A szerb elnök szerint 2026 nyarára épülhet meg a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakasza
2023. november 3. – 19:52
Legkésőbb 2026 nyarára elkészülhet a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakasza – jelentette ki Aleksandar Vučić szerb elnök a belgrádi központi vasúti pályaudvar új komplexumának átadóján a Világgazdaság cikke szerint.
A szerb elnök arról beszélt, hogy a szerbek jelenleg is dolgoznak a 108 kilométer hosszúságú Újvidék–Szabadka-vonalon, ahol akár 200 kilométer per óra sebességgel is haladhatnak majd a vonatok. Ezt a részt 2024 decemberéig fejezik be, akkortól Szabadkáig 1 óra 15 percre rövidül a menetidő. Vučić szerint utána egy, de legkésőbb másfél évvel, vagyis 2026 nyaráig „a magyar barátaink be fogják fejezni a saját vasúti szakaszukat Budapestig”.
A kormány még 2014-ben döntött a Budapest–Belgrád-vasútvonal kétvágányúsításáról és teljes újjáépítéséről. A 750 milliárdos projektet 2019-ben kínai és magyar cégek konzorciumának adták, közülük az egyszerűbb munkákat, mint a sínfektetést magyar cégek vállalták, a bonyolult biztosító- és vonatbefolyásoló-rendszerek építése pedig a kínaiak feladata lenne.
A probléma csak az, hogy az építkezésre rálátó, egymástól független forrásaink szerint a kínaiak nem tudnak az EU-s szabványoknak megfelelő rendszereket építeni. Ennek egy sor oka van, amelyekről ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. A legfontosabb, hogy míg a kínai vasútállomások kategóriánként szinte teljesen egyformák, Európában minden állomás különböző. Emiatt az európai sztenderdeknek megfelelő minden biztosítóberendezés egyedi, kézműves termék, amit állomásonként külön kell tervezni, engedélyeztetni és legyártani. Ezt viszont a kínaiak nem tudják megcsinálni.
A VSquare korábbi információira hivatkozva még szeptemberben írtuk meg, hogy Orbán részben ennek tisztázása miatt utazott nemrég Kínába. Az akkori hír szerint Orbán az EU-s szabványok miatt el akarta érni, hogy a biztosító- és vonatbefolyásoló-rendszerek kivitelezésével a kínaiak helyett megbízhassanak egy európai céget, aminek van tapasztalata az európai sztenderdek szerint dolgozni. A jelek szerint azonban Hszi Csin-ping ebbe nem ment bele, és nem engedte meg Orbánnak a szerződés utólagos módosítását. Nagy kérdés, hogy ezek után hogyan fogják befejezni a vasútvonal építését, az ugyanis elég valószínűtlen, hogy csak a Budapest–Belgrád-projekt miatt módosítsa az EU a vasúti szabványait.
Szintén szeptemberben írtuk meg, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd vasútépítő cég munkagépeinek és szakembereinek egy része a Budapest–Belgrád-vasútvonal építkezéséről vonult le, hogy elkezdhessék a győri fővonal felújítását.