Úgy érzi, döcögősen indul a tanév? – 5 pontban szedtük össze, miért lehet ez

Az idei tanév elején talán sokan érezhették úgy, hogy az ilyenkor szokásos „megvan-e minden az iskolakezdésre”, „ki van-e vasalva a gyerek fehér inge” és a „beszereztem-e az idei évre a tanári zsebkönyvemet” felkiáltás mellett több, ezeknél aggasztóbb kérdés fogalmazódott meg. Mert most többen olyan problémával is szembesültek, mint hogy van-e egyáltalán az iskolában kémiatanár, hogy fog kinézni az órarend, meddig fog tartani a tanév, vagy hogyan lehet jelentkezni az előrehozott érettségire. Idén mintha tényleg sokkal nehezebben indulna a tanév, és több bizonytalanság lengené be szeptember első hetét a megszokotthoz képest.

1. Későn jelent meg a tanév rendje

Elég alapvető az élet- és a munkaszervezés szempontjából, hogy valaki tudja, mikor, meddig fog dolgozni vagy tanulni a következő hónapokban. Azonban míg tavaly a 2022/2023-as tanév rendjét már július végén megnézhették a pedagógusok, diákok, szülők, addig az idei tanév fontos dátumainak megismeréséig egészen augusztus 22-ig várni kellett. Augusztus 19-én a köznevelési államtitkárság még mindig tárgyalt a tanév rendjéről, de Maruzsa Zoltán államtitkár szerint „az iskolákban augusztus 20-áig egyébként sem történik sok minden”. A tárgyalások idén azért húzódtak el a megszokottnál jóval tovább, mert a tanév rendje megváltozik. Ezt röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy hosszabbak lesznek az év közbeni szünetek, viszont rövidebb a nyári szünet.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Népszavának adott interjújában azt mondta: a tanév rendjéről szóló jogszabály általában korábban megjelenik, de idén július 15-én hatályba lépett a pedagógus-életpálya törvény, ismertebb nevén a státusztörvény, ami a tanév rendjének szabályait is módosította. „Ugyanakkor a későbbi kihirdetés nem okoz gondot. A tanítás szeptember 1-én mindenképpen elkezdődik, az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor” – mondta Maruzsa Zoltán. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezzel nem ért egyet, ugyanis így szerintük a munkáltató nem tudja júniusban megkezdeni a következő tanév szakmai előkészítését, és a tanárok a nyári és további szabadságaikat sem tudják könnyen megtervezni. Ezért azt javasolják, hogy a rendeletet a jövőben június közepéig hirdessék ki. A tárgyalásokat tovább nehezítette, hogy idéntől kezdve a szakképzési intézményekben eltérő lesz a tanév rendje, mint a közoktatásban, erről augusztus 24-én jelent meg egy rendelet a Magyar Közlönyben.

2. A státusztörvény végrehajtási rendeletét két nappal a tanév kezdete előtt hirdették ki

Az előző ponttal függ össze, hogy nem csak a tanév rendjének megjelenését várták már sokan a nyáron, hanem a tanárok új jogállásáról szóló, július elején elfogadott törvény végrehajtási rendeletét is. Ugyanis ez tartalmazza azokat a gyakorlati részletszabályokat, amelyeknek egy része már idén szeptembertől, nagyobb része 2024. januárjától lép életbe. Ehhez képest a végrehajtási rendeletet két nappal a tanévkezdés előtt (!), augusztus 30-án hirdették ki a Magyar Közlönyben. A kormányrendelet megjelenése azért is volt fontos, mert a melléklete tartalmazta például azoknak a településeknek a listáját, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek. Az itt dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatást kapnak.

A végrehajtási rendeletet azért is várták sokan, hogy az némi útmutatást adjon a törvény bonyolult jogértelmezéséhez. A PDSZ szerint ez nem történt meg, és ugyanúgy sok a kérdőjel a státusztörvény gyakorlati megvalósulásában. Ez pedig tovább növelheti a pedagógusok egyébként is régóta fennálló bizonytalanságát.

3. Sokat kellett várni az előrehozott érettségi jelentkezésnél

Hétfőn kellett jelentkeznie az előrehozott középiskolai érettségire azoknak a diákoknak, akik már ősszel szeretnének vizsgázni bizonyos tantárgyakból. Ez viszont nehézségekbe ütközött, ugyanis annyira lassan haladt az adminisztráció több iskolában, hogy a diákoknak akár 8-10 órát is várniuk kellett, mire sorra kerültek. Egy pedagógus lapunknak azt írta: volt olyan diák, aki délután 2-től este fél 12-ig állt sorba. Információink szerint ez történt a Szentgyörgyi Albert Általános Iskola és Gimnáziumban és a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban is.

Az év elején egyébként is több adminisztrációs feladata van a tanároknak. Ráadásul nem minden iskola szervez érettségit, ahol mégis szerveznek, oda más iskolákból is jelentkeznek diákok. A kígyózó sorok kialakulásához valószínűleg két dolog járulhatott hozzá: egyrészt az érzékelhető tanárhiány, ugyanis az érettségi jelentkezésekhez az iskoláknak minden diák adatait egyesével kell adminisztrálniuk, ami lassan megy, ha nincs rá elég ember. Másrészt Sasvári Gábor, a Vörösmarty Mihály Gimnázium igazgató-helyettese az RTL Híradónak azt mondta: a diákok szeptember elsején, pénteken kapták meg egyáltalán az információkat arról, hogy mi szükséges a jelentkezéshez. Utána be kellett szerezniük ezeket a dokumentumokat, de ezt sokan pénteken már nem tudták elintézni. Ezért csak két napjuk maradt: hétfő vagy kedd, ugyanis utána lejár a jelentkezési határidő. A Szentgyörgyi Albert Általános Iskola és Gimnáziumot fenntartó Belső-Pesti Tankerületi Központ a Híradó kérdésére azt mondta: nagyon sokan akartak hétfőn előrehozott érettségire jelentkezni, sok ideig tartott a dokumentációk átnézése, az iskola dolgozói vállalták, hogy befogadják mindenki jelentkezését.

4. Szeptember végéig nyilatkozhatnak a tanárok az új jogállásról

Nagyon nehéz lehet úgy megtervezni egy iskola órarendjét és feladatait, hogy elképzelhető: két hónap múlva felborul az egész, mert több tanár is el fog menni az iskolából. Jelenleg ezzel a kihívással is küzdenek az intézmények, ugyanis a pedagógusoknak szeptember 15–29. között kell nyilatkozniuk, ha nem akarják aláírni a státusztörvény miatt január elsejétől hatályba lépő új jogviszonyukat. Sokan már nyáron elmentek a közoktatásból, és nem is kezdték el a tanévet, ők azonban nem kaphattak végkielégítést. Így nagyon valószínű, hogy a végső döntéssel többen megvárták a szeptembert.

Ez viszont azt eredményezheti, hogy a tanárok annak a tudatában kezdik meg a tanévet, hogy két hónap múlva már nem lesznek az iskolában. Azért két hónap múlva, mert ugyan szeptember végéig kell nyilatkozniuk arról, hogy nem írják alá az új jogviszonyukat, de október végéig még dolgozniuk kell, a jogviszonyuk pedig csak november végén szűnik meg. Azt talán nem kell magyarázni, hogy míg nyáron könnyebben lehet új tanárokat felvenni, hiszen egyébként is van egy megszokott vándorlás az iskolák között, addig ezt mondjuk október végén vagy december elején mennyivel nehezebb lesz megtenni. Mindenesetre a kormány már többször hangoztatta: nem számítanak tömeges felmondásokra a státusztörvény elfogadása miatt.

5. Lenne mit felújítani

A tanévkezdés beköszöntével ismét egyre többet hallani arról, hogy az iskoláknak nincs pénzük felújításra és eszközbeszerzésre, így a szülők oldják meg ezeket a feladatokat. Tavaly olvasóink a projektortól a zongorahangoláson át a pályakezdő tanárok lakhatásának megoldásáig rengeteg ilyen kérésről számoltak be. Most pedig úgy tűnik, szintet lépett az iskolák felszereltségének hiányossága, mert a projektortól eljutottunk a komplett terembútorzatig. Pedig szeptemberben talán azt gondolhatnánk, a diákok egy tisztább, jobb állapotban lévő iskolába mennek vissza tanulni, de olvasóink tapasztalatai alapján nem mindenhol ez történt. Egyik olvasónknak egy budakalászi iskolába jár a fia, lapunknak azt írta: a gyereke tantermében elhúzták a bútorokat a tanév végén, ekkor derült ki, hogy az egyik fal penészes. Szerinte hiába jelezte a fia osztályfőnöke a tankerületnek, hogy ezzel kellene kezdeni valamit, szeptemberre sem történt semmi.

Egy másik iskolában a szülők a tanévkezdésre szekrényt, fogast, komódot keresnek egy terem berendezéséhez. Volt olyan szülő, aki lapunknak azt írta: „A tisztasági csomag alap, illetve viszünk fénymásolópapírt, összedobjuk a krétát, ragasztópisztolyt a tanároknak. De kérdem én, a fenntartó mit csinál?” Az iskolák karbantartása a fenntartók, állami iskolák esetében a tankerületek feladata lenne, de jellemzően ezekre nincs elég forrás. Több olvasónk írta azt, hogy még a takarítás sincs megoldva mindenhol: az egyik iskolában koszos volt az iskola az évnyitón, volt, ahol a pedagógusok takarítottak, máshol a szülők, a portás és a konyhai dolgozók közösen tartják tisztán az iskolát.