Ungváry: Orbán náci utalásai a putyini propagandát szolgálják

„Mondjuk ott vannak Németországban ezek a migránsok. (...) És fogják, és összegyűjtik őket. Beteszik őket Németországban vagonokba? És akkor áthurcolják őket hozzánk, itt meg kirakják őket, mi meg itt fogjuk őket tartani?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor péntek reggel szokásos, Kossuth rádiónak interjúformában adott nyilatkozatában.

Nem ez az első eset, hogy Németországot és az EU-t – azaz negatív kontextusban kizárólag „Brüsszelt” – náci utalással illeti.

Volt, hogy Hitler főhadiszállásához hasonlította az Európai Bizottságot:

„Már csak egyetlen dolgom van, hogy bemenjek a farkasverembe”

– mondta másfél éve videóbejegyzésében, mielőtt Brüsszelben megkezdődött volna az EU 1800 milliárd eurós költségvetéséről és a hozzá kapcsolódó 750 milliárd eurós járványügyi helyreállítási alap körüli vitáról szóló újabb forduló.

Idén májusban Hitlerrel állította párhuzamba az EU kontinenst egyesítő törekvéseit:

„Bizánc, Nagy Károly, Ottó, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de mindegyik európai egységről álmodozott.”

De már tíz évvel ezelőtt is tett olyan kiszólást Orbán, amely mára rendszerszintűvé vált: amikor Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy nem érdemes Magyarországot európai uniós tagságának elvesztésével fenyegetni, vagyis „nem kell rögtön a lovasságot küldeni”, akkor Orbán úgy reagált, hogy

„a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be.”

Idén márciusban Berlinbe érkezve pedig azzal posztolta ki útja kezdetét, hogy

„a sas leszállt”

– az üzenet valójában a 91 évesen idén áprilisban elhunyt Jack Higgins könyvének címe. Ez a több filmes feldolgozást is megért regény arról szól, hogy egy kis létszámú német ejtőernyős különítmény Angliába érkezik, hogy elrabolja Winston Churchill brit miniszterelnököt. Az akció fedőneve volt a regény és filmek címe is.

Putyin hátradől

Orbán rendszerszintű kiszólásainak „egy magyarázata lehet. A putyini propagandának vagyunk szemtanúi. Ezeknek a megnyilvánulásoknak a céljuk, hogy lejárassák, elhiteltelenítsék a magyar választópolgárok előtt azt a szövetségi rendszert amelyhez mindig is tartozni akartunk és tartozunk is” – mondta Ungváry Krisztián. A 20. század had- és politikatörténetét kutató történész szerint „ez már nem is kikacsintás, hanem logikusan felépített, koherens rendszer, amely egyébként teljes szinkronban van azzal, amit a kormány tesz”.

„Ez a putyini Oroszország mosdatásáról szól.” Hiszen riogatni azzal, hogy Németország tankokat küld, a putyini megnyilvánulások kontextusában értelmezhető. A hagyományos szélsőjobboldali retorikának ez nyilván nem része, hiszen ott a német tankok pozitív összefüggésben jelennének meg – jegyezte meg Ungváry, hozzátéve, hogy ilyen irányzat Magyarországon külön már nincs, mivel a Fidesz már azt is integrálta és meg is haladta.

Azt, hogy a putyini propaganda tudatosan jelenik meg a magyar kormányzati retorikában, jelzi az is, hogy ennek a kormánynak nincs kritikus szava a putyini rendszer működéséről. Külön kérdésre ugyan kimondja, hogy Oroszország agresszor az Ukrajna ellen indított háborúban, a gyakorlatban azonban kritizálja a Moszkvával szembeni nemzetközi szankciókat, a Nyugatot és Ukrajnát okolja a háborúért, kimenti az orosz ortodox egyház vezetőjét a személyekre vonatkozó nemzetközi szankciók alól – sorolta a példákat Ungváry.

Ha ketten csinálják ugyanazt, az nem ugyanaz

Igaz, az 1945 előtti Németországhoz való hasonlítgatások nem példa nélküliek nemzetközi szinten sem. Elővette ezt Görögország az államadósságával kapcsolatos krízisben, náci stílusú büntetésről beszélt Boris Johnson brit kormányfő a brexit után, kifogásolva az EU hozzáállását az Egyesült Királysággal való tárgyalásokhoz, Lengyelország pedig a Wehrmachthoz hasonlította a migrációs hullámban a menekültek bejövetelét, Németországot okolva azok megindulásáért, miután Angela Merkel 2015-ös nyilatkozata bátoríthatott sokakat a szíriai polgárháború nyomán – és tágabb értelemben a Közel-Keletről, Közép-Ázsiából, Afrikából – arra, hogy útnak induljanak Európa felé.

Ez egy látványos furkósbot, amit gyakran bevetnek, de nem mindegy, milyen céllal – mondta Ungváry. Az MTA doktora szerint ezt a példákban említett országok azért teszik, hogy ezzel szuverenitásukat húzzák alá. „Magyarország azonban nem saját szuverenitásának érdekében teszi, hanem egy harmadik fél, a putyini Oroszország mosdatására.”

Teszi ezt már csak azért is, mert a magyar politikai rendszer a putyinihoz hasonlatos, leszámítva a rendőri erőszak mértékét. Ez azonban csupán mennyiségi kérdés.
„A látszólagos többpártrendszerben ott vannak az álpártok, a szavazások nem tisztességesek, az állami és pártpropaganda miatt lényegében előre lezsírozottak. A tudományt újonnan kreált intézményekkel gleichschaltolják” – vont párhuzamot a magyar politikai és gazdasági viszonyok, valamint az orosz rendszer között.

Sodródás a huxit felé

Mindez Ungváry szerint a szövetségi rendszerből való kisodródás felé vihet „Ebben a huxit is benne van. Az EU-ból való kilépés ugyanis már nem csak a magyar politikai elit döntésén és értékválasztásán múlik. A magyar kormány politikája Magyarország és az EU többségének viszonyát érinti, márpedig az utóbbi már nem kívánja ezt a magyar politizálást szó nélkül tudomásul venni. Reagál az EU, ez magyar szempontból fájdalmas lehet, bár még nem tudjuk, hogy ezek a reakciók mennyire lesznek radikálisak, de lesznek.”

Ezt viszont a magyar kormány válaszlépése fogja követni, „beindul a logikai erőszakspirál. Ebben a másik felet mindig felül kell tromfolni. Nem látom, mivel lehetne kimászni ebből.”

Márpedig ez a huxit felé mutat, akár tudatos cél, akár nem. „Hiszen nem ismerheti be a kormány, hogy ezt a retorikát megtévesztésül, hazugságból használja.” Innentől „logikus, amit Kövér László vagy Bayer Zsolt mond, hogy ez egy halálra ítélt szövetségi rendszer, amelyből ki kell jönni”.

Ungváry szerint „belátható időn belül el fog jutni oda az ország, hogy ezt a lehetőséget nyilvánosan megfogalmazzák”.