Ismert volt a villámárvízveszély Recsken, mégis megkapta az engedélyt a kőbánya

Június elején a heves esőzések miatt sárlavina zúdult Recskre a közeli kőbánya irányából. Az eső fellazította a helyiek tiltakozása ellenére megnyitott kőbányából kitermelt földet, ami iszapként lefolyt a lakott területre, ahol az utca és egyes házak udvara is megtelt sárral. A 24.hu cikke szerint erre számítani lehetett, a kőbánya mégis megkapta a szükséges környezetvédelmi engedélyeket, ami múlhatott a szabályozás hiányosságán is. Ráadásul nem is ott épült fel, ahova eredetileg tervezték.

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) vannak adatai arról, hogy Recsk környékén milyen mennyiségű eső szokott esni, de a 24.hu kérdésére azt mondták: ilyen adatokat sem a recski, sem más bányahatósági vizsgálatokhoz nem kértek ki az elmúlt öt évben tőlük.

Az OMSZ adatai szerint Recsken június 8-án 64,3 milliméter csapadék esett, és ez csak a negyedik legnagyobb csapadékmennyiség volt az elmúlt években.

2003-ban például ennek több mint a kétszerese zúdult a településre.

Ilyen mértékű csapadékmennyiséggel tehát bőven lehetett kalkulálni a bánya helyének meghatározásánál és engedélyeztetésénél, a bánya ennek ellenére megkapta a szükséges környezetvédelmi engedélyt, és már folyamatban van a műszaki üzemi terv engedélyeztetése is.

A lap által megkérdezett bányamérnök szerint a recski kőbánya engedélyeztetési folyamata jogszerű volt, és a jogszabály nem írja elő, hogy a bányanyitás előtt elemezni kell az átlagos csapadékmennyiséget. A bánya engedélyezésénél közreműködő szakember meglepődött, amikor a 24.hu újságírója azt mondta, beszerezhetőek a településre vonatkozó adatok.

Azt viszont a 24.hu-nak is elismerte a polgármester, hogy a bánya végül nem az eredeti helyen valósult meg. Az eredeti tervek szerint a település irányából nem is látszott volna, később azonban módosult a helyszíne, és gyakorlatilag ledózerolták a falu házai mögött magasodó domb tetejét – innen zúdult le az iszap június elején.

Ha az eredeti helyen nyitják meg a bányát, akkor nem vágják ki a dombtetőn található erdőt, és így kisebb kárt okozott volna a villámárvíz is.

Erről a 24.hu-nak márciusban a recski független polgármester, Nagy Sándor azt mondta, nem tud mit tenni, „sodrásban van” az egésszel, és amikor megkereste az ügyben a vállalkozót, azt a választ kapta, hogy „neki nagyon jó barátja a Szijjártó meg a Kósa”. Az Andezit-Bau Bányászati Kft. résztulajdonosa Kósa Lajos ügyvédje és barátja, Fiák István. Egy testületi jegyzőkönyv szerint Paks II.-höz, a Belgrád–Budapest-vasútvonalhoz szállítják a itteni köveket.

A cég felelőssége egyelőre konkrétan nem merült fel az ügyben, bár Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője júniusban foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. Az egri rendőrség először elutasította, de ezt később az Egri Járási Ügyészség felülbírálta a döntést, és elrendelte a nyomozást, és és bányahivatali vizsgálat is zajlik.

A kormány július elején úgy döntött, hogy 500 millió forint többletforrást különít el arra a célra, hogy segítsenek a recski sárlavina károsultjainak lakhatási helyzetén. A kormány a lakhatási problémák rendezésével a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Református Szeretetszolgálat által alapított MR Lakásalap Nonprofit Kft.-t bízta meg.

Az iszapömlés után három héttel, június 29-én összeültek az Andezit-Bau Kft. tulajdonosai, és döntöttek a bányacég átalakításáról. Eszerint zártkörűen működő részvénytársaság lesz a cégből augusztus végétől, illetve a jelenleg 3 millió forintos jegyzett tőkét 5 millióra emelik – írja a 24.hu.