Meddig fogják még végrehajtandóra ítélni a külföldi embercsempészeket, ha aztán úgyis kiengedik őket?
2023. június 21. – 17:40
A büntetés-végrehajtási (bv.) intézetek telítettsége 4,31 százalékkal csökkent június második hetéig a külföldi embercsempészek reintegrációs őrizetére vonatkozó jogszabály miatt. Ám a bíróságokra háruló teher cseppet sem enyhült, mert így is le kell folytatniuk az eljárásokat, és a büntetések is példásak. Még akkor is, ha mindenki tudja, hogy a külföldi elítélt nem üli le a büntetést. A Győri Törvényszék elnöke szerint emiatt valószínű, hogy előbb-utóbb enyhül a szigor.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága kérdésünkre felelve azt írta, hogy a bv. intézetek telítettsége összességében 4,31 százalékkal csökkent június második hetéig a külföldi embercsempészek reintegrációs őrizetére vonatkozó kormányrendelet életbe lépése óta.
Ezen belül is látványosan javult a statisztika Győrben: a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Bv. Intézet telítettsége 113-ról 100 százalékra esett vissza, pedig a győri börtönben fogva tartottak többsége nem is jogerősen elítélt, hanem letartóztatásban lévő rab, akit még nem érint a sokat emlegetett határozat.
A bíróságok ma is ontják az ítéleteket
Mint közismert, az április végén életbe lépett 148/2023. (IV. 27) kormányrendelet lehetővé tette, hogy a külföldi embercsempészek – akik más bűncselekményt nem követtek el – reintegrációs őrizetbe kerüljenek, de 72 órán belül el kell hagyniuk az országot. Ellenkező esetben visszakerülnek a börtönbe, igaz, ennek fonákja éppen az, hogy az érintettekről csak ujjlenyomatot vesznek, nyomkövetőjük nincs, így lehetetlen ellenőrizni, hogy valóban kiutaztak-e. (Rétvári Bence belügyi államtitkár egy parlamenti kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az érintettek egy mobilalkalmazás segítségével követhetők nyomon, de a 24.hu információi szerint a megnevezett alkalmazás erre nem alkalmas.)
A rendelet sok vitát váltott ki, Ausztriával diplomáciai feszültséget is gerjesztett, amiről itt és itt írtunk.
Ugyanakkor az embercsempészek magas száma nemcsak a büntetés-végrehajtást, de a bíróságokat is rendkívüli módon leterheli, és ezen a jogszabály sem változtatott. A legtöbb ilyen eljárás Győr-Moson-Sopronban, Csongrád-Csanádban és Bács-Kiskunban folyik, a három megye statisztikája között nincs jelentős különbség – tudtuk meg a Győri Törvényszéktől.
Viszont minél több az ügy és minél szigorúbbak az ítéletek, az annál markánsabban húzza alá a kérdést, hogy megéri-e a befektetett pénz és energia, ha a végén a külföldiek kereket oldhatnak.
Százhárom ügyből csak egynek lett felfüggesztett a vége
A Győri Törvényszéken és a hozzátartozó négy járásbíróságon összesen 549 embercsempészügy indult tavaly januártól, és ha a végeredményt nézzük: a törvényszék mind a 82 befejezett bűnperben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte az elkövetőket. De hasonló a helyzet a járásbíróságokon lezárult perekben is – a Győri Járásbíróságon 103-ból csak egy esetben szabtak ki felfüggesztettet. A legsúlyosabb büntetés, amit Győrben egy külföldi embercsempész kapott, 6 év 2 hónap börtön volt, az ítélet még nem jogerős.
A felfüggesztett büntetés tehát ennél a fajta cselekménynél már több mint egy éve a múlté, így egyik oldalon továbbra is ott a kérlelhetetlen szigor, a másik oldalon a külföldieket érintő végeredmény.
Minek akkor a végrehajtandó szabadságvesztés?
Érintheti-e a jövőben a bírósági döntéseket a kormányrendelet? – a Győri Törvényszék elnökét, Somogyi Zoltánt kérdeztük erről.
„Érintheti, nyilvánvalóan felmerül, hogy mi értelme végrehajtandó szabadságvesztésre ítélni valakit, ha tizenöt nap múlva úgyis kiengedik, függetlenül a büntetés hosszától. Rövid távon mindazonáltal nem várható a büntetéskiszabási gyakorlat jelentős változása” – mondta az elnök.
Mint szavaiból kiderül, jelenleg is több olyan megye akad, ahol kevesebb ilyen jellegű ügy van folyamatban, ott pedig most is felfüggesztett szabadságvesztést szab ki a bíróság, ha az elkövető először követ el embercsempészést, és nincs más, amitől súlyosabb megítélés alá esne az ügye.
„Várható, hogy ez a gyakorlat fog elterjedni, tehát előbb-utóbb újra előtérbe kerül a felfüggesztett szabadságvesztés a végrehajtandó helyett, ahogy körülbelül tavaly tavaszig jellemző volt” – teszi hozzá Somogyi Zoltán.
Akkor már gyorsítsunk az eljárásokon!
„Az volna a legjobb, ha úgynevezett bíróság elé állításos »gyorsított« eljárásban tudná elénk hozni az ügyészség az embercsempészeket az elfogástól számított 72 órán belül. Ekkor az elítéltek vagy megkapnák a felfüggesztett szabadságvesztést, és szabadon távozhatnának, vagy pedig továbbra is végrehajtandó szabadságvesztést szabnánk ki, és – ha nem fellebbezik meg – 15 nap múlva hagyhatnák el Magyarországot” – fejti ki véleményét az elnök.
Az újabb probléma a megkülönböztető jelleg. Amint arról már korábban írtunk, a börtön falai között a magyar fogvatartottak igazságtalannak érzik ezt. Somogyitól pedig tudjuk, hogy a gyakorlatban adódnak is egészen konkrét helyzetek, amikor például ugyanabban az ügyben két embert ítélnek el, az egyikük grúz, a másik magyar.
Mindegyik három évet kap, az előbbi 15 napon belül távozik, az utóbbi leüli a büntetést.
Benkő Péter győri ügyvéd a Telexnek azt mondta, az ő magyar védencei is fel vannak háborodva, míg a külföldiek esetében az a jellemző, hogy eredetileg semmi információjuk nincs sem a kormányrendeletről, sem az itteni büntetéskiszabási gyakorlatról.
A külföldi csempészek azt se tudták, hogy itt szigor van
„Eddig is mindig abban a hitben követték el a cselekményt, hogy ez itt »nem lesz ügy«, megbízójuk aligha kötötte az orrukra, hogy Magyarországon ezért letöltendő börtön jár. Ha megtudnák, akkor senki sem vállalná a fuvart. Most pedig azt látom, hogy ugyanúgy nincsenek előzetesen tisztában azzal, hogy az ítélet után tizenöt napon napon belül reintegrációs őrizetben kerülnek” – osztja meg tapasztalatait Benkő.
Az ügyvéd úgy látja: a börtönhelyzet valóban tarthatatlan volt, és kezdeni kellett vele valamit, összességében pedig szerinte ideális megoldás, hogy nem tartják benn azokat a fogvatartottakat, akik nemcsak hogy telítettséget okoznak az intézetben, de állandó problémát jelentenek. Konkrét példaként említi, amikor tolmács nélkül azt sem tudják megmondani a börtönorvosnak, hogy mijük fáj.
Az ügyvéd szerint inkább be kéne vezetni az óvadékot
Ugyanakkor a lefolytatott eljárások se könnyebbek, se olcsóbbak nem lettek április óta, így az észszerűbb megoldás az ügyvéd szerint az volna, ha az embercsempészeknek a nyomozás során óvadékot, vagyis kauciót kellene letenniük azért, hogy ne kerüljenek a jogerős ítéletig letartóztatásba. Ha megvárják az eljárás végét, az óvadékot visszakapják. Ha pedig köddé válnak – nyilván a legtöbb esetben így történne –, akkor az biztosítaná az államnak a lefolytatott eljárás költségét. Az eljárásokat távollétükben, az ügyész indítványára gyorsan le lehetne folytatni, és akiket távollétükben elítéltek, aligha akarnának újra a magyar hatóság látókörébe kerülni – mondja Benkő.
„Az óvadék pedig a magyar embercsempészek esetében is alkalmazható volna, és ha legalább az eljárás végéig húzódó letartóztatástól mentesülnének, kevésbé éreznék igazságtalannak a megkülönböztetést a külföldiekkel szemben” – fűzi hozzá az ügyvéd.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.