„Nem engem kell kóstolgatni, nem én voltam ott, amikor döntöttetek” – folytatódott Boldog István korrupciós pere

„Én ilyet nem hallottam, nekem ezt polgármester úr nem mondta, folyosón nem hangzott el”

– hangzott el szerdán a Fővárosi Törvényszéken, ahol Boldog István volt fideszes képviselőnek és társainak korrupciós ügyét tárgyalták. A mondatot a perben érintett Cserkeszőlő volt jegyzője mondta arra a felvetésre, hogy tudott-e bármit arról, hogy a TOP-os nyertes pályázatokból vissza kellett osztani pénzt.

Boldog és társai ügyében hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér az ügyészség Boldogra, akit többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolnak. A vád szerint előre lezsírozták a települések fejlesztési pályázatait: ki csinálja a közbeszerzést, kiket kérnek fel, kik nyernek, kik a kivitelezők, majd pénz is csorgott vissza pályázatnyertesektől Boldogékhoz. A per utolsó előtti, májusi tárgyalásán erről is beszéltek helyi polgármesterek, akiknek elmondásuk szerint azt mondták, hogy az elnyert pályázati pénzek 10 vagy akár 20 százalékát is vissza kell adniuk.

A mai tárgyaláson több tanút is meghallgattak, akik valamilyen pozícióban voltak a per tárgyát képező ügyek ideje alatt Cserkeszőlőn – ehhez a településhez kötődnek ugyanis a végül vádiratba került ügyek. Meghallgatták az akkori jegyzőt, két akkori képviselőt, az önkormányzat akkori pályázati felelősét, az akkori, időközben elhunyt polgármester utódját és az önkormányzat korábbi közbeszerzés-lebonyolítóját.

Az ügyek között két nagyobb beruházás is van: egy bölcsőde építése (250 millió) és a Szinyei-Merse-kúria felújítása (198 millió) Cserkeszőlőn TOP-os pályázati forrásokból. Ezeknél a megnyert pályázatoknál a vádirat szerint végig irányított módon zajlott a folyamat: az is, hogy ki folytatja le a közbeszerzési eljárást, az is, hogy kik pályáznak, és az is, hogy melyik cégek nyernek, és azok mennyit osztanak vissza Boldogéknak.

Mit ír alá egy jegyző?

Meghallgatták ma az akkori jegyzőt, aki tudja, hogy Boldog Istvánék megbeszélték a polgármesterekkel, hogy ki, mire pályázik majd, de ezek a beszélgetések csak arról szóltak, hogy észszerűen, a helyi sajátosságoknak megfelelően pályázzon mindenki. Arról azonban nem tud, hogy bárki megmondta volna, hogy melyik fog nyerni, és melyik nem.

Ezután hosszú fejtegetés jött azzal kapcsolatban, hogy mi is egy jegyző feladata, mit is jelent a valóságban a törvényességi felügyelet. Hogy alá kell-e írnia, ellen kell-e jegyeznie például egy olyan több százmilliós szerződést, amit az elnyert pályázatok után kötött kivitelezőkkel az önkormányzat. A jegyző arról beszélt, hogy szerinte nem is kell neki aláírnia, de ő persze megtette volna, most is megtenné, hiszen rendben voltak, csak pont úgy alakult, hogy akkor nem volt ott, amikor a polgármester szignózta azokat.

„Nem tudom, hogy a nagy szerződést miért nem láttam, azt hiszem, nagyon gyorsan történt, és a kollégám nem hozta elém. Volt ilyen más pályázatnál is, ez egy belső hiányosság talán”

– fogalmazott a jegyző. Szerinte ő a törvényességért felelt, de sehol nem látott olyat, hogy muszáj lenne aláírni ezeket a százmilliós önkormányzati szerződéseket.

Kicsit másképp mesélt erről Varga Attila, Cserkeszőlő jelenlegi polgármestere. Szerinte amikor a hivatalba kijött a nyomozóhatóság 2019-ben, és házkutatást tartottak az önkormányzatnál, akkor sírva magyarázta a jegyző, hogy ő nem volt hajlandó aláírni ezeket a szerződéseket. Sőt, a polgármester szerint nemcsak ezt, hanem egyáltalán semmilyen szerződést nem írt alá a jegyző. A jegyző megismételte, minden rendben volt a szerződéssel, ha most elé tennék, aláírná.

Ki csinálja a közbeszerzést?

A vád szerint egyébként Boldog István megbízásából Fehér Petra (fideszes megyei közgyűlési tag, törökszentmiklósi önkormányzati képviselő, Boldog István bizalmasa, intézője), illetve a harmadrendű vádlott, K. Péter (Boldog másik táskás embere) felkeresték Cserkeszőlő akkori polgármesterét és az alpolgármestert, hogy a közbeszerzés lefolytatására már kiválasztott cég helyett válasszák az általuk „hozott” céget, a Debköz Kft.-t, és azzal szerződjön az önkormányzat. Így is lett. A cég vezetője az ügy negyedrendű vádlottja.

Erről a cseréről az akkori jegyző a mai tárgyaláson azt mondta, neki a polgármester azt jelezte, hogy a korábbi cégnek annyi a munkája, hogy nem fér már ez bele, alá is írtak egy közös megegyezős búcsút egymástól. Behívták tanúnak viszont a lecserélt közbeszerzéseket lebonyolító cég vezetőjét is, aki szerint az akkori polgármester kereste meg, hogy lecserélnék őket „a település érdekei miatt”, amit egyébként nem is feszegetett, mivel műszaki ellenőri feladatokat is elláttak az önkormányzatnak, nem akarta azt a munkát is elbukni azzal, hogy akadékoskodik.

Egy korábbi tárgyaláson egyébként Cserkeszőlő akkori alpolgármestere, aki maga is a vádlottak padján ül, arról beszélt, hogy ő a váddal ellentétben nem vett részt azon a tárgyaláson, ahol Boldog emberei a Debközt behozták, ő csak szavazott róla a közgyűlésen.

Viszont elmondta, hogy amikor bemutatta Fehér Petrának és K. Péternek az egyik később nyertes cég, a Makor Kft. vezetőjét (az ügy VI. rendű vádlottját), akkor Fehérék mondták neki, hogy kérnek 10 százalékot a pályázati összegből. Amikor nézett K. Péterre, hogy mi is ez, akkor a Boldog táskás embereként ismert férfi azt mondta: nem maffiaállamban élünk, természetesen ez hivatalosan, számlára megy majd. A bíróság kérdésére a volt alpolgármester azt mondta,

mivel egy országgyűlési képviselő közvetlen munkatársaival beszélt, nem feltételezte róluk, hogy „sötét ügyben járnak”.

Azt gondolta, K. Péter cégét egyfajta alvállalkozóként vonják be, így kap 10 százalékot.

Sok-e a 660 ezer forintos négyzetméterár 2019-ben egy bölcsődeépítésnél?

A másik vita arról szólt, túlárazottak voltak-e a TOP-os pályázatok, illetve egészen konkrétan a cserkeszőlői bölcsődeépítés. A település jelenlegi polgármestere arról beszélt, hogy összehasonlította akkor a költségeket, és neki egy 660 ezer forintos négyzetméter ár jött ki, ami szerinte akkor budai villák négyzetméterárával vetekedett.

Mindenesetre egyrészt ő feljelentést tett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen – bár a bíróságon úgy fogalmazott, Boldogék ellen –, másrészt arról beszélt, nem is tudták rendesen megvizsgálni ezeket az ügyeket, mert Boldog ügye miatt lefoglalták az ehhez tartozó iratokat, miközben a Pénzügyminisztérium is szabálytalansági eljárást indított ellenük az ügyben szereplő esetekben.

Nem engem kell kóstolgatni

Cserkeszőlő polgármestere több védőügyvéddel és Boldog Istvánnal is emeltebb hangú párbeszédet folytatott a tárgyaláson. Hol rászólt egy ügyvédre, hogy még nem fejezte be a válaszát, hol arról beszélt, hogy vele ugyan lehet vitatkozni, de a valósággal nehezebb.

Boldog István például a túlárazott bölcsődei beruházás kapcsán arról kérdezte, hogy építész-e Varga végzettsége, vagy honnan ilyen magabiztos az árakkal kapcsolatban, ráadásul a jegyzőkönyvekben más összeg is szerepel a négyzetméterárra. A polgármester erre azt mondta, felesleges vele kötözködni, mert „ott van az interneten az a dolog, amit úgy hívnak, Google”, amiben ha rákeres, látni fogja, mennyi volt a négyzetméterár 2019-ben. Varga mondjuk azt is állítja, hogy ráadásul a Kúria felújítása és a bölcsőde mérete is felesleges volt, azóta is sokba kerülnek az önkormányzatnak. Hogy miért lettek mégis kiválasztva, a kivitelezések befejezve?

„Nem engem kell kóstolgatni, nem én voltam ott, amikor döntöttetek”

– válaszolta Boldognak, aki erre azt felelte: nem én döntöttem.

Majd a tárgyalás egy pontján Varga felcsattant, hogy amúgy is megnehezítette minden önkormányzat dolgát az egész Boldog-ügy, mert emiatt változtatták meg a közbeszerzési törvényt, és 2022 óta muszáj nyílt közbeszerzést kiírni a TOP-os pályázatoknál.

A vádiratból egyébként kiderült, hogy két céget is bevontak a vád szerint előre lejátszott közbeszerzésekbe (magát a közbeszerzést lefolytató Debköz Kft.-n túl). Az egyik egy Makor Kft. nevű, a másik a Gerecse House, aminek vezetője G. István az ügy VII. rendű vádlottja. A vádirat szerint mindkét kiválasztott, nyertes cég 10-10 millió forintot fizetett vissza a nyertes projektekből K. Péter asszisztensén keresztül, a pénzből pedig az ügyészség szerint Boldog István, Fehér Petra és K. Péter egyenlő arányban részesült. Az asszisztens egyébként az ügy V. rendű vádlottja, és az előkészítő ülésén lemondott a tárgyalás jogáról, beismerte azt, ami a vádiratban rá vonatkozik, és bánja bűnét.

Boldog védője továbbra is kizárná a bizonyítékok közül a lehallgatásokat

Emlékeztetőül: Boldog Istvánt az a Varga István, korábbi fideszes országgyűlési képviselő védi, aki pár éve azzal szerzett magának hírnevet, hogy a közel ötszáz médiatermékből álló KESMA kuratóriumi elnökeként volt túl őszinte; azt találta mondani egy interjúban többek között, hogy „igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok”. Hamar be is kellett fejeznie ezt a munkáját, Kocsis Máténak pedig nyílt levélben kellett megvigasztalni a kormánypárti újságírókat, hogy igenis tehetségesek. Varga egyébként egy másik bíróság elé került fideszes politikus, a korábbi igazságügyi államtitkár Völner Pál védője is.

Varga újra megismételte, amit a tárgyalás legeleje óta kér a bíróságtól: zárják ki a lehallgatási, megfigyelési bizonyítékokat az ügyből. Rekesszék ki tehát azokat a hang- és képfelvételeket, megfigyelési jegyzőkönyveket, amelyeket a nyomozóhatóság akkor készített, amikor még életben volt Boldog mentelmi joga. Szerinte nem lehet büntetőeljárást indítani egy országgyűlési képviselő ellen, és ehhez a lehallgatási anyagokat sem lehet értékelni a bizonyítékok között. (Varga ugyanezt kéri a párhuzamosan futó Völner-ügyben is.)

Erre az ügyész 2021-ben az első tárgyaláson már reagált, szerinte azon túl, hogy ezzel a felvetéssel gyakorlatilag lehetetlenné tennék egy képviselő lebuktatását bármilyen bűncselekménynél, megjegyezte, hogy lehet, hogy régen ez egy kevésbé szabályozott terület volt, de 2018 óta a törvény taxatíve felsorolja, hogy milyen esetekben lehet ilyen eszközöket használni mentelmi joggal bíró esetében is.

A bírónő végül november 10. péntekre ígért választ, döntést ebben a kérdésben, hiszen, mint megjegyezte, péntekre olyan tanúk meghallgatása van tervben, akik már érintettek a lehallgatásokban.

Csak megkérdezték, hogy vagyunk

A legutóbbi tárgyalási napon, június 7-én szintén tanúkat hallgattak meg az ügyben. Kuncsorba egykori polgármestere, Rédai János arról beszélt akkor a bíróságnak, ők a művelődési házat és az idősek otthonát akarták felújítani a településen, erre is akartak pályázni maguktól, és ezekre el is nyertek 54 és 20 millió forintos támogatást. „Igyekeztünk jó pályázatokat beadni. Volt olyan, hogy egyszer Kétpóra Boldog félóránként váltva hívott bennünket. Elmentem nyilván, jó fél órát vártam arra, aki bent volt előttem” – mondta a volt polgármester, aki szerint nem úgy volt, hogy Boldog mondta volna meg, mikre pályázzanak, vagy hogy ki legyen a kivitelező cég.

A bíró akkor megkérdezte, hogy akkor egyáltalán miért jött létre a megbeszélés, volt-e szó másról is, mire Rédai úgy felelt:

„hát, megkérdezték, hogy vagyunk”.

Hasonlókról beszélt az örményesi polgármester, Török Tamás is. (Törököt 2019-ben a Fidesz indította Örményesen, és Boldog István is támogatta.) A bíróságnak Török arról beszélt: bár voltak a TOP-os pályázatokról egyeztetések Boldogékkal, ők csak „felhívták a figyelmünket azokra a lehetőségekre, amik esetlegesen még kihasználatlanok”. Ő is járt polgármesteri viziten Kétpón, de szerinte itt csak arról volt szó, hogy ők maguk mire szeretnének pályázni. Azt állította a bíróságnak, olyanról nem volt szó, hogy Boldog megmondta volna, ki legyen az esetleges kivitelező: „tudomásom szerint a képviselő úrnak ezekre nem volt ráhatása”. Szerinte pénzvisszaosztásért sem kereste meg senki.

A többi polgármester másképp emlékezett

A bíróság a korábbi napokon is hallgatott meg tanúkat az ügyben. Kazinczi István tiszatenyői polgármester szerint például Boldog István országgyűlési képviselő „föld és ég ura”, és hatalmas szerepe van az elnyert pályázatokban – ő tehát kissé másképp vélekedett Boldog szerepéről, mint a szerdán meghallgatott polgármesterek. Kazinczki szerint neki például a 2014 utáni fideszes irány nem igazán tetszett, ezt ki is fejezte, ami miatt szerinte érte megtorlás a települést. Volt, hogy kihúzhatták volna egy-egy nehéz helyzetből Tiszatenyőt, de nem tették meg, „mert nem tetszett nekik, ahogyan én politizálok”.

Hegedűs István, Tiszaföldvár polgármestere pedig arról beszélt, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.

Hegedűs azt mondta, Fehér Petra – Boldog István egykori mindenese, másodrendű vádlott – megjelent nála Boldog másik táskás emberével, K. Péterrel, és kérték, csukja be az ajtót. Majd előadták neki, hogy 10 százalékot le kell adni a pályázati pénzekből a Fidesznek, ezzel kell támogatni a pártot a választásokon. A polgármester elmondása szerint eléggé felháborította a kérés, sosem találkozott előtte ilyennel, ráadásul azt is mondta, hogy eleve rá kell még tenni saját forrásokból ezekhez a pályázati pénzekhez, hogy megvalósuljanak a projektek, eleve nem is lenne benne plusz. De Boldog embere, K. Péter azt válaszolta, hogy vannak alvó cégek, amiket beindítanak a projektek miatt, és azok megcsinálják olcsóbban, hogy megmaradjon az a 10 százalék.

A polgármester azt mondta, visszautasította ezt a dolgot, amire azt a választ kapta, hogy jól gondolja meg, mert a jövőben is szükség van a települése fejlődésére, és így nem biztos, hogy lesznek támogatható projektjeik. De hozzátette, hogy Boldog István neve nem hangzott el, nem Boldog kampányára kérték a pénzt. Szóban annyit mondtak, ez elvárás a Fidesz részéről a kampányra. Elmondása szerint még vagy 2-3 alkalommal keresték, de mindig lemondta a találkozókat.

Markót Imre, Törökszentmiklós jobbikos polgármestere pedig arról beszélt, hogyan keresték fel Fehér Petráék, hogy a megnyert pályázatokból csorgassanak vissza 20 százalékot, elmondása szerint kifejezetten kampánytámogatásra.

A korábbi tárgyalási napokról, a legemlékezetesebb tanúmeghallgatásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Hivatali vesztegetés

Boldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. Boldog ügyének előkészítő tárgyalását a bíróságon 2021 júniusának végén tartották, amiről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.

A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az elsőben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.

A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.

Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:

• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.

Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Boldog januárban úgy fogalmazott: „ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van”.

Az ügy részleteiről, a többi vádlottról és azok szerepéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

2021 szeptemberében egyébként az ügy ötödrendű vádlottja minden ellene hozott vádat beismert a bíróságon, ezért első fokon felfüggesztett büntetést kapott. G. Vanda, Boldog István fideszes országgyűlési képviselő táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense, és a vád szerint bűnsegédként kenőpénzeket vett át és juttatott célba, ezt pedig az előkészítő ülésen be is ismerte. Azt mondta, sajnálja, ami történt, már megbánta, és fel sem fogta a helyzet súlyosságát, amikor átvette a pénzeket. Mindezért a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban miatt két év szabadságvesztésre ítélte, öt évre felfüggesztve. Az ügyészség súlyosabb ítéletet kért rá.

Boldog Istvánról írt portrénkat itt tudja elolvasni.