Elkaszálta az Alkotmánybíróság a tanárszakszervezet népszavazási kérdéseit

Az Alkotmánybíróság friss határozata értelmében nem lehet népszavazást tartani azokról az oktatási kérdésekről, amelyekről a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerette volna megkérdezni a magyarokat.

Az AB ezzel a Kúria korábbi döntését semmisítette meg, amely szerint a PSZ öt, a Nemzeti Választási Bizottság által már elutasított kérdéséből kettőt át kellett volna engedni. Erről a két kérdésről van szó:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezzen?
• Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?

Miután a Kúria a szakszervezet számára kedvezően bírálta felül az NVB-t, valaki alkotmányjogi panaszt nyújtott be a bírói döntés ellen, ebben az ügyben született meg most az Alkotmánybíróság határozata, amelynek indoklásában az áll:

„a Kúria jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, kitágította az értelmezési kereteket, a népszavazási kérdés egyértelműségének tartalmi-, és idődimenzióját.”

A konkrét vita egyébként azon ment, hogy az NVB szerint a kérdéseknél „az egyértelműség követelménye nem érvényesült”. A Kúria végzéseiben ezzel szemben elvi éllel mondta ki, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségi vizsgálatánál a szavak általános jelentése alapján annak elsődleges értelmezéséből kell kiindulni, ahogyan azt egy átlagosan tájékozott, társadalmi-gazdasági ismeretekkel rendelkező racionális választópolgár a mondat nyelvtani értelme szerint értheti (elsődleges jelentés elve).

Az Alkotmánybíróság úgy látja, „nyelvtanilag, logikailag egyetlen igennel vagy nemmel megválaszolhatóak ugyan, mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű, így a választó nincs abban a helyzetben, hogy átlássa döntése ok-okozati összefüggéseit”. Ezért az AB a Kúria végzéseit megsemmisítette.