Az ecuadori munkavállalási engedélyek és a Maldív-szigetekre utazó diplomaták vízummentessége is fontosabbak Svédország NATO-csatlakozásánál

Már bő egy éve halogatja-tologatja a Fidesz Svédország NATO-tagságának ratifikálását, melyet a szövetség 30 tagállamából 28-ban már Svédország és Finnország tavalyi jelentkezése után abszolváltak (a másik halogató Törökország). A magyar kormány az utóbbi hetekben többféle indokkal is magyarázta, miért is késik a formalitásnak számító parlamenti szavazás. Előhoztak például egy svéd oktatási segédanyagot, amiben a Partizán műsorvezetője, Gulyás Márton arról beszélt, hogy 2010 óta megszűnt a demokrácia Magyarországon.

Erre a „tiszteletlenségre” hivatkozva szeptember végén Orbán Viktor már azt nyilatkozta, hogy „Semmi nem sürgeti Svédország NATO-csatlakozását”, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető pedig a Fidesz–KDNP esztergomi, kihelyezett frakcióülése után kijelentette, „nem tudtunk egyelőre támogató döntést hozni a svédek csatlakozásáról”, és „kis esélyt lát arra”, hogy ősszel erről szavazna a magyar parlament. Arra azonban nem adott értelmezhető választ, hogy ha nem támogatják a svéd csatlakozást, akkor miért nem veszik napirendre, majd szavaznak nem-mel.

És valóban: a jövő heti kétnapos parlamenti ülésnek sem a hétfői, sem a keddi napirendjén nem szerepel továbbra sem Svédország NATO-csatalakozásának megszavazása. A most csütörtöki házbizottsági ülésre készített, és a hvg.hu birtokába jutott napirendi javaslat alapján egy sor fontos témáról tárgyal, illetve szavaz a Ház – mint például a Magyar Nemzeti Bank tőkehelyzetének „házon belüli”, költségvetési dotációt nem igénylő rendezéséről –, azonban a svéd csatlakozásnál olyan ügyek is sürgősebbek/fontosabbak, mint

• a Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslatára bevezetett magyar építészet napja,
• a diplomata-útlevéllel rendelkező magyarok Maldív-szigetekre történő vízummentes utazásának lehetősége,
• a Magyarország és Ecuador között az ideiglenesen munkát vállaló turistákról szóló megállapodás.