Az iskolával együtt süllyedünk el, ha úgy lesz

Az idén augusztus óta 15 dolgozó ment el az orosházi Wesley János Gyógypedagógiai Óvoda, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola, Speciális Szakiskola munkatársai közül, így az akkori létszám majdnem egyharmada távozott. A gyógypedagógusok és asszisztensek mellett dajka, takarító, karbantartó is felmondott, mert nem tudták elviselni a bizonytalan pénzügyi helyzetet, hogy nyár óta a bérüknek csak egy részét kapták meg.

Arról már többször is beszámoltunk a Telexen, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) intézményei, köztük az egyház és alapítványa által fenntartott iskolák is nehéz pénzügyi helyzetben vannak, szerintük azért, mert a kormány nem utalja ki számukra a nekik járó állami támogatásokat.

A gondok ellenére Orosházán sikerült néhány új dolgozót felvenni a nyár óta távozottak egy része helyett.

Jelenleg éppen annyian vannak a munkatársak, hogy az ellátást tudják biztosítani, de az ideálistól ez azért elég messze van

– mondta kérdésünkre Pesics Hajnalka, az iskola igazgatója.

A dolgozók között most van öt pedagógiai asszisztens, tizenkét pedagógus, két takarító, két dajka és egy-egy pszichológus, informatikus és adminisztrátor.

Ebben az intézményben minden gyerek fogyatékkal élő, ezért nem a szokásos iskolai oktatás folyik. Kisebb csoportokban, fejlesztőprogramokkal képzik a tanulókat, részben arra is, hogy később, felnőttként képesek legyenek az önálló életvitelre, az önellátásra. Ebbe olyan mindennapi tevékenységek is beletartoznak, amelyek sok embernek természetesek, de a fogyatékkal élőknek meg kell tanulniuk.

Jelenleg 107 gyerek jár az intézménybe, köztük 12 óvodás és 13 szakiskolás. A többiek általános iskolások. Hét súlyos állapotú, halmozottan sérült gyerek is van. Nemcsak Orosházáról, hanem a környékéről is jönnek: Csanádalberti, Kaszaper, Kardoskút, Tótkomlós településein élő diákok járnak ide. Minden gyerek sajátos nevelési igényű, ezért a velük foglalkozók majdnem mindegyikének gyógypedagógiai képzettsége van.

Átéltek már nehezebb válságot is

Nagy Lászlóné gyógypedagógus 1986 óta dolgozik ebben az iskolában. Bár korábban más volt a fenntartó és az intézmény neve is, a feladatkör nem változott. Úgy látja, a rendszerváltás óta a mostani már a harmadik súlyos válsághelyzet, amely a fogyatékkal élő gyerekek orosházi iskoláját megrendítette.

Az 1990-es évek elején azért voltak súlyos gondjaik, mert nagyon rossz körülmények között dolgoztak. Romos volt az épület, és az alapvető feltételek is hiányoztak, pl. lavórban mostak kezet. Emiatt tiltakoztak, majd azt követően az akkori fenntartó, a város önkormányzata felújíttatta az iskolát. 1994-re elkészült az új szárny is, és később kaptak tornatermet.

Orosháza a harmadik legnagyobb, most 26 ezer fős békési város, de az önkormányzata a '90-es évek második felében pénzügyi okokból már nem tudta az iskola akkoriban évi 20-25 milliós kiadásait vállalni. Ezért az épület tulajdonjogát ugyan nem, de a fenntartói jogot a város akkori MSZP-s vezetése 2003-ban átadta a Békés Megyei Közgyűlésnek. Ezután viszont a város és megye sokat vitázott arról, hogy az intézmény működésének melyik költségtételét ki fizesse. Végül 2010-ben a megye takarékossági célból a tanév végén bezáratta az iskolát, az akkori 70 diákot és a 30 pedagógust a várostól 32 kilométerre lévő Magyarbánhegyes hasonló intézményébe akarták ősztől átirányítani.

Ez a döntés nagy felháborodást váltott ki az érintettekből. Egy akkori újságcikk szerint az egyik szülő azt panaszolta, hogy a családjának hajnali fél 4-kor kell felkelnie, ha a 12 éves, Down-kóros gyerekét a magyarbánhegyesi iskolába reggel el akarja vinni, és az utazás is drága lesz neki. Egy másik gyerek tömegközlekedéssel nem utazhatott, erről hivatalos igazolása is volt, és a szülőnek autóval kellett volna hozni-vinni, de az így kieső munkaidő miatt nem tudta volna megtartani az állását.

Nagy Lászlóné és akkori munkatársai a bezárás után úgy döntöttek, hogy saját maguk keresnek egy új fenntartót az iskolának.

„Az a nyár azzal telt, hogy találjunk valakit, aki megérti, hogy a gyerekeknek, akik idejárnak, és a szüleiknek is milyen fontos ez az iskola.

Ezt csak a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnél, Iványi Gábor egyházánál értették meg, és felkarolták az iskolánkat” – mondta Így vette át az iskolát a megyétől 2010-ben az új fenntartó, Ivángyi Gábor egyháza, a MET.

Menedék a gyerekeknek

Nagyné szerint az elmúlt 13 év alatt nagyon szépen működött minden, mert Iványiék nemcsak fenntartják az intézményt, hanem törődnek a gyerekkel és a dolgozókkal is, a lelkész gyakran meglátogatta őket tanév végén, illetve a tanév elején, és karácsonykor is. Emellett 2010 óta kibővítették az intézményt óvodával és szakiskolával is.

Nagyon sok olyan gyerekünk van, aki többéves hányattatás után került ide, magyarázta Nagyné a Telex tudósítójának. „Máshol nem volt sikerélményük, a végén kullogtak a sornak, mert egy normál iskola nem tud felkészülni egy nehezebben, lassabban tanuló gyerekre” – mondta. A Wesley-ben minden diák tanulási nehézségekkel küzd. „Amikor hozzánk megérkeznek a gyerekek, sokan még hónapokon át nem hiszik el a Wesley-ben sem, hogy biztonságos, elfogadó, felé szeretettel forduló közegbe kerültek, és eltart nekik egy ideig, amíg ezt átérzik” – mondta.

„Van olyan gyermek, aki két másik általános iskolába is járt, mind a két helyen érzelmileg és fizikailag is bántalmazták a diáktársai, de nálunk már jól érzi magát.”

Nagyné szerint az intézmény pénzügyi gondjairól értesült szülők most rendkívüli módon aggódnak, sokan naponta érdeklődnek, hogy mi lesz az iskolával. Anyagi támogatást nem tudnak adni a családok, mert sokan maguk is szűkösen, nehéz helyzetben élnek, egy részük hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű.

Összehúzott nadrágszíjak és gyári munka a Wesley-ért

A nyár közepe óta nem jöttek meg hó elején a teljes összegű bérek, ezért Nagy Lászlónénak a párja segített abban, hogy átdolgozzák az otthoni költségvetést. Összehúzták a nadrágszíjat. Azután ő viszonylag szerencsés helyzetbe került, mert szeptember óta nyugdíjas. A Telex tudósítójának azt mondta, ha nem lenne nyugdíjas, akkor is maradt volna a Wesley-ben, mert itt sokkal többről van szó annál, hogy ő meg tud-e élni, és ezt érzi a kollégái többsége is.

„Ha ez az iskola elsüllyed, elsüllyedünk vele mi is,

de a gyerekek és a szülők nem fogják tudni a saját gondjaikat megoldani” – mondta Nagyné, aki szerint ő és kollégái is csak azért tartanak ki, hogy ezek a gyerekek ebben az iskolában itt tudjanak maradni.

A nehéz pénzügyi helyzet lelkileg is nagyon megterhelő minden kollégája számára. A munkatársak közül öten nyugdíjasok, de akinek a fizetésén kívül nincsen más jövedelme, annak még kínosabb hiába várni a bérére. A pénzügyi tartalékaikat már fölélték. Hitelhez se jutnak, mert már nem hitelképesek. Sokakat a családjuk segíti, nemcsak a házastársak, hanem a testvérek, sógorok, szülők is támogatják őket.

Az igazgatónőt például a szülei.

„Azt mondták, hogy akkor ők nem az Oltalom Egyesületnek utalják át a nyugdíjuk egy részét, hanem az én számlámra küldik.”

Pesics Hajnalka azt is elmondta, hogy a kollégái egy része máshol is vállal munkát azért, hogy ne kelljen felmondania a Wesley-ben. Van, aki alkalmanként gyárban dolgozik, mások óraadóként igyekeznek kiegészíteni, pótolni a fizetésüket. Július óta a Wesley-ben a béreknek mintegy a 20 százalékát tudta havonta kifizetni a dolgozók bérének a fenntartó, a hiányzó összegeket pedig a krízisalapból és adományokból próbálják pótolni.

A hónapok óta tartó bizonytalanság mindenkinek kínos, dolgozóknak, szülőknek és gyerekeknek egyaránt. Őket az iskolában igyekeznek megóvni a pénzügyi gondok okozta hátrányoktól, de nyilvánvaló, hogy a családtagjaik aggodalma hatással van rájuk is. A szülők félelmének egyik oka, hogy sajátos nevelési igényű gyerekeket nem lehet más iskolában eredményesen oktatni. Nekik fejlesztési programokra van szükségük, amit a Wesley-ben kapnak meg. Ha ez az iskola megszűnne, akkor Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Magyarbánhegyes hasonló intézményeibe kellene vinni a gyerekeket, amit sok szülő nem tudna megoldani. Emellett az autisták szenvednek attól, ha a megszokott, biztonságos környezetükből kiszakadnak. Nagy Lászlóné szerint a Wesley megszüntetése a több mint száz gyerek egész későbbi életére rossz hatással lenne.

A Wesley-be úgy vesznek fel gyerekeket, ha előtte egy megyei szintű bizottság megállapítja róluk, speciális oktatásra, azaz fejlesztőprogramra van szükségük. Az utóbbi években egyre több gyerekről derült ki Orosházán és a környékén is, éppen úgy, mint országszerte, hogy autista. Azt nem lehet tudni, hogy valóban többen is vannak-e, vagy a csak vizsgálatok alapossága javult, de az tény, hogy az elmúlt évek során egyre többen kerültek a Wesley-be. Eddig minden jelentkezőt tudtak fogadni, mert az iskola a fenntartója segített abban, hogy szükség esetén új csoportokat indíthassanak.

Nagyon várják a megoldást

Az iskola nehéz helyzete miatt a kisebb-nagyobb magánadományokon kívül is kaptak támogatást. Dr. Szelényi Zoltán orvos vezetésével az Érted Vagyunk Egyesület futással egybekötött gyűjtést szervezett, október elején adták át az összegyűjtött 1 millió forintot, amiből vásárlási utalványokkal segítették a Wesley dolgozóit.

Az egyesület továbbra is gyűjt adományokat. Orosháza város önkormányzata októberben úgy döntött, hogy 10 millió forinttal támogatja a Wesley iskolát, de az összeg felét később vissza kell majd téríteni. Az indoklás szerint a tanulók más településekre utaztatása „már olyan jelentős terheket róna a családokra, amiket a családok nem tudnak vállalni”, a gyerekeket pedig nem lehet integrálni a település más intézményeibe.

Érdekes összehasonlítani, hogy míg Szegeden a kormányoldali képviselők kivonultak arról a szavazásról, melyen a baloldali többségű önkormányzat javaslatára az ottani Wesley tízmilliós támogatásáról határoztak, addig Orosházán Dávid Zoltán, a Fidesz–KDNP-s polgármester és a Fidesz önkormányzati képviselői is megszavazták a városi Wesley iskolájuk támogatását.

Október elején helyszíni szemlét tartottak az orosházi Wesley-ben a Békés Vármegyei Kormányhivatal munkatársai. Körbejárták az intézményt, alaposan megvizsgálták a felszereltségét, ellenőrizték a dolgozók végzettségét is. Az igazgatónő a Telexnek azt mondta, hogy a látogatásról készült jegyzőkönyvben nem szerepelnek komolyabb hiányosságok, azaz szinte mindent rendben találtak.

Eszerint a Wesley a pénzügyi gondok ellenére továbbra is szabályosan működik. Az, hogy ez így meddig tartható fenn, a dolgozók meddig tudnak kitartani, és a helyzet mikor rendeződik végre, továbbra is kérdéses. Közben mindez több száz ember életét keseríti meg napról napra.