Tankerületi vezető: Nem volt elrettentő célja a karinthys tanárok kirúgásának, egyszerű reakció volt

Pénteken folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott tanárok ügyének tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán. A perfelvételi eljárás ötödik fordulója előtti legnagyobb kérdés az volt, hogy most vajon meg fog-e jelenni a pedagógusokat elbocsátó Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetője.

A Karinthyból elküldött tanárok, Horváth Brigitta, Nemes Mária, Velényi Dóra, Ősi Judit, Rábai János és Pfeiffer Norbert már szerdán is azt remélték, hogy találkozhatnak Rábel Krisztinával, aki tavaly novemberben megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyukat. Azonban ekkor nem érkezett meg a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetője, jogi képviselője szerint azért, mert nem kapott idézést a tárgyalásra. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott tanárok ügyében egyébként hasonló események játszódtak le, ott a Belső-Pesti Tankerület elbocsátásokért felelős vezetője, Marosi Beatrix nem jelent meg több alkalommal se.

A pénteki tárgyaláson végül ott volt Rábel Krisztina, aki először arról tájékoztatta a bírónőt, hogy szabadságon volt, ezért nem jutott el hozzá időben az idézés, és ezért nem tudott megjelenni az előző tárgyaláson. A Külső-Pesti Tankerületi Központ szerdán még azt közölte: a bíróságtól kapott hivatalos iratban a jogi képviselőjüket idézték be, álláspontjuk szerint a tankerületi igazgató személyes megjelenését nem írta elő a tanács elnöke. A bíró erre azt mondta: mielőtt a tankerület máskor kiad ilyen közleményt, jobb lenne, ha megfelelően tájékozódna.

Rábel Krisztina most beszámolt az egykori karinthys tanárok kirúgásának körülményeiről. Halmos Szilvia tanácselnök kérdéseire válaszolva beszélt arról, hogy 2022 szeptemberétől kezdődően nyomon követték a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat, majd októberben küldtek nekik egy figyelmeztető levelet, amiben felszólították őket az akció befejezésére.

Rábel elmondta, hogy a Karinthy Gimnázium tanárai kiemelkedő mértékben vettek részt a polgári engedetlenségben: összesen 440 órát nem tartottak meg, ez pedig a tankerületben nem megtartott órák 54 százalékát tette ki. Az alperes szervezeti képviselője azt mondta, hogy azokat a pedagógusokat mentették fel végül, akik a figyelmeztető levél 2022. októberi kiküldése után legalább 20 órát nem tartottak meg.

Rábel meghallgatásakor annak adott hangot, hogy neki fenntartóként a legfőbb feladatai közé tartozik az oktatás biztosítása és az, hogy rendet tegyen.

A tanácselnök arra vonatkozó kérdésére, hogy érezte-e a szoros kapcsolatot a pedagógusmozgalmak és a polgári engedetlenségi akciók között, Rábel azt válaszolta:

„az tiszta volt, hogy valamilyen kapcsolat van közöttük, de az egyes, az akcióban részt vevő tanárok véleménynyilvánításának okáról nem volt tudomásom.”

A tankerületi vezetőt arról is kérdezte Halmos Szilvia, hogy mi okolja azt a tényt, hogy a Karinthy Frigyes Gimnázium egykori tanárai szóról szóra pontosan ugyanazt a felmentésről szóló dokumentumot kapták kézhez, mint a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott tanárok.

Rábel erre azt válaszolta, hogy az utóbbi esetben érintett tankerületi vezetővel, Marosi Beatrixszal nem egyeztetett a dokumentumok kiküldése előtt, az egyezés oka pedig az, hogy az iratokat a tankerületeket összefogó Klebelsberg Központ állította ki egységesen.

Örültünk, hogy túléltük azt a napot

A tankerületi vezető meghallgatásának egy pontján felmerült az a 2022. október 7-i eset is, amikor a polgári engedetlenségben részt vevő karinthys tanárok közel ezer tüntető mellett megjelentek a Külső-Pesti Tankerületi Központ épülete előtt. A pedagógusok azért mentek akkor oda, hogy közvetlenül Rábeltől vegyék át a figyelmeztető leveleket arról, hogy fejezzék be a polgári engedetlenségi akciót.

Rábel erre így emlékezett:

„örültünk, hogy túléltük azt a napot”.

A tankerületi vezető beszámolója szerint az ominózus eseményen a pedagógusok részéről tapasztalt stílus önmagában elég volt ahhoz, hogy ellehetetlenítsen bármilyen normális párbeszédet közöttük és a fenntartó között.

Elrettentés vs. egyszerű reakció

Rábel meghallgatása után azonnal elhagyta a tárgyalótermet, ezután a jogi képviselője próbálta megindokolni azt, hogy a tanárok kirúgásának célja miért is nem az elrettentés volt.

Szikora Gábor szerint azért nem tekinthető elrettentő erejűnek az ügyben érintett pedagógusok kirúgása, mert ezután is voltak elszórtan – a Karinthy Frigyes Gimnáziumban is – polgári engedetlenségi akciók.

Bár azt elismerte, hogy ezek száma a kirúgások után lényegesen csökkent, ezt leginkább azzal indokolta, hogy

„a téli hideg időben kevésbé akartak már a pedagógusok engedetlenkedni”.

Erre reagálva a tanácselnök megjegyezte: nem látja a logikai kapcsolatot a beltéren folytatott polgári engedetlenségi akciók és az időjárási viszontagságok között.

Összefoglalva Szikora azt mondta, hogy az elbocsátások egyszerűen a felperesek (a tanárok) magatartására reflektáló intézkedések voltak, azoknak nem volt semmilyen dermesztő vagy elrettentő célja.

A felperesek ez ellen tiltakoztak, több példát is felhoztak olyan pedagógusokról, akik az elbocsátások után már egyáltalán nem akartak részt venni az engedetlenségi akciókban.

A pénteki tárgyalást nem sikerült teljesen befejezni, így a tanácselnök bejelentette, hogy legalább egy, de lehet, hogy két tárgyalási időpontra is szükség lesz, ezeket február 21-re és 23-ra írta ki.