Svéd NATO-csatlakozás: reagált a kritikákra a svéd oktatóvideót leadó csatorna vezetője
2023. szeptember 19. – 14:49
„Önmagában is örömteli, hogy a magyar politikusok nézik az UR-t” – nyilatkozta a Financial Timesnak Kalle Sandhammar, annak a svéd közszolgálati csatornának a vezetője, amely a magyar kormánytagok felháborodását kiváltó oktatóvideót készítette, írja a Hvg.hu. Sandhammar tudatlannak nevezte azokat, akik szerint a tartalmukat bármilyen módon befolyásolnák svéd politikusok. Ahogy arról a Telexen is írtunk, a kormány és a Fidesz több vezető politikusa is felháborodott azon, hogy Svédországban bemutatták Az EU és a demokrácia című oktatóvideót, ami a Partizánból ismert Gulyás Márton megszólalásával indul. A műsorvezető kijelenti benne, hogy Magyarországon a demokrácia 2010 óta lassan megszűnt.
A videóra reagált a kormányinfón Gulyás Gergely, Szijjártó Péter külügyminiszter és legutóbb Kövér László házelnök is. Kövér László a témával kapcsolatban a Hír TV-n azt mondta Bayer Zsoltnak, hogy „egy olyan szövetségesre nekünk nincsen szükségünk, amelyiknek az a véleménye rólunk, meg a mi hazaszeretetünkről, amit ez a kisfilm tükröz”. „Tehát mit keresünk mi egy szövetségben? Tehát valaki nincs a helyén” – mondta Kövér, aki a NATO-csatlakozásról hozzátette:
„Nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni.”
A napokban Szijjártó Péter külügyminiszter lengette be a svédek NATO-csatlakozásának további blokkolását a film miatt, de szóba került a kormányinfón is, Gulyás Gergely azt mondta róla, hogy „Svédország mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország ne ratifikálja a NATO-csatlakozásukat”. Gulyás szerint minden alapot nélkülöz a videó, de ellenőrizni kell, hogy valóban levetítik-e az iskolákban, mint arról a hírek megjelentek.
Ahogy arról a Telexen részletesen beszámoltunk, a magyar kormány egy éve ül „sértettség” miatt a svéd NATO-csatlakozáson, de úgy néz ki, valójában Erdoğanra vártak. Svédország és Finnország tavaly májusban, az orosz–ukrán háború kirobbanása után eldöntötték: hosszú idő után feladják katonai függetlenségüket, csatlakoznak a NATO-hoz.
A tavalyi NATO-csúcstalálkozón még úgy tűnt, hogy hónapok kérdése, és mindkettő – egyébként katonai szempontból erős – ország tagja lehet a szövetségnek. Tavaly júniusban végül kimondták: szabad az út a NATO-ba a svédek és a finnek előtt is.
A döntés véglegesítéséhez az összes tagország – ekkor éppen 30 – parlamentjének jóváhagyására is szükség van. A nyári hónapokban a ratifikálás az Egyesült Államoktól Szlovákiáig majdnem mindenhol megtörtént, 30 országból 28 rövid időn belül jóváhagyta a csatlakozási kérelmet. Ha ezen a többségen múlik, már szeptember végén teljes értékű taggá válhatott volna mindkét északi ország. De Magyarország és Törökország valamiért halogatta a döntést. Ebben a cikkben foglaltuk össze, hogy miért.
A Hvg.hu információi szerint az Országgyűlés a jövő héten még biztosan nem tárgyal a svéd NATO-csatlakozásról. Szeptember 25-én kezdődik az őszi ülésszakasz, és a kétnapos ülés napirendjén nem szerepel a a szövetség bővítése.