Pedagógusok Szakszervezete: A 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból

A 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból, ha hozzávesszük a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők létszámát is, akkor már 34 618 fős hiány jön ki. A pedagógushiány 2015 óta jelentősen növekszik – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szervezet hétfő délelőttre meghirdetett sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett Nahalka István oktatáskutató is. Totyik Tamás szerint az ő felmérésük adatai nyilvánosak, amelyekhez a kormány is hozzáférhet. A tanárhiány számszerűsítéséhez az Országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a társadalombiztosítás adatait használták.

Nahalka István oktatáskutató szerint a pedagógushiány fogalmát mindig definiálni kell, az nem egy állandó fogalom, attól függ, milyen tényezőket vesznek figyelembe. Totyik Tamás szerint az ő adataik inkább alá vannak becsülve, és mostanra sokkal rosszabb lehet a helyzet. A legnagyobb pedagógushiány szerinte Budapesten és a hátrányos helyzetű településeken van. A pedagógusok medián átlagéletkora 54 év, a 30 év alatti pedagógusok aránya pedig öt százalék alatt van.

A kutatásuk szerint a 2020/21-es tanévben

• az általános és középiskolák telephelyein 5015 betöltetlen állás volt;
• a rendszerből hiányzott 980 iskolapszichológus;
• 1745 fejlesztő- és gyógypedagógus;
• 3620 óvodapedagógus;
• és 9227-en vannak a nyugdíjas visszafoglalkoztatott munkavállalók.

A kutatásban azt is megnézték, hogy az Országos kompetenciamérés adatai alapján hogyan alakult az elmúlt tíz évben (2011–2021) a pedagógushiány. Pontos számokat nem lehet tudni, de azt igen, hogy a telephelyek hány százalékában volt hiány, és ez hogyan változott. Ezek alapján

a tanítóknál a tizenhétszeresére növekedett a pedagógushiány tíz év alatt. A telephelyek felében hiány van. A legnagyobb hiány a természettudományos tantárgyat tanítókból van. A felmérés szerint egy pedagógusra 15,15 tanuló jut, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országokban ez a szám átlagosan 14,6.

A sajtótájékoztatón megkérdezték, hogy a státusztörvény miatt szeptember óta hányan mondhattak fel eddig. Totyik Tamás azt mondta, erre nincs pontos adatuk, de az előzetes felmérésük szerint

körülbelül ezren fognak távozni szeptemberben a közoktatásból, a pedagógusok jelentős része ezt már májusban megtette.

Mi is megírtuk hétfőn, hogy van olyan pedagógus, akinek a státusztörvény hatálybalépésével bruttó 21 forinttal nő a fizetése. Totyik Tamás erre azt mondta: rá tudnak licitálni, mert olyan tanárról is tudnak, akinek három forinttal fog nőni a fizetése. Igaz, hozzátette: erről a pedagógus szóban kapott tájékoztatást. Tapasztalataik szerint átlagosan öt százalékkal fog nőni a pedagógusok várható fizetése az új jogállásukkal.

A tanárhiány témája különösen aktuálissá vált azzal, hogy az Országgyűlés július elején megszavazta a pedagógusok új életpályájáról szóló státusztörvényt, ami ellen hónapokig tiltakoztak a diákok, pedagógusok, civilek. Abban szinte mindenki egyetért, hogy hiába volt eddig is probléma a tanárhiány, a státusztörvény bevezetése valószínűleg megdobhatja a távozó vagy távozni készülő tanárok létszámát. A törvény elfogadása előtt ötezer pedagógus jelezte: felmond, ha elfogadják az új jogállást. A pedagógusoknak szeptember 15–29. között kell nyilatkozniuk arról, ha nem akarják aláírni az új szerződésüket.

Arról, hogy mit tudunk, és mit nem a tanárhiányról, ebben a cikkünkben olvashat. És arról, hogy a gyakorlatban hogyan próbálják az intézmények megoldani a pedagógusok pótlását, itt olvashat bővebben.