Szijjártó: A Hell energiaital egy keresztény és egy muszlim ország közös sikersztorija

Az ukrajnai háború miatt a régi ellátási útvonalak akadoznak vagy megsemmisültek. Ezért Magyarországnak új kapcsolatokra, új utánpótlási útvonalakra van szüksége, és a türk államok hidat képezhetnek Kelet és Nyugat között – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Bloomberg hírügynökségnek egy Isztambulban adott videóinterjúban, amit a Facebook-oldalára is feltett.

Szijjártó példaként említette, hogy Magyarország új gázszerződést írt alá Törökországgal, a jövő év elején 275 millió köbméter gázt vásárol magától Törökországtól (ez a mennyiség nem túl jelentős, télen nagyjából 3 nap fogyasztása, de mindenképpen újszerű kapcsolat.) Erről a Telex részletes elemzést is írt.

Beszélt arról is, hogy az egyik legnagyobb török infrastruktúra-építő vállalat stratégiai együttműködést alakít majd ki a legnagyobb magyar vasútépítő céggel. Mint kiderült, Szijjártó találkozott is a Gülermak-csoport vezetőivel.

Megemlítette, hogy a Turkish Airlines nagyon fontos szereplője a magyar polgári légiközlekedési piacnak, utalt arra, hogy a magyar állami nyomda félmillió török útlevelet gyártott, és elviccelődött azon, hogy egy katolikus és egy muszlim országnak van egy Hell elnevezésű közös sikersztorija is.

Szijjártó Péter képmutatónak nevezte az EU Magyarországot és Törökországot kritizáló magatartását.

Szerinte

mindazok a kormányok, amelyek a nemzetközi liberális mainstream ellen fordulnak, „igazságtalan, alaptalan és elfogult” támadások célpontjai.

Magyarország álláspontja szerint a szoros gazdasági együttműködés Törökországgal kifizetődő lenne az EU-nak is, tekintve, hogy az unió gazdaságilag nagyon rossz állapotban van – fejtegette a miniszter, aki szerint

csökken az EU versenyképessége, a szankciók megölik az Európai Unió gazdaságát.

Szijjártó Péter azt mondta, két oka van, hogy Brüsszel miért megy általában szembe Magyarországgal.

Először is, az országnak 2010 óta jobboldali, konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormánya van, amely a nemzeti érdeket tartja elsődlegesnek, „Brüsszelben pedig a nemzetközi liberális fősodor dominál”.

Másodszor, folyik egy vita az Európai Unió jövőjéről. Szijjártó deklarálta, hogy ő bővítéspárti.

Vannak bizonyos tagállamok és intézmények Brüsszelben, amelyek Európai Egyesült Államokat szeretnének létrehozni. Az EU olyan lenne, mint egy szuperállam, nem számítanának a nemzeti sajátosságok, a tagállamoknak még több hatáskört kellene átadniuk Brüsszelnek. Magyarország azonban nem gondolja, hogy ez a helyes út.

A visszatérő gondolatok között elhangzott, hogy Magyarország a lehető leghamarabb békét akar. Ez az álláspontja nagyon sajátos helyzetéből fakad, abból, hogy Ukrajnában van egy nagy magyar közösség, és ennek a közösségnek a tagjait is mozgósítják az ukrán hadseregbe, és ezek a magyar emberek meghalnak.

Szintén ismertek azok az energetikai gondolatok, amelyek szerint ha megszakítjuk az energiakapcsolatunkat az oroszokkal, akkor fizikai értelemben a jelenlegi infrastruktúra nem elegendő az ország ellátásához.

Elmondta, hogy az olajpiacon Horvátország ahelyett, hogy növelte volna a kapacitását, megemelte a tranzitdíjat. Így lehetetlenné tette, hogy Magyarországnak legalább a reménye megmaradjon a diverzifikációra. Ugyanez a helyzet a gázzal: ha leállítjuk a szállítást a Török Áramlat gázvezetéken, a többi bejövő vezeték nem tud ellátni minket.