Karsai Dániel: Nem kerültünk át háborús üzemmódba

Egyelőre a magyar kormány ellenkérelmére érdemben nem szeretnének reagálni, de a kormány beadványát a normális ügymenet részének tekinti, „nem kerültünk át háborús üzemmódba” – mondta Karsai Dániel alkotmányjogász egy szerdai sajtótájékoztatón, miután a kormány benyújtotta az ellenkérelmét Karsai eutanáziára vonatkozó strasbourgi beadványára.

Karsaiék eredetileg november 2-ig kaptak határidőt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán indított perben arra, hogy reagáljanak a kormány észrevételeire. Ezt Karsaiék szeretnék meghosszabbítani november 6-ig, és épp a sajtótájékoztató közben érkezett meg a bíróság jóváhagyása a határidő meghosszabbítására.

Karsaiék továbbra is úgy gondolják, hogy „az ügy megnyerhető”. Az, hogy a kormány ellenkérelmet terjesztett elő, nem lepte meg őket. „Az ellenérdekelt fél teszi a dolgát” – mondta az alkotmányjogász. De ez szerinte „nem vérszomjas”, „nem ellenséges” lépés a kormány részéről, ez így szokott lenni az ilyen ügyeknél.

Köszönte a nagy érdeklődést az ügye iránt, nagyon megtisztelőnek tartja. Azt kérte, hogy a társadalmi párbeszéd továbbra is maradjon meg ebben a kulturált hangnemben. Felemelő érzéssel tölti el, hogy egyéb témákban nagyon különböző módon gondolkodó emberek is megszólaltak az ügyéről, kifejtik álláspontjukat, vitatkoznak, érvelnek. Karsai szerint ez nem csak az ő magánügye, „ez nyolcmilliárd ember ügye”, hiszen a méltóságteljes eltávozáshoz való jogról van szó.

Úgy véli, nagyon izgalmas szakaszába lép a folyamat. A magyar kormány ellenkérelmének fontos pontja, hogy a kormány álláspontja szerint a strasbourgi bíróság a mintegy húsz évvel ezelőtti, Pretty kontra Egyesült Királyság ügyben már válaszolt Karsai összes felvetésére. Vitatja a kormány, hogy Európában elmozdulás lenne az életvégi döntések kiterjesztésének irányába. Szerintük egyáltalán nem tartozik a magánszféra körébe, hogy az egyén eldönthesse, hogy az élete végén mi történik vele.

Nehéz dolog az esélylatolgatás, az alkotmányjogász szerint nem lehet megmondani, hogy mi lesz a bíróság döntése. Reménytelenséggel nem töltötte el a kormány ellenkérelme. Továbbra is reális esélyt lát arra, hogy megnyerje a pert. Karsai szerint ha nyerne, „nem lenne bombameglepetés”, mert az európai jog fejlődését tekintve ez „benne van a pakliban”.

A magyar kormánynak elvileg egyébként nem muszáj megvárnia a strasbourgi bíróság döntését, ha akar, attól teljesen függetlenül is megváltoztathatná az érintett jogszabályokat.

Elgondolkodtak-e azon, hogy felvegyék a kapcsolatot a kormánnyal? – érkezett Karsai felé egy kérdés. Szerinte tulajdonképpen ezzel a strasbourgi beadvánnyal vették fel velük a kapcsolatot, külön leveleket nem írtak a kormánynak. De ezt semmiképpen nem tekinti háborúnak. Ha csörögne a telefon öt perc múlva, természetesen beszélne velük, nincs benne ellenségeskedés.

Ha elveszíti a strasbourgi pert, elképzelhetőnek tartja, hogy elgondolkodik svájci lehetőségeken. Felvette a kapcsolatot egy svájci szervezettel, ami méltóságteljes eltávozásban segít embereknek. De hangsúlyozta, hogy egyelőre semmilyen életvégi döntést nem hozott még, viszont jogos kérelemnek tartja, hogy ezt a döntést ő hozhassa majd meg.

Karsai korábban arról beszélt: nemcsak Magyarországon nem tud semmit csinálni jogi értelemben, hanem ami még rosszabb, nem tud elmenni egy olyan országba se, ahol legális lenne az eutanázia. Ugyanis aki ebben segítene neki, az öngyilkosságban közreműködés bűncselekményét követi el, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztést kaphat.

Elfogadhatatlanná nyilváníttatná a kormány Karsai eutanáziára vonatkozó kérelmét

A magyar kormány arra kérte a strasbourgi bíróságot, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai Dániel alkotmányjogász eutanáziára vonatkozó kérelmét – derült ki kedden abból az ellenkérelemből, amit a kormány nyújtott be a strasbourgi bíróságnak.

Ennek összegzésében a kormány arra kéri a bíróságot, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak a kérelmet, vagy állapítsa meg, hogy az alkotmányjogász jogai nem sérültek a megadott pontokon.

Karsai Dánielnél tavaly augusztusban diagnosztizáltak ALS betegséget. A 46 éves alkotmányjogász egy éve még 90 kilós volt, és 40-50 kilométert biciklizett, most nem tud egyedül enni, fürdeni, és a járás is nehezére esik. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán pert indított azért, hogy méltósággal fejezhesse be az életét. A Telexnek azt mondta: a sorstársait akarja képviselni, mert mindenkinek joga van ahhoz, hogy döntsön az élete végéről.

Az ALS, azaz amiotrófiás laterálszklerózis betegség lényege, hogy az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami idővel teljes bénuláshoz vezet. A betegség végén a légzési funkciók is megszűnnek, és a halál fulladás miatt következik be. A betegség ugyanakkor a mentális képességeket nem érinti. „Tiszta fejjel kell végigélni azt, hogy teljes fizikai és szellemi passzivitásba szorul az ember” – mondta korábban Karsai a betegségéről.

„Az ALS rendkívül megalázó, az önállóságtól egyre jobban megfosztó élethelyzetbe sodor. A betegség utolsó szakasza gyakorlatilag vegetatív létezés, bármiféle tudatos aktivitás vagy kommunikáció lehetősége nélkül. A létezés ezen formája számomra mindenfajta értelmet és méltóságot nélkülöz” – vezette le korábban.

Azt szeretné elérni, hogy mikor a teste egy olyan állapotot ér el, hogy nincs már benne semmi, „csak szenvedés és küzdelem, minden más értelmes tevékenység kizárásával” ott meghozhassa az élete végét jelentő döntést. Fontosnak tartja, hogy ez nem lesz kötelező érvényű mindenkire, elfogadja, hogy más vallása például ezt tiltja, mindössze annyit szeretne, hogy adják meg neki a lehetőséget.

Úgy fogalmazott korábban: „Istenben hiszek, és abban, hogy a szabad akaratot is fenn kell tartani. Nem tartozom semmilyen egyházhoz, de egy magasabb entitás létezésében hiszek. Szerintem Isten nekünk megadta a választási lehetőséget.”

A pert egyrészt nagyon érdekes szakmai kihívásnak tekinti, másrészt most ez ad értelmet az életének. A nyilvános strasbourgi tárgyalása november 27-én és 28-án lesz, ha nem nyerne, akkor sem bánná meg, hogy harcol a jogaiért.