Úgy oldotta meg a MÁV a győri vonal felújítását, hogy a Budapest–Belgrád építéséről vittek át hozzá mindent

2023. augusztus végére olyan rossz állapotba került a Biatorbágy és Szárliget közötti vasútvonal, hogy durván korlátozni kellett az ott elhaladó vonatok sebességét. Ilyen korlátozás az ország vasútvonalainak nagy részén van, ez azonban az ország legfontosabb, Budapestet Győrrel és Béccsel összekötő, 1-es számú vasútvonalán történt.

Mivel a legfontosabb vasútvonalat mégsem lehet csak úgy hagyni szétrohadni, Lázár János építési miniszter augusztus végén elrendelte az érintett 29 kilométeres szakasz teljes felújítását. A döntést az is indokolja, hogy az adott részen 30 éve van egy pályahiba, amely miatt a vonatoknak egy néhány száz méteres szakaszon 70 kilométer/órára kellett fékezniük. A töltés alsó részének megbontásával most ezt is ki tudják javítani.

Felmerült azonban két probléma. Az első, hogy a felújítás nagyságrendileg 32 milliárd forintba kerül, ezt az összeget pedig Lázár nem tudta a MÁV rendelkezésére bocsátani. A második, hogy egyik pillanatról a másikra nem találni Magyarországon 29 kilométernyi, kétvágányú vasútvonalra való sínt és betonaljat, nagy teljesítményű felépítmény-cserélő gépet és mindenféle egyéb vasútépítésre használt gépet az őket kezelő dolgozókkal együtt.

A lehetetlen küldetést a MÁV a pályakarbantartással foglalkozó alvállalkozásának, a MÁV FKG-nak szervezte ki, nekik azonban se eszközük, se emberük, se sínjük és talpfájuk nincs egy ekkora munkához. Ezért találniuk kellett egy alvállalkozót, aki éppen rendelkezésre áll, és képes elvégezni a 32 milliárd forintba kerülő munkát úgy, hogy nem tudni, mikor kap érte pénzt.

Bármilyen hihetetlen, de találtak egy ilyen céget.

Mégpedig Mészáros Lőrinc vasúti pályaépítő vállalkozását, a V-Híd Zrt.-t, amely számos más projekt mellett az utóbbi egy évben elsősorban a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén dolgozott. A V-Híd munkagépeinek és munkásainak nagy része pedig egyik napról a másikra nemes egyszerűséggel otthagyta a belgrádi vonal építkezését, és átment a győri fővonalon dolgozni.

Mikor megkértük a céget, hogy erősítsék meg, vagy cáfolják meg ezt a fenti értesülést, a cégtől azt írták: „A V-Híd Zrt. gépei és szakemberei most is az ország több pontján végeznek egyszerre pályaépítési munkákat. A magasan képzett irányítói létszámnak és az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően az új és a meglévő munkák összehangolása és kivitelezése nem okoz nehézségeket”.

Szintén megkerestük a MÁV-ot, hogy cáfolják meg, hogy a győri fővonal építésére mentek át a V-Híd gépei és munkásai, amire azt írták: a Budapest–Belgrád-projekt véghatáridőben történő befejezése a vállalkozó kötelessége és felelőssége, és az is az ő felelősségük, hogy egyes alvállalkozók milyen ütemezésben, hol és milyen munkálatokat végeznek. Értesülésünket az építési minisztérium sem cáfolta, szerintük helyettük a MÁV válaszolt.

Andó Gergely vasúti közlekedési szakértő, a MÁV volt munkatársa és a Navigátorvilág folyóirat főszerkesztője szerint a V-Híd most gyakorlatilag a Budapest–Belgrád-projekt költségvetéséből dolgozik a győri fővonal felújításán. Ezt a pénzt majd a belgrádi vonal befejezéséig kell valahonnan előteremteni, az átcsoportosítás miatt pedig akár hónapokat késhet a Budapest–Belgrád-projekt befejezése.

A győri vonal felújításával párhuzamosan kiderült, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal építésében részt vevő egyik kínai cég nem tudja elvégezni azt a munkát, amit elvállalt. Emiatt most valószínűleg egy új vállalkozót kell majd keresni a helyükre, ami újabb tízmilliárdokba kerülhet, és több éves csúszást okozhat a vonalon. Erről az ügyről itt írtunk részletesen.