Orbán Balázs: A kormány médiahacknek tartja a lölőzést

Médiahacknek tekinti a kormány a paleofideszes Pesty László rendező Lölő-jelenséget ostorozó szavait és a NER-oligarchákra nézve terhelő bizonyítékokkal való fenyegetését

– mondta szűkszavúan Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az Index és az ATV „Konkrétan Rónai Egonnal” című podcastjében. Szerinte időről időre feljönnek ilyen szereplők és vélemények, azonban ezekről mindig kiderül, hogy valami más motivációjuk van, és amikor azt kérik tőlük, hogy mutassanak be konkrét bizonyítékokat a korrupcióra, akkor ezek rendre elmaradnak. A politikusnak egyébként nincs személyes kapcsolata a „másik generációba” tartozó Pestyvel, elmondása szerint talán kétszer-háromszor találkozott vele.

A műsorból kiderült, mit is csinál egy politikai igazgató. Nos, Orbán Balázs saját definíciója szerint ő irányítja azt az elemzőcsapatot, ami a kormány döntéshozatali tevékenységét „a hazai és nemzetközi látószög kitágításával” segíteni.

Magáról a kormányzásról úgy vélekedett, hogy annak 2010-ben meghatározott „fundamentumai” nem változtak, azonban az elmúlt években több „meteortámadás” is érte Magyarországot, ilyen „találatok” voltak szerinte a koronavírus-járvány, a szomszédunkban kitört háború és az arra adott szankciós válasz; és közeleg az újabb meteortalálat, a blokkosodás.

A legutóbbi, gazdasági válság nevű meteortámadás azonban Orbán Balázs szavai alapján inkább csak bolygóközi pornak tűnik. A politikus ugyanis vitatja, hogy a magyar gazdaság tartósan le lenne maradva az uniós átlagtól, szerinte 2010 és 2022 között az uniós átlaghoz képesti 66 százalékról 78 százalékra zárkóztunk fel, ez pedig 12 százalékos fejlődést jelent, ilyet pedig korábban nem tudott felmutatni az ország. Azt ugyanakkor ő is elismerte, hogy vannak olyan közép-európai országok, amelyek szintén nem teljesítettek rosszul az elmúlt években. Szerinte ez hosszútávfutás, amelyben 2010 előtt Magyarország elesett, de azóta felállt, és szerinte képes tartósan elhelyezkedni a fejlett országok között, és regionális középhatalommá válni (a kormányzati vízió realitásáról itt olvashat).

A műsorban szembesítették Orbán Balázst azon sejtetésével, miszerint nem garantált, hogy a magyar kormány ismét megszavazná Ursula von der Leyen bizottsági elnököt. A politikus szerint „az elmúlt évek teljesítményének függvényében van okunk elgondolkozni azon, hogy támogatható-e Von der Leyen újbóli jelölése”, mivel az elmúlt években két konzervatív tagállamot, Lengyelországot és Magyarországot is kipécézték és „pénzügyi zsarolás alá vontak” az uniós vezetők, ami szerinte – főleg ilyen válságos helyzetben – gyengíti az integráció további erősödését, és szétfeszíti az európai együttműködés kereteit.

Az Európai Bizottság működése átpolitizált, ezért nem vagyunk megelégedve az Európai Unió vezetésének teljesítményével.

Orbán Balázs nem tartja igaznak azokat a vádakat, amelyek szerint pont a magyar kormány az, amely szétveri az uniós együttműködést. Szerinte a magyar kormány rugalmasságot mutatott, ezt bizonyítja az is, hogy számos területen módosítottak jogszabályokat az elmúlt években, annak ellenére is, hogy „egyes kéréseket őrültségnek” tartottak.

A politikus nem válaszolt érdemben arra a kérdésre, hogy – különös tekintettel a magyar-ukrán viszony valóban konfliktusos ügyeire – miért nem ül le tárgyalni Orbán Viktor Volodimir Zelenszkijjel, inkább (a kormányzati jogkörökkel nem rendelkező) Novák Katalin látogatásaira mutogatott.

A Telexnek Tusványoson sikerült elcsípnie Orbán Balázst egy videóinterjúra, melyben a Libri könyvkiadó felvásárlásáról és a magyar média helyzetéről beszélt.