Balog Zoltán is aláírta a levelet, amelyben a református közösség érdemi béremelést követel a tanároknak

Váratlanul pontos képet fest a magyar pedagógusok helyzetéről egy szerkesztőségünk birtokába jutott keddi levél, amelyet a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége küldött az egyházhoz tartozó oktatási intézmények pedagógusainak. A Balog Zoltán püspök, korábbi emberi erőforrások minisztere, illetve Molnár János főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke által aláírt levélben az áll, hogy tisztában vannak azzal, hogy a pedagógusok nem könnyű terepen végzik munkájukat, illetve sok bizonytalanság és elkeserítő körülmény nehezíti a tanítást:

„Sok bizonytalanság, elkeserítő körülmény nehezíti ma a tanítást, s akadályozza, hogy a lényegre, az Önre bízott diákok nevelésére összpontosítson. S a köznevelést övező vitákban is kevés figyelem jut a legfontosabb kérdésekre, hogy kik, hogyan, mit és kiket tanítanak a magyar iskolákban.

Számunkra Ön, mint pedagógus érték, aki méltó arra, hogy elismerjék a munkáját, méltó megfelelő bérezésre, szakmai elismerésre, megfelelő pihenőidőre, szabadságra”

– írták. A levél további részében szó esik a megfelelő elismerés, így a pihenőidő és a bérezés fontosságáról, majd azzal folytatódik, hogy a református egyház korábban többször jelezte szakmai álláspontját a tervezett új pedagógusi életpályával kapcsolatban, és bár a javaslataik egy részét meghallgatta a kormányzat, maradtak nyitott kérdések.

„Intézményvezetőink visszajelzései alapján, amennyiben a pedagógusbérek emelése nem történik meg a korábban tervezett módon, szeptembertől az egyházi fenntartású intézményekből is megindulhat a pedagógusok elvándorlása.”

A levél szerzői leszögezik, hogy érdemi és visszamenőleges béremelésre van szükség, ellenkező esetben akár idén szeptembertől megindulhat a református egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok elvándorlása, ami már ősztől megnehezítheti az ilyen intézmények működését. Kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak, mert szeretnénk megismerni a minisztérium álláspontját a fentiekkel kapcsolatban.

Az utóbbi másfél évben rendszeressé váltak a demonstrációk a státusztörvény tervezett bevezetése ellen, valamint az oktatásügy súlyos problémái miatt. A bosszútörvénynek is nevezett jogszabálytervezet többszörösen kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a közoktatásban dolgozó pedagógusokat. A tiltakozások résztvevői egyebek mellett teljesítményértékelési rendszert, a pedagógusok jogállásának közalkalmazotti státuszának megszűnését, és az alacsony bérszínvonalat említik a legfontosabb problémák közt. A Belügyminisztérium június elején terjesztette az Országgyűlés elé a törvénytervezetet, amelynek parlamenti vitája mintegy 18 órán át zajlott, de nem hozott érdemi eredményt.