Időzített bomba volt a győri várfal, ahol a hétvégi tragédia történt

Egy negyven év körüli és egy idősebb nő nyitotta ki vasárnap 10 óra előtt a győri kőtár, azaz a vármúzeum súlyos fakapuját, keddtől vasárnapig látogatható ugyanis a lapidárium. A hivatalos pénztárnyitásra azonban most nem kerülhetett sor, mert a látvány, ami a dolgozókat fogadta, sokkoló volt. Amint azt mi is megírtuk vasárnap: holttestre bukkantak a győri Rómer múzeum dolgozói, az áldozat egy 25 éves férfi, aki valószínűleg a felső teraszról esett le, és halálra zúzta magát.

Szerdán nyit a kőtár, de mások nyitják ki

Székely Zoltán, a múzeum igazgatója a Telexnek elmondta: a holttest megtalálása után ő is a helyszínre sietett, a testet ekkorra már a hátára fordították és valamivel arrébb helyezték, a rendőrség is a múzeumnál volt, az illetékesek pedig végezték a halálos zuhanás nyomainak eltüntetését. A padló fertőtlenítése és mosása még hétfőn is tartott, és kedden sem nyit ki a kőtár.

A tíz előtt kaput nyitó dolgozókat azonban még a vérző fejű áldozat felkavaró látványa fogadta, és bár katonásan viselték a sokkot, megrázta őket, ahogy a múzeum többi dolgozóját is. Az igazgató elmondta, hogy a két alkalmazott néhány nap szabadságot kapott, így az ideiglenesen bezárt kőtárat nem ők nyitják meg újra, ettől meg kell kímélni őket. De nyitva lesz a kőtár, és a látogatókat szerdától már fogadja.

A győri vár kőfaláról szerencsére emberemlékezet óta nem zuhant le senki, de az eset részletei arra utalnak, hogy ez isteni szerencse volt. Mindegyik itt lévő ingatlan tulajdonosa azt mondja, hogy itt évtizedeken keresztül jöttek-mentek fent a potenciális áldozatok, akik legálisan nem juthattak be a kőtár fölé, de aki akart, az elbánt a kisebb-nagyobb akadályokkal. Volt, aki virtusból mászhatott ki a történelmi oromra, más pedig azért, mert a drogfogyasztáshoz vagy -továbbpasszoláshoz jó rejtekhelynek érezhette a patinás környezetet.

Ez a város lelke, innen védték egykor a nyugati kaput

A baleset helyszíne Győr történelmi belvárosának szíve. Egy olyan épületegyüttesről és a környező térről van szó, aminek minden háza „ismerhette” még az 1860-ban lebontott Bécsi kaput a Rába folyó partjánál. A reneszánsz stílusú kaput Miksa német-római császár készíttette 1568-ban, ennek maradványa egyébként ma az első és leghangsúlyosabb tárgy, amit a kőtármúzeumba lépő a bejárattal szemben megpillant.

A kőtár pedig nem más, mint a Sforza bástya kazamatájának bejárata, de 1957 óta otthont ad a kora-újkori és a római kori gyűjteménynek is. A Sforza bástyáról védték valaha a város nyugati kapuját, a Bécsi kaput, és ha a kapuról elnevezett térről még egy percig felfelé sétálunk, akkor már ott is magasodik előttünk a Püspökvár, a bazilika és a Káptalandomb valamennyi épülete.

A püspökvár udvarának hátsó kapujától mintegy húsz méterre felvezető telekrész viszont mindig is „hátsó telek” volt: gazos, telefirkált, dzsumbujos és a legtöbbször könnyedén ki lehetett jutni a szélső ház feletti teraszról az alacsony várfalhoz, amiről kihajolva a kőtármúzeum udvarára látni. A fal másik oldalán viszont már 6 méteres mélység fenyegeti a felkapaszkodókat.

Az említett felső terasz tulajdonosa, Szabó Ákos ingatlanberuházó a jó helyen fekvő, kicsiny telket három-négy éve vásárolta meg, befektetési céllal. Komoly tervek voltak ugyanis az alatta lévő Vaskakas Taverna és a hozzáépült 19. századi Schäffer-ház átépítésére és működtetésére. Ez utóbbi néhány évig a Borkai-ügyben érintett ügyvédé, Rákosfalvy Zoltáné volt, aki azóta ezt eladta a városnak. Most tehát Győrön a sor, hogy a belváros szívében lévő Tavernát és a hozzáépült Schäffer-házat felújítsa, a kettő már egy helyrajzi számon van bejegyezve – erre egyelőre csak tervek vannak.

Szélmalomharc, aki akar, bejut

Ám a terasznyi kis ingatlan ott állt ugyanúgy magában, ahogy alatta a lepusztult várrész, és idővel hajléktalanok és fiatalok is felfedezték maguknak. Szabó Ákos a Telexnek hétfőn azt mondta, évek óta szélmalomharcot vív a hívatlan látogatókkal:

„A kaput rendszeresen felfeszítik, a zárat leverik. Kiraktam, hogy »Magánterület«, a táblát elvitték.”

Szabó Ákos szerint sokszor találnak üvegeket, tűket a helyszínen. A szomszédos részen – a Vaskakasnál – is van egy hasonló kicsi terület, azt inkább alvásra használják. Ez itt a bulihely.

„Legutóbb már lehegesztettem a zárat, az is lehet, végül ez okozta a fiatalember vesztét. A telefonját megtalálták a terasz közepén, tehát bejutott a telekre, az biztos. Hogy utána mi történt, azt a hatóság talán meg tudja egyszer mondani.”

A zár a tragédia másnapján is tartotta még a kaput, a telekre csak úgy lehet bejutni, ha azon valaki átmászik. De egyébként a vár külső oldalán is van egy rész alacsony korláttal – erre már az egyik győri Facebook-csoport tagjai hívták fel a figyelmet, ahol szintén téma a szomorú eset. Azon a korláton valóban a várfalon kell haladni, ami még ennél a falnál is sokkal veszélyesebb terep.

A rendőrség számolhat annak a kamerának a felvételével, amit a szomszédos Püspökvárra szereltek fel, ez talán megmutatja azt is, hogy a fiatalember egyedül volt-e a baleset pillanatában. Az ingatlan tulajdonosa ezt szinte kizártnak tartja, hisz a teraszon éjjelente egy társaság szokott letáborozni (amikor bejut), de lehet, hogy a hegesztett zár miatt most valóban csak a később leesett férfi mászott be, a többieknek kedvét szegte a lakat.

Székely Zoltán múzeumigazgató kérdésünkre elmondta: valóban sokszor észlelték már az éjszakai élet nyomait, a telektulajdonosnak akkor jelezték ezt, amikor ismeretlen pezsgősüveget szórtak a kőtár udvarára, és az is látszott, hogy szétfeszegetették a korábbi drótokat. De úgy véli, a szélső telek tulajdonosa az intézkedést megtette a további esetek megelőzésére, és sajnos azt, aki mindenáron be akar jutni, lehetetlen megállítani. Az eset mindenkinek intő jel lehet.