A magyar fiatalok 77 százaléka úgy érzi, nem megbízhatóak a közösségi oldalak politikai hírei
2023. július 20. – 13:17
Hat egykori szocialista országban vizsgálódott a Science+ nemzetközi hálózat a fiatalok (15-34 évesek) médiafogyasztásáról, félelmeikről. A személyes megkérdezésen alapuló adatfelvétel időpontja 2023. január-február között volt. A kutatás kvantitatív adatai az Európai Bizottság által rendszeresen készített Eurobarometer (98.02) kutatásból származnak.
A magyar 15-34 éves fiatalok 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább megbízik a médiában. Ennél alacsonyabb bizalom-indexe csak a politikai pártoknak (17 százalék) van, és jóval elmarad például a rendőrségbe (67 százalék) vagy az Európai Unióba (56 százalék) vetett`bizalom értékeitől.
A hazai 15-34 éves korosztály több mint fele, 55 százaléka olvas naponta híreket a neten, ez az arány megegyezik a lengyellel, egy kicsit felülmúlja Romániát valamint Szlovákiát, de hajszállal elmaradt Csehországtól. Podcastok hallgatásában a magyarok a mezőny második felében vannak 13 százalékkal.
A kutatásban arra is keresték a választ, hogy a közösségi oldalakon található politikai híreket megbízhatónak találják-e. Itt nagyon nagy regionális eltérések alakultak ki.
- A magyar társadalom 73 százaléka nem bízik ezekben a hírekben,
- a lengyeleknél ugyanez a mutató 59 százalék
- a szlovákoknál 58
- Bulgáriában viszont csak 48 százalék.
Azt persze nem tudhatjuk, hogy ezekben az országokban mekkora hangsúlyt fektetnek a pártok a hírek dezinformáció terjesztésére. A 15-34 éves fiatalok 77 százaléka megbízhatatlannak gondolja az ott terjedő híreket.
Arra is keresték a választ, hogy mit gondolnak a jelenlegi legnagyobb problémának. Itthon a 66 százalék az inflációt és a megélhetést nevezte annak. A szlovákoknál még egy százalékkal ennél is nagyobb ez az arány, noha ott az infláció nem érte el a 20 százalékot, míg itthon 25 felett járt. Magyarországon az oktatási rendszert csak 12 százalék nevezte fontos problémának, amivel ez az ötödik lett a rangsorban.
A lengyel és a szlovák fiatalok gondolkodnak leginkább úgy, hogy az ukrajnai háború személy szerint pénzügyileg is hátrányosan érinti őket, a magyarok kevésbé.
Amíg Lengyelországban a fiatalok 53 százaléka úgy gondolja, hogy az orosz agresszió közvetlen fenyegetést jelent a saját országára, addig a magyaroknál 28 százalék, a románoknál pedig 25.
