Az történik, amit a lakók jósoltak: Fülöp-szigeteki munkások költöztek az el sem készült családi házba
2023. november 6. – 04:56
Győrben egy érvényben lévő rendelet tiltja, hogy a kertvárosi – hivatalosan: falusias – városrészekben szálláshely-szolgáltató épületet alakítsanak ki. Mégis a helyiek szeme előtt és tiltakozása ellenére alakul át egy egykori családi ház külföldiek munkásszállójává. A kormányhivatal egyszer már közbelépett, de ezzel magát a folyamatot nem állította le, a városrész lakói pedig attól tartanak, hogy ha ezt így meg lehet itt csinálni, akkor bárhol megcsinálják.
Ismét Bácsán vagyunk, Győr északi kertvárosi részében, közel a centrumhoz. Nyáron kezdődött a történet egy hatósági ellenőrzésből kialakult spontán utcafórummal. Híre ment ugyanis, a helyiek is látták, hogy az egyik kis utca régi házát befektetők vették meg.
Aztán olyan átalakításba kezdtek, amelyről nehéz volt elhinni, hogy az valóban egy családi ház lesz. A megszerzett látványterven ugyanis két házszárny szerepelt, háromemeletesek voltak az épületek, melyekbe összesen 38 helyiséget (nagyrészt szobákat) terveztek. A szobák mindegyikének adtak nevet – tanulószobától fitneszteremig mindenféle variáció szerepelt –, de méretük jellemzően 9-10 négyzetméter volt, ez, ha másra nem is, két ágy elhelyezésére tökéletesen alkalmas.
A kormányhivatal a terv felét elkaszálta
A nyári hatósági szemlének nagyon hamar eredménye lett, a kormányhivatal a ház felújítási-átalakítási tervének az egyik felét, az új szárny építését első fokon nem engedte. Az indoklásban az szerepelt,
- hogy az épület több önálló rendeltetési egységgé is alakítható;
- mivel több helyiségnek a szabadból;
- vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.
A szakemberek hivatkoztak arra a győri építési szabályzatra, amely szerint az ingatlan
„falusias lakóövezetben fekszik, ott pedig szálláshely szolgáltató épület nem helyezhető el”.
Nem lehet szálláshely
A történet kulcsmondata ez, ezért vált az önkormányzati érdekérvényesítés állatorvosi lovává ez a ház, és hasonló helyzet hamarosan az ország más településein is előállhat. Augusztus eleje óta az építkezés egy pillanatra sem állt le. Tegyük hozzá: nem is kellett leállni, hiszen az eredeti ház átalakítási terveit engedte a kormányhivatal, „csak” a hozzáépítést kaszálta el. De hivatalosan akkor is csak családi ház lehetne a végeredménye.
Az épülő bácsai ház esete hívta fel a figyelmet a győri rendeletre, amelyről sokan talán nem is tudtak; és arra is, hogy ez a városrész, ahol anno a nagy telkekre kis házakat építettek, minden befektető álma lehet, aki hasonló beruházásban gondolkodik. A nagy telkek ugyanis elbírnak két lakóépületet is. Más kérdés, hogy csak akkor, ha oda egy család két generációja költözik. Most azonban nyilvánvalóan nem ez történik.
A helyiek már júliusban mutattak egy sms-váltást, amelyben szerepelt, hogy egy munkaerő-közvetítő cég igényeire alapozva építi át a bácsai házat az ingatlanbefektető. A jól értesültek azt is tudták, hogy a Fülöp-szigetekről érkeznek majd a munkások. Ők laknak majd a házban, amelyben egykor egy helyi család, a végén már csak az idős férj élt. Ha az eredeti tervek valósultak volna meg, akkor akár ötvenen is elfértek volna ott, de így is lehet 20-25 új lakóra számítani.
A bácsaiak emiatt lázadtak fel. Volt persze olyan is, aki a külföldiek érkezését sérelmezte, de a legfőbb ok, amiért összefogtak, a nyugalmuk megőrzése volt. Szerencséjük volt, mert a városrész (civil) önkormányzati képviselője, Bárány István felkarolta az ügyüket. Ő már akkor elmondta, hogy
legalább huszonöt hasonló esetről tud, amikor egy családi házból munkásszállót csináltak a körzetében; és ha ezt most nem sikerül megfogni, előbb-utóbb Bácsa lehet Győr munkásszállónegyede.
Megjöttek a munkások
Így érkeztünk el a legújabb fejleményig, a munkások beköltözéséig. Bárány István megerősítette, hogy a közelmúltban valóban nyolc-tíz, Fülöp-szigetekről érkezett munkás költözött be a házba, amely ugyan még nincs készen, de az idegenrendészeti ellenőrzés megállapította, hogy a tizenkét, kétágyas szoba lakható. Az oda szállított emberek munkavállalási céllal érkezetek, papírjaik ehhez még nincsenek, de egy hónapjuk van, hogy beszerezzék. A képviselő ezt követően két embernek írt levelet: egyrészt a kormányhivatal építésügyi főosztálya vezetőjének, másrészt a győri polgármesternek.
- Az előbbitől az kérdezte, hogy „a leírt körülményekre tekintettel, milyen használatbavételi funkcióra, kapott, kaphat engedélyt a kérelmező”.
- A polgármestertől pedig azt, hogy „tudunk-e olyan jogi lépést tenni, amivel a szabályzatunkat a gyakorlatban nem tudják kijátszani?”
A válaszokat várja.
Egyébként kedvesek
A beköltözőkkel nincs semmi baj, mondják azok a helyiek, akikkel beszéltünk. Korán reggel már elviszik őket dolgozni, sejtésük szerint a komáromi akkumulátorgyárba, onnan délután jönnek haza. A házban tartózkodnak, legfeljebb főznek maguknak a földszinten. A hétvégén, mondjuk, mostak, és a ruháikat az ideiglenes kerítésre lógatták száradni, színes képet kölcsönözve az utcának. De nem hangosak, viszont barátságosak. Az egyik szomszéd zöldséget adott nekik, ők meghajolva köszönték meg.
Szóval nem velük van a baj, hanem azzal, hogy hamarosan már nem tízen lesznek. Mikor ezt mesélték, jött a hír, hogy a háztól légvonalban nagyjából egy kilométerre egy busznyi munkást raktak le egy hasonló házban. Ott nem tíz ember szállt le a járműről, hanem negyven. Ez volt az a pillanat, amikor Bárány István bejelentette: vegyes bizottság létrehozását kezdeményezi, amelyben a rendőrségen és a városrendészeten (Győrben az is van) kívül az idegenrendészet és persze az önkormányzat is képviselteti majd magát.
„Évekkel ezelőtt már csináltunk egyszer ilyet, akkor döbbentünk le, hány ilyen ház működött már eddig is a városrészben. A többségük bejelentés nélkül. Ezek az emberek azért jönnek Magyarországra, mondták is nekem azok, akik közvetítik őket, mert mindent, például a lakhatásukat is biztosítják számukra, így ők tudnak hazaküldeni a fizetésükből. Érthető, nem is ezzel van a baj. Hanem azzal, hogy a rendeleteinket kijátszva találnak ilyen megoldásokat, a régi lakosok pedig tűrni kötelesek az új helyzetet. Az állam már beharangozta a vendégmunkások érkezését, de arról senki nem beszél, hogy hol fognak ők majd lakni.”
Az ok a munkaerőhiány
Magyarországon, s különösen a nyugati határszélen égető probléma a munkaerőhiány. Nemrég írtuk meg, hogy Sopronban thai kisegítő ápolónőket szerződtettek. A KSH szerint ma körülbelül százezer betöltetlen pozíció van az országban, de Orbán Viktor szerint néhány éven belül félmillió új munkavállalóra lesz szükség. Ezeknek az állásoknak csak a töredékét lehet majd magyarokkal betölteni, a többségük valószínűleg vendégmunkás lesz.
A vendégmunkások érkezése a kormány újraiparosítási stratégiájával is összefügg: Orbánék szerint az ország úgy tud majd nagyot fejlődni, hogy az akkumulátorgyártás egyik európai központja lesz. Ez az iparág rengeteg képzetlen munkást szív fel, de mivel ennyi képzetlen munkaerő nem áll rendelkezésre Magyarországon, muszáj vendégmunkásokat is foglalkoztatni.
A választ végül is megkaptuk
Az ügy kirobbanásakor, tehát július végén megkerestük a befektető társaságot, előbb a helyszínen, majd írásban is elküldtük a kérdéseinket nekik. Azt szerettük volna megtudni, hogy az ingatlant milyen funkcióra alakítják át. Hány ember lakhat benne? Tervezik-e, hogy vendégmunkásoknak adják ki? Válaszokat mostanáig nem kaptunk tőlük, de az élet azonban megadta helyettük.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
