A külügy válasza a Telexnek: Az ENSZ-határozat összemossa a terroristagyanús embereket a túszokkal

A túszul ejtett és gázába hurcolt magyar kislányok és az izraeli katonaság által jogszerűen elfogott terroristagyanús személyek között tesz egyenlőségjelet az ENSZ határozata, a magyar kormány ezért szavazott nemmel – írta a Telexnek a Külügyminisztérium.

Nem bontotta ki az igazság minden részletét Orbán Viktor, amikor hétfőn a parlamentben azzal vádolta Toroczkai Lászlót, hogy a javaslata „a magyar emberek érdeke, a magyar túszok ellen lett volna” – írtuk ma reggeli cikkünkben.

A Mi Hazánk elnöke és frakcióvezetője azt mondta az országgyűlésben, hogy Magyarországnak a békepártiság jegyében támogatnia kellett volna az ENSZ határozatát, amiben azonnali humanitárius tűzszünetre, a segélyek beengedésére és az illegálisan fogva tartott civilek szabadon bocsátására szólította fel a Gázában és Izraelben háborúzó feleket.

A miniszterelnök válasza szerint viszont azért nem lehetett támogatni a határozatot, mert abba nem írták bele, hogy a túszokat haladéktalanul szabadon kell engedni. Orbán szerint ezért a határozat megszavazása ellentétes lett volna a magyar túszok érdekével.

A több nyelven is elérhető, A/ES-10/L.25 számú határozat hetes pontja viszont árnyalja a miniszterelnök kemény szavait.

[A határozat] „felszólít az összes, illegálisan fogva tartott civil azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, követeli a biztonságukat, épségüket és emberi bánásmódot a nemzetközi joggal összhangban”.

Orbán Viktor ehhez képest a parlamentben bár nem mondta ki, de azt sugallta, hogy a határozat nem szólítja fel a Hamászt a túszok – köztük négy magyar állampolgár – szabadon bocsátására, és ezt vágta Toroczkai László fejéhez is.

A másik lehetséges értelmezés, hogy a miniszterelnök szerint a magyar túszok érdekeit sérti, ha azokat túsz helyett illegális fogvatartottaknak nevezik. Cikkünkre a külügyminisztérium szóvivője írásban reagált. Paczolay Máté szerint

az illegális fogvatartott kifejezés lényegében egyenlőségjelet tesz aközött, hogy az izraeli katonaság egy jogszerű akció keretében elfog, majd börtönbe zár egy terroristagyanús személyt Izrael területén és aközött, hogy a Hamász terroristái a saját otthonukban rárontanak egy családra, amelynek férfi tagjait – köztük a kislányok apját – meggyilkolják, majd a két kiskorú lánygyermeket elrabolják, hogy túszként fogva tartsák őket.

Az illegális fogvatartottak kifejezéssel Paczolay szerint a két eset összemosódik, mivel az izraeli hatóságok által letartóztatott személyek ugyanúgy illegális fogvatartottak a palesztin terrorszervezet szemében, mint a terrortámadás során ejtett túszok.

A válaszból viszont nem derül ki, hogy a túsz megnevezés mennyiben javította volna az elfogott magyarok helyzetét, így az sem, hogy miért lett volna ellentétes az érdekükkel egy olyan határozat megszavazása, aminek értelmében őket is szabadon kellene engedni (tehát más, akár Izrael által illegálisan elfogott személyek mellett).

A határozat ellenzése sokkal inkább tűnik diplomáciai gesztusnak, az Izraellel jó viszonyt ápoló magyar kormány részéről. Ennek a kommunikálása helyett Orbán Viktor inkább úgy állította be magát, mint aki a magyar túszok érdekeiért küzd, miközben az ő kormánya szavazott a határozat ellen, amiben ott van, hogy engedjék el őket.

Orbán a parlamentben egyébként azt is mondta: Magyarország tett indítványt az ENSZ-ben folyó vitánál, hogy tegyék bele a túszokra vonatkozó mondatot a határozatba, de erre nem voltak hajlandók. Az ugyanakkor a külügyminisztérium szóvivőjének válaszából is kiderül, hogy ezt a módosítást a kanadaiak javasolták, Magyarország pedig csupán támogatta azt.