Milliós fizetéseket kapnak a vagyonkezelő alapítványok vezetői
2023. október 20. – 06:35
Összesen több mint 3,1 milliárd forint tiszteletdíjat vettek fel tavaly a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetői – írja a 24.hu az alapítványok éves beszámolói alapján.
A kormány az elmúlt években összesen 35 vagyonkezelő alapítványt hozott létre. Mivel minden alapítványban öt kurátor és három felügyelőbizottsági tag van, átlagosan közel egymillió forintos tiszteletdíjban részesülhetett az összesen 280 – többségében a kormánypártokhoz kötődő – vezető.
A legtöbb pénzt a Mathias Corvinus Collegiumnál (MCC) fizették ki az alapítvány vezetőinek, összesen 262 millió forintot.
Ez azt jelenti, hogy a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok átlagosan több mint 2,5 millió forintnyi tiszteletdíjat kaptak havonta.
Az egyetemi alapítványoknál 184,4 millió forinttal a Mocsai Lajos vezette Testnevelési Egyetemé volt a legjobban fizető hely. Itt a kuratóriumi tagok 2,4 milliót vehettek fel átlagosan havonta, az fb-tagok pedig 1,1 millió forintot.
Mindössze két olyan vagyonkezelő alapítványt talált a 24.hu, ahol a kurátorok és az fb-tagok nem veszik fel a fizetésüket: az egyik a Csányi Sándor OTP-vezér által vezetett Soproni Egyetemért Alapítvány, a másik pedig a Közép-európai Oktatási Alapítvány.
A cikkből az is kiderül, hogy Schmidt Mária tavaly összesen 54,9 millió forintot kapott a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Alapítványtól, ami havi bontásban 4,6 millió forintra jön ki. Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára pedig összesen 35,4 millió forintos tiszteletdíjban részesült a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványtól, amit Áder János alapított még köztársasági elnökként, és tavaly lett közérdekű vagyonkezelő alapítvány.
Az EU tagállamai tavaly decemberben tiltották meg az összes uniós programnál az új pénzügyi kötelezettségvállalásokat a vagyonkezelő alapítványokkal és az ilyen hátterű intézményekkel, így a modellváltó magyar egyetemekkel. Az uniós miniszterek – európai bizottsági javaslatra – úgy látták, hogy az alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat. A kormánynak azóta sem sikerült feloldatnia a korlátozást.
A tiltás főleg két programnál, a Horizont Európa kutatási együttműködésnél és a ösztöndíjjal támogatott Erasmus+ oktatási cseréknél okoz gondot az alapítványi háttérre váltott egyetemeknek. Előbbinél az érintett intézmények már júniusban is eurómilliós károkról panaszkodtak.