Van, aki a fizetéséből havi tízezret juttat vissza az egyesület túléléséért

Nincs könnyű helyzetben a szegedi Szivárvány Autizmus Közhasznú Egyesület, amelyben megváltozott munkaképességű, autista emberekkel készítenek kézműves termékeket. A kiadásaik megnőttek, a pályázati támogatások beszűkültek, 18 autista munkahelye kerülhet veszélybe.

Szeged kertvárosában, Szőregen egy régi iskolaépületben található az egyesület központja. Harter Árpádné ügyvezető személyes okokból került az autistákkal foglalkozók körébe: a 2018-ban elhunyt második lánya autista volt. Azért alapította meg a Szivárvány Egyesületet néhány sorstársával, mert azt tapasztalták, hogy az állami ellátás nem képes minden segítséget megadni az autista gyerekeket nevelő családoknak.

Akinek nincs szerencséje, egész nap otthon ül

Az egyesület 2015 óta alkalmaz megváltozott munkaképességűeket: most a 19 munkavállaló közül 18 egészségkárosodott, ők négy-öt órában dolgoznak. Kézműves termékeket készítenek: szövött-font dísz- és használati tárgyakat, fazekasedényeket, fonott tárolókat, rongyszőnyegeket. Ezeket vásárokra, piacokra viszik ki, de az eladásból nagyon kevés bevétel jön be. A kertben főként növényeket termesztenek, levendulaültetvényük is van. Mivel azonban az utóbbi időben egyre többen foglalkoznak levendulával, ezt már nem olyan könnyű eladni.

Harter Árpádné azt tapasztalja, hogy az autisták nagy többsége nem tud munkába állni Szegeden és a környékén, még akkor sem, ha az állapota ezt lehetővé tenné. Egyeseknek még szakképzettségük is van, de hiába, nem kapnak állást, mert mindenhova az egészségeseket keresik.

„Olyan dolgozóink is vannak, akik nem a bérért járnak be dolgozni, hanem azért, hogy hozzászokjanak a munkához és a munkahelyhez”

– mesélte. A megszokott családi közegen kívüli viselkedés sok autistának nem egyszerű feladat, és abban reménykednek, hogy ha itt belejönnek a közösségi életbe, máshol is nagyobb eséllyel tudnak majd elhelyezkedni.

A felnőtt autistáknak nem sok választásuk van: vagy szerencséjük van, és el tudnak helyezkedni, vagy pedig egy nappali foglalkoztatóban töltik a napjukat. Rosszabb esetben egyedül vannak otthon.

A Szivárvány Egyesület a megváltozott munkaképességű dolgozók bérét nem tudja kitermelni, annak fedezetét állami pályázatokon szerzik meg, és minden ősszel újra kell pályázni. Az elnyert állami támogatások az utóbbi években dolgozónként havi tíz-tizenötezer forinttal növekedtek, azaz a bérek messze nem követik az inflációt.

A többi költséget más pályázatokkal és önkéntesek támogatásából fedezik. Az egyik család havi húszezer forintot ad, hogy lehetőleg ne szűnjön meg a gyereke félállása, és olyan dolgozójuk is van, aki a fizetéséből adományként juttat vissza havi tízezret az egyesület fenntartására. A megváltozott munkaképességű emberek többsége részesül ugyan a rokkantnyugdíjhoz hasonló állami ellátásban, de az is kevés, a munkabérük pedig a Szivárványnál jelenleg havi százezer forint körül van.

Beszűkültek a támogatási lehetőségek

Jelenleg az egyesület ügyvezetője az egyetlen, aki szakszerűen tud megváltozott munkaképességű, autista emberekkel foglalkozni, neki van ugyanis egyedül gyógypedagógiai asszisztensi képzettsége. Korábban több segítő munkatárs is dolgozott mellette, de a bérekre ma már nemigen van pénze az egyesületnek. A kiadásaik jelentősen megnőttek az utóbbi években, csakúgy, mint minden más szervezetnek.

Hiába közhasznú szervezet az egyesület, az energiavásárlás szempontjából ipari fogyasztónak minősül.

Tavaly a gáz árát az ötszörösére emelte a szolgáltató, az áram ára ennél valamivel kisebb mértékben nőtt.

A gázért most havi átalányban 200 ezer forintot fizetnek – mondta a Telexnek Harter Árpádné.

Az utóbbi 4-5 évben egyre kevesebb pályázatra tudott jelentkezni az egyesület. A Nemzeti Civil Alaptól általában csak a töredékét kapják meg a kért összegnek. Legutóbb 3 millió forint támogatást igényeltek, és 1,4 milliót kaptak. Korábban a 4 milliós igénnyel beadott pályázatukra 150 ezer forint érkezett.

„Hogy ez mitől függ, fogalmam sincs. Biztos rengeteg civil adja be az igényeit. Sok civil szervezet már rég megszűnt volna, ha nem kiabált volna, hogy segítségre, támogatásra van szüksége, mert különben be kell zárnia”

– mondta Harter Árpádné.

A probléma az, hogy az elérhető pályázatok nagy része magas önrészt köt ki, vagy nagy arányban utófinanszírozású. Az egyesületnek viszont nincs pénze a beruházásokra, hitelt felvenni pedig nehéz és kockázatos is volna. Legutóbb a nappali ellátásra szerettek volna pályázatot benyújtani, de a civilek számára előírt 75 százalékos utófinanszírozás inkább visszatartó erő volt, mint ösztönző.

A működésre és szakmai programokra is kérnek forrásokat. A szegedi önkormányzattól gyakran nyernek el kisebb összegű támogatásokat, legutóbb egy karácsonyi ünnepség költségeire, máskor kirándulásra kaptak.

Most abban reménykednek, hogy nem nőnek tovább a kiadásaik, és a bevételeik sem csökkennek.

Még nehezebb pénzügyi helyzetben ugyanis nem tudnák folytatni a tevékenységüket, azaz 18 ember munkahelye és még többek támogató közössége szűnne meg.

Egyre több az autista, de az ellátórendszerben nincs elég férőhely

Harter Árpádné ismeretei szerint az utóbbi években Szegeden és a környékén növekszik a felismerten autista emberek száma. A gyerekek helyzete viszonylag kedvezőbb, mint a felnőtteké, mert ők részesülhetnek fejlesztőprogramokban. Hódmezővásárhelyen például a református egyház működtet olyan iskolát és óvodát, ahol a gyerekek többsége autista.

A szakmai becslések szerint országszerte 100 ezer autista lehet, a számuk húsz év alatt a hússzorosára nőtt. Azt nem lehet tudni, hogy a vizsgálati módszerek fejlődése áll-e az érintettek számának növekedése mögött, vagy valóban egyre többen lettek. Sokakról már csak a felnőttkorukban derül ki az autizmusuk, de egyre több gyereknél ismerik fel a betegséget. Ezeket a tapasztalatokat a Központi Statisztikai Hivatal adatai is igazolják:

tíz év alatt országszerte mintegy a háromszorosára nőtt az autista gyerekek száma, tavaly majdnem 10 ezren voltak.

Az idén több mint 60 ezer sajátos nevelési igényű gyerek jár a hazai iskolákba.

Vannak egyesületi, egyházi és állami ellátók is, de az autistákat segítő központok száma és a férőhelyek mennyisége is korlátozott Szegeden és környékén. Ezeket olyan sokan veszik igénybe, hogy a rendszer túlterhelt. A Szivárvány Egyesület ezért más civil és szakmai szervezetekkel, valamint szakemberekkel és érintettekkel közösen igyekszik feltérképezni az autisták helyzetét és a lehetőségeit Szegeden és környékén. Szeretnének létrehozni egy autizmus szakmai műhelyt is, amelyben szakemberek dolgoznak, és adnak tanácsokat az érintetteknek.

Azt is szeretnék elérni, hogy a hivatalos szervezetek is bekapcsolódjanak a segítői munkába. Céljuk, hogy Csongrád-Csanád vármegyében a jelenleginél több településen legyen az autistáknak elérhető ellátás. „Van olyan szülő, aki mozgássérült, és tőlünk kérte, hogy segítsünk elszállítani az autista gyerekét Szegedről Hódmezővásárhelyre, abba a fejlesztőiskolába, ahol megfelelő ellátást kap” – mesélte Harter Árpádné.

Kitörési pont lehet, hogy a Szivárvány Egyesület tagja a Szociális Farmok közösségének, amit 2014-ben a Norvég Civil Társadalmi Alap pályázati támogatásával indítottak el. De itt is több akadály van.

A hálózat célja, hogy hátrányos helyzetű embereket foglalkoztató mezőgazdasági szervezetek működjenek az országban. A Szociális Farmok szélesebb körű működésének akadálya a Norvég Civil Alap magyarországi támogatásainak megszüntetése mellett az, hogy nincs meg hozzá a jogszabályi háttér. A szőregi kertekben levendulát termesztenek, de nem adhatják el feldolgozott formában. Már az segítség lenne a Szivárványnak, ha az őstermelőkével azonos szabályok szerint árulhatnák a terményeiket, és az azokból előállított termékeket, hiszen az őstermelőknél nagyobb mennyiséget és kiemelkedőbb értékű árut az autisták egyesülete nem tud előállítani.

Az államtitkár szerint a korábbiaknál több pénzt költenek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására

Szeptember végén egy budapesti sajtótájékoztatón Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára számolt be arról, hogy október végéig lehet pályázni megváltozott munkaképességű emberek jövő évi rehabilitációs célú foglalkoztatásának állami támogatására. Az államtitkár szerint nagy eredmény, hogy erre a korábbinál több pénz lesz 2024-ben: 61,5 milliárd forint.

A pályázatokat október 30-ig lehet benyújtani. Megkérdeztük a Belügyminisztériumtól, hogy az idén mennyit fordítottak a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának állami támogatására. A válasz szerint:

• Magyarországon jelenleg 418 akkreditált munkáltató működik, ebből 389 kap rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz költségvetési támogatást, és ilyet csak akkreditált munkáltató kaphat.
• A támogatásból országos szinten 31 ezer megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő személyt foglalkoztatnak.
• A munkáltatók egy ember foglalkoztatásához éves szinten 1 990 580 forint támogatást kapnak, ennek legalább 60 százalékát az érintett munkavállalók bérköltségére kötelesek fordítani. A támogatás fennmaradó 40 százalékából a többletköltségeiket fedezhetik a munkaadók.

Az autisták ellátáshoz kapcsolódik az is, hogy idén ősszel a Dél-Alföld két autistákat fejlesztő iskolai központja is politikai viták középpontjába került. Hódmezővásárhelyen az önkormányzat a református egyházzal vitázik annak az ingatlannak a tulajdonjogán, amelyben az egyházi fenntartó működteti az Aranyossy Ágoston Református Óvoda és Általános Iskolát. Szegeden pedig a Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium került nehéz helyzetbe, mert a fenntartója, Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítványa nem tud elég pénzt fordítani az intézményre.