Heti 18 tanóra, két és félszeres fizetés – milyen tanárnak lenni Olaszországban?

Éva Perugiában végezte el az egyetemet, és 20 éve tanít Rómában matematikát és fizikát egy állami iskolában. A státusztörvény elfogadása előtti nap kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy ha érdekel minket, szívesen elmondja, milyen az oktatás, a tanárok helyzete, óraszáma, fizetése Olaszországban.

Éva nem érti, ha a magyar pedagógusok ennyire elégedetlenek, miért nem érvényesítik jobban a jogaikat. Azt mondta, Olaszországban gyakran sztrájkolnak vagy tüntetnek a tanárok akár helyi ügyek miatt is. Legutóbb például akkor volt nagyobb demonstráció, amikor az állam késett a háromévente esedékes szerződésmegújítás határidejével. Mindennap követi a Magyarországon zajló eseményeket, figyelte a státusztörvény megszavazását is.

Az olasz kollégái azt kérdezik tőle, miért nem lép ki Magyarország az Unióból, ha ennyire nagy az elégedetlenség.

A többség azt gondolja, „a magyarok el vannak varázsolva”. A tanárok helyzetével viszont a legtöbben nincsenek tisztában.

Megkértük Évát, mondja el, miben más Olaszországban tanárnak lenni, és megnéztük, hol áll nemzetközi összehasonlításban az ország oktatása. Ezek alapján távolról sem lehet azt mondani, hogy az olasz oktatási rendszer annyival jobb eredményeket érne el a magyarnál. Nem hasonlítható Portugália helyzetéhez, ahol 15 év alatt rendbe tették Európa egyik legrosszabb oktatási rendszerét, és a jó oktatás példájaként emlegetett finn oktatási rendszerhez sem. Mégis Éva tapasztalataiból az látszik: lényegesen jobb a tanárok helyzete Olaszországban, és sokkal jobban megbecsülik őket, mint Magyarországon,

Olaszországban minden pluszmunkáért plusz pénz is jár

Olaszországban egy középiskolai tanárnak 18 tanórája van egy héten. Ha többet szeretne dolgozni, akkor vállalhat még önként órákat, de maximum 21 tanórája lehet egy héten. Más a helyzet általános iskolák esetében: Olaszországban elemi iskola van, ez öt év, itt a tanítóknak 24 órájuk van. Utána jön egy hároméves iskola, ami nálunk a felső tagozatnak felel meg, ott a tanároknak 22 órájuk van egy héten. A tanórák megtartása mellett a heti 40 órás munkahétbe kell beleférnie a dolgozatok javításának, az órákra való felkészülésnek, és minden egyéb, a tanórákkal szorosan összefüggő munkának.

Éva így sem dolgozik általában 40 órát egy héten, mert a 18 tanórája mellett 22 órája marad a felkészülésre, javításokra, és ő ennyi munkatapasztalattal már előbb is végez a teendőivel. Viszont azt mondta, a január és a május–június, vagyis a félév és tanév utolsó hónapja húzós szokott lenni. Ezeken kívül a tanároknak még évi maximum 40 órát kell a szülőkkel való kapcsolattartásra, értekezleteken való részvételre fordítaniuk, de ha csak 32 jön össze, akkor 32-t. „Nem fognak azért valami gyűlést kitalálni, hogy meglegyen a 40” – mondta Éva.

Ami még nagy különbség, hogy Olaszországban az ezeken felüli munkáért, tehát például szakkörök tartásáért, korrepetálásáért, tanfolyamok tartásáért plusz pénz jár. Hiszen ezek nem tartoznak szorosan a napi feladatok közé. A tanárok eldönthetik, szeretnének-e pluszmunkát vállalni, semmire sem kötelezhetik őket.

A tanároknak a kötelező heti 18 tanórájukon felüli munkaidejükben nem kell bent lenniük az iskolában, otthonról is dolgozhatnak. Sőt, amikor nincsen tanítás, akkor az igazgatók örülnek is, ha nem mennek be az iskolába, mert ha ilyenkor éri őket valamilyen baleset, a biztosító nem fizet, hiszen az „munkaidőn kívül” történt. Összehasonlításképp: szeptembertől a kedden elfogadott státusztörvény nyomán Magyarországon a tanároknak az eddigi 22-26 tanórájuk helyett fixen 24 órájuk lesz egy héten. Ezen felül kell az egyéb iskolához kötődő feladataikat elvégezniük, de például a szakkörök megtartásáért nem jár nekik plusz pénz. A korábban általunk megkérdezett pedagógusok heti 50 órát dolgoznak, hogy meg tudjanak élni.

Hogyan lehet valaki tanár Olaszországban?

Éva azt mondta, hogy Olaszországban nem egyből tanári diplomát kapnak a fiatalok, ő például négy év alatt matematikus lett, ezután még két év alatt szerezte meg a pedagógiai végzettségét, így tudott elkezdeni tanítani. Abban a két évben már csak a pedagógiához kapcsolódó tárgyakat tanulta, például pszichológiát, módszertant. A frissen végzett pedagógusok Olaszországban nem tudnak rögtön tartósan elhelyezkedni egy iskolában, az elején helyettesítéseket vállalhatnak több intézményben. Neki két évbe telt, mire véglegesítették a szerződését. „A véglegesítés időtartama nagyon változó, északon gyorsabb, délen lassabb és a tanított tantárgytól is függ. Van olyan kollégám, aki februárban fejezte be a speciális tanfolyamot és szeptemberben már egyből a végleges szerződést írta alá, de olyan is, akit tíz év után véglegesítettek” – mondta.

Minden tanórán kívüli feladatra munkacsoportok vannak. Az összes iskolában van például orientációval foglalkozó (a felső tagozatos iskolákkal és egyetemekkel kapcsolatot tartó) csoport, a speciális gyereket segítő szaktanárokat irányító csoport, kirándulásokat szervező munkacsoport, a laboratóriumok fejlesztésért felelős munkacsoport. Ezek is mind önkéntes alapúak és plusz fizetéssel járnak.

Éva a Telexnek azt mondta, hogy Olaszországban az iskolák 90 százaléka állami fenntartású, ezek számítanak az erős, jó iskoláknak. Egy-két jó nevű elitiskolán kívül a magániskolák színvonala alacsony, a gyengébb, de tehetősebb tanulók járnak oda. Az állam, mint fenntartó, nem szól bele az iskolák életébe. Van egy nagyjából egységes alap pedagógiai program, ez szinte mindenhol ugyanaz, de ezen belül mindent az iskolák határozhatnak meg. Például a tankönyveket a tanárok választják ki. Éva azt mondta: az iskolaigazgatók se szólnak bele abba, hogy mit tanítanak a tanárok.

„Nekik az a céljuk, hogy jó viszony legyen a tantestülettel, hiszen az intézmények attól függően kapnak pénzt az államtól, hogy hány gyerek jár hozzájuk. Minél több gyerek jár egy iskolába, annál több támogatást kapnak. Több gyerek pedig akkor fog menni egy intézménybe, ha ott jó tanárok vannak.”

Egy másik dolog, amit fontosnak tartott kiemelni, az a „polgári nevelés”: vagyis az olyan típusú ismeretek átadása, ami a mindennapi életben hasznos lehet a diákoknak. Ezeket minden tanár beépíti az órarendjébe évente kettő–hat órában. Évának fizikatanárként idén „sebesség/közlekedési balesetek, megújulóenergia-források” voltak a témái. Matematikatanárként pedig a statisztikai adatok feldolgozása, grafikonok értelmezése a politikai választásokra vonatkoztatva. A történelemtanár az alkotmányos ismeretekre koncentrál, az irodalomtanár a kritikus gondolkodásra aktuális eseményekkel összefüggésben, a testnevelőtanár a helyes táplálkozást és a „fair playt” tűzte ki témaként.

Olaszországban nincsenek kisegítő iskolák. A fizikai és értelmi problémákkal küszködő gyerekek ugyanúgy a normál iskolába járnak, és részt vesznek az iskolai életben, mint egy egészséges. „Lehetőségükhöz mérten egyéni tantervet írunk nekik, speciális tanárt kapnak, aki az osztályban a tanóra alatt segíti a tanulót. Volt már siketnéma tanulóm, a szaktanár jelbeszéddel fordította a mondataimat, volt már autisztikus tanulóm és Down-szindrómás is. Vittem már kirándulni tolószékes gyereket, őt a szaktanára mellett a gondozója is kísérte a speciális igényei miatt. Természetesen a szaktanárokat is az állam fizeti.”

A fizetés körülbelül két és félszeres

És mennyi fizetést kapnak most Olaszországban a tanárok? Éva nem tudott egységes nettó összeget mondani, mert Olaszországban a magyartól eltérően progresszív adózás van, ami azt jelenti, hogy nem ugyanannyi adót fizetnek be az emberek, hanem a jövedelmüktől, kiadásaiktól függően ki-ki többet vagy kevesebbet. A kezdő tanárok kevesebbet keresnek, háromévente lesz új szerződésük a pedagógusoknak, és ezzel jár automatikusan egy béremelés. Így Olaszországban függetlenül attól, hogy valaki melyik településen dolgozik vagy mit tanít, az egyidős, ugyanannyi munkatapasztalattal bíró tanárok ugyanannyit keresnek.

Éva szerint ez probléma lehet abból a szempontból, hogy például Milánóban sokkal drágább az élet, mint Palermóban, így Palermóban a tanári fizetés jónak számít, de Milánóban kevésnek. Általánosságban elmondható, hogy a tanárok meg tudnak élni a fizetésükből, de más diplomás szakmákkal összehasonlítva nem keresnek jól.

Éva alapfizetése éves szinten bruttó 26 397 euró, vagyis körülbelül 9 925 000 forint. Hogy megkapjuk a havi bruttó fizetését, ezt 13-mal kell osztani, mert Olaszországban minden állami alkalmazottnak, így a tanároknak is van 13. havi fizetése. Ez azt jelenti, hogy decemberben kéthavi pénzt kapnak. Tehát Évának a havi bruttó fizetése 763 000 forint. Ahogy említettük, elég változó, hogy ebből mennyit kap kézhez, most Éva keveset adózik, mert felújítják a házukat, ezért nagyobb adókedvezményt kap.

Így májusban például havi nettó 1820 eurót keresett, vagyis 684 000 forintot.

De a korrektség kedvéért hozzátette, hogy szerinte átlagosan 1700-1750 euróra jön ki egy ugyanúgy 20 éve tanító középiskolai tanár nettó havi fizetése, vagyis 639 000 és 658 000 között van. És ugye ezekre jönnek rá még a szakkörök, egyéb tanfolyamok vagy plusz órák után járó juttatások.

Magyarországon a 2023-as bértábla alapján egy 18-20 éve tanító tanár, akinek egyetemi végzettsége van, nagyjából 401 940 forint bruttó fizetést kap havonta. Mivel Magyarországon egykulcsos adórendszer van, így könnyebben kiszámolható a nettó bére: havi körülbelül 270 000 forintra jön ki. Tehát ez azt jelenti, hogy körülbelül két és félszeres a fizetéskülönbség.

Éva azt mondta, ő nem panaszkodik, tavaly Európát járták be, idén egy hónapra Spanyolországba utaznak. A hétköznapokban nem kell néznie az árakat, amire szüksége van, azt megveszi, mindennap esznek zöldséget, gyümölcsöt, ehhez ragaszkodnak. Ha valamelyik gyerekének szüksége lenne egy háromezer eurós fogszabályzóra, ki tudnák fizetni, de nem élnek luxuséletet.

Pedig Olaszország bőven nem ott tart, mint Portugália

Olaszországban a középfokú oktatásban dolgozó, 15 éves szakmai tapasztalattal bíró pedagógus éves fizetése 2020-ban 43 564 dollár volt. 2020-ban egy dollár éves átlagban 307,93 forintot ért. Tehát akkori árfolyamon ez a fizetés évente körülbelül bruttó 13 415 000 forintot jelentett. Ezzel az OECD-országok közül bár Magyarországnál jobb helyen állt Olaszország, de így is a lista második felébe tartozott.

Ráadásul az olasz tanárok bére, ahogyan Éva is említette, más diplomás munkát végzőkhöz képest is alacsony, ezt jól mutatja a következő ábra. Ugyanis 2020-ban a diplomás átlagbér 71 százalékát kereste egy általános iskola felső tagozatán tanító tanár Olaszországban. Összehasonlításképp: Magyarországon a pedagógusok a diplomás átlagbér 61 százalékát viszik haza, ezzel sereghajtók vagyunk a felsorolt országok között.

És a végére még néhány konkrét adat, amikből látszik: szó sincs arról, hogy az olasz oktatási rendszer annyival jobb eredményeket érne el a magyarnál, sőt. Viszont ezek ellenére – vagy éppen ezekkel együtt – is a tanárokat mégis jobban megfizetik és megbecsülik, mint Magyarországon.

• A fiatalok kompetenciáit mérő nemzetközi PISA-tesztekben 2018-ban a magyar diákok szövegértési kompetenciákban 476 pontot, matematikából 481 pontot, természettudományból szintén 481 pontot értek el a világ 79 legfejlettebb országának egységes tesztjében.
• Olaszországban ugyanebben az évben az olasz diákok szövegértésből hasonlóan 476 pontot értek el, matematikából valamivel jobb, 487 pontot, természettudományokból pedig valamivel rosszabb, 468 pontot szereztek.
• Mind a magyar, mind az olasz eredmények elmaradnak az OECD országainak átlageredményétől. Az átlag ugyanis szövegértésből 487 pont volt, matematikából 489, természettudományokból szintén 489.
• Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya 2020-ban 12 százalék volt, Olaszországban 13 százalék.
• Az Eurostat adatai szerint 2021-ben 32,9 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25–34 éves kor közötti magyar lakosságban. Olaszországban ugyanez az arány 28,3 százalék volt.