A parlamenti képviselők legalább kétharmadának van diplomata-útlevele

A diplomata-útlevél intézménye rendszeresen előkerül a hazai közéletben, kisebb-nagyobb botrányok szereplőjeként, jellemzően olyankor, amikor kiderül, hogy olyasvalakinek van ilyen okmánya, akiről az ember nem feltétlenül gondolná, hogy diplomata. Ilyen útlevéllel járt-kelt például a világban Schadl György, Habony Árpád, Dzsudzsák Balázs, vagy Matolcsy Ádám is. Legutóbb akkor került a figyelem középpontjába, amikor az Orbán-rajongó sportújságíró Szöllősi György háborodott fel azon, hogy nem kapott beutazási engedélyt az USA-ba. Később kiderült, hogy valójában diplomata vízumot nem kapott, mert az Egyesült Államok nem ismerte el diplomáciai akkreditációnak a “Puskás Ferenc emlékének tiszteletbeli nagykövete” címét.

A diplomata-útlevél egyrészt presztízst jelent, másrészt egy csomó könnyebbséget külföldi utazásoknál. Például vízummentességet ad amúgy vízumköteles célországokba, a repülőtereken az ember elkerülheti a sorbanállást és a vámvizsgálatot, de a nemzetközi jog alapján diplomáciai mentességet is kaphat, akinek ilyenje van. A Szöllősi-ügy nyomán a HVG az Országgyűlés Hivatalától kikérte, mely parlamenti képviselőknek van, és kiknek nincs ilyen útlevele. A törvények szerint amúgy minden képviselő jogosult erre, csak kérnie kell. Az adatok szerint ezt a képviselők kétharmada tette meg.

(Itt meg kell jegyezni, hogy ezt úgy kell érteni, hogy minimum kétharmada, mivel vannak olyan pozíciók – miniszterek, államtitkárok többek között –, amelyekhez a külügy intézi a diplomata-útlevelet, és akik ilyen úton kapták, azok nem szerepelnek ebben az adatbázisban. Ahogyan azok sem, ha valakik külön miniszteri jóváhagyással, egyedi elbírálás szerint, mint a bevezetőben említett illetők. Négy év alatt amúgy több mint tízezer ilyen okmányt állítottak ki Magyarországon.)

A HVG gyűjtése alapján az MSZP padsoraiban a legmagasabb a diplomata-útlevelesek aránya, a párt tíz képviselőjéből kilenc élt ezzel a lehetőséggel. A Mi Hazánknál hatból öt az arány, a Párbeszédben hatból négy, a Jobbiknál nyolcból öt, a Momentumnál tízből hat, az LMP-nél ötből kettő, a DK-nál pedig 15-ből nyolc. A kormánypártoknál az imént említett okok miatt valószínűleg lefelé torzítanak az adatok, mindenesetre 116-ból 73 fideszes, és 19-ből 11 KDNP-s kérte az okmányt.

A lap megkeresett néhány olyan képviselőt is, akik nem éltek ezzel a lehetőséggel, és megkérdezték, miért nem, ha egyszer alanyi jogon járna nekik. Néhány érdekesebb válasz:

• Hiszékeny Dezső, az egyetlen nem diplomata-útleveles MSZP-s: „Nem láttam semmilyen hasznát, előnyét.”
• Dócs Dávid, a Mi Hazánk frakció kakukktojása: „A Kárpát-medencét amúgy sem tervezem hosszabb távon elhagyni.”
• Jámbor András, Párbeszéd: “Nincs is rá szükségem, amúgy pedig nem éreztem, hogy ha lenne ilyenem, attól több vagy jobb ember lennék.”
• Z. Kárpát Dániel, Jobbik: “Két óvodás korú gyerekem mellett nem nagyon utazgatok, így nincs szükségem rá.”
• Fekete-Győr András, Momentum: ‘Alapból nem szeretem a privilégiumokat, ráadásul nem is érzem szükségét egy ilyen okmánynak.”
• Csárdi Antal, LMP: “Nem láttam semmi értelmét, az ember csak támadhatóvá válik miatta a semmiért, ráadásul nem is akarok külön jogosítványokat csak azért, mert képviselő vagyok.”