Orbán keményen beleszállt Toroczkaiba, de közben nem mondott teljesen igazat

„Amit önök javasolnak, az a magyar emberek érdeke, a magyar túszok ellen lett volna. (...) A külpolitika bonyolult terület. Akkor merészkedjenek oda, hogyha értik, hogy mit beszélnek.”

Orbán Viktor szokatlanul indulatosan szállt bele Toroczkai Lászlóba hétfőn a parlamentben, miután a Mi Hazánk elnöke és frakcióvezetője azt kérdezte tőle, hogy Magyarország miért nem támogatta az ENSZ gázai tűzszünetre felszólító határozatát.

Hétfőn a miniszterelnök bent volt a parlamentben, a legjobb pillanatokat ebben a videóban gyűjtöttük össze. Orbán és Toroczkai vitája 4:46-nál kezdődik.

Toroczkai az azonnali kérdések órájában azt hányta a miniszterelnök szemére, hogy a máskor harcosan békepárti magyar kormány most szemet huny több ezer lemészárolt gázai gyermek sorsa felett.

„Hogyan tud így tükörbe nézni?”

– kérdezte.

Orbán a válaszában úgy helyretette a Mi Hazánk elnökét, hogy a mögötte ülő Varga Judit mémmé formálódott fejjel nyugtázta a miniszterelnök szavait.

Orbán szerint Magyarország indítványozta az ENSZ-ben, hogy írják bele a határozatba, hogy a túszokat haladéktalanul szabadon kell engedni, de erre nem voltak hajlandók.

„Hogy szavazhattunk volna meg egy határozatot, miközben magyar túszok vannak ott, és nem hajlandóak ezt betenni abba a határozatba?”

– kérdezte Orbán, és azzal azzal vádolta meg a Mi Hazánkot, hogy a magyar emberek érdekével ellentétes a javaslatuk, mármint az ENSZ határozatának támogatása.

De mi van a határozatban?

A szöveg azonnali humanitárius tűzszünetre, a segélyek beengedésére és az illegálisan fogva tartott civilek szabadon bocsátására szólította fel a feleket. A Jordánia által benyújtott határozatot október 27-én nagy többséggel fogadta el az ENSZ közgyűlése.

120 ország támogatta, 14 ellenezte és 45 tartózkodott. Az ellenzők között volt Magyarország mellett az Egyesült Államok, Csehország, Ausztria és Horvátország is, nem maradtunk tehát egyedül, de túl sokan sem voltak, akik ilyen határozottan kiálltak Izrael mellett.

A magyar külügy akkor azt írta a Telexnek, hogy a határozat nem volt kellően kiegyensúlyozott, és több kiemelten fontos elem hiányzott a szövegből, ami nem tette lehetővé a határozat támogatását. Ezenfelül a határozat nem ítélte el a Hamász október 7-i terrortámadását, nem szólít fel a több mint 200 túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására, és nem erősítette meg az államok önvédelemhez való jogát.

Magyarország ezen hiányosságok miatt támogatta Kanada módosító javaslatát, amely javított volna a szövegen, elítélve a Hamász terrortámadását és felhívást intézve a túszok szabadon bocsátására, a módosító javaslatot azonban leszavazták.

A több nyelven is elérhető, A/ES-10/L.25 számú határozat szó szerint valóban nem szólít fel a túszok szabadon engedésére, de a 7-es pont így szól:

A határozat felszólít az összes illegálisan fogva tartott civil azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, követeli a biztonságukat, épségüket és emberi bánásmódot a nemzetközi joggal összhangban.

Orbán Viktor ehhez képest a parlamentben bár nem mondta ki, de azt sugallta, hogy a határozat nem szólítja fel a Hamászt a túszok – köztük négy magyar állampolgár – szabadon bocsátására, és ezt vágta Toroczkai László fejéhez is.

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász szerint teljesen egyértelműen benne van a határozatban, hogy szabadon kell engedni a túszokat is.

„Nyilván van benne egy implicit feltételezés, hogy esetleg Izrael is illegálisan fogva tart palesztinokat, de ezt nem mondja ki a határozat”

– mondta.

Az már csak mellékes, hogy Orbán a kanadaiak elbukott módosító indítványát úgy tálalta a parlamentben, mintha azt Magyarország nyújtotta volna be.

Az ügyben kerestük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, végül a Külügyminisztérium válaszolt, amit ebben a cikkünkben közöltünk.