Népszámlálás: Az egyre kevesebb magyar egyre több és nagyobb ingatlant épít

Miközben 334 ezerrel csökkent a magyarországi népesség 2011-es népszámlálás óta, a lakások száma egyre nő. Több az összkomfortos ingatlan, több mint százezer házon van már napelem, bár továbbra is a gáz a legmeghatározóbb fűtőanyag. Átlagosan nagyobb házak épülnek, mint 11 éve, de közben már a magyar települések egyharmadában nem éri el a lakosok száma az 500 főt – többek közt ezeket az adatokat is nyilvánosságra hozta a KSH a 2022-es népszámlálásról.

A népszámláláson 1,8 milliárd adatot gyűjtöttek össze, ami lényegesen gyorsabb volt annak köszönhetően, hogy nagyrészt online zajlott a felmérés – mondta el a KSH elnöke Vukovich Gabriella. A mostani, a 2022-es népszámláláshoz kapcsolódó második tájékoztatón a lakosságállománnyal kapcsolatos adatokat ismertették.

Magyarországon található lakások száma 4,6 millió, ami 2011-hez képest 190 ezerrel nőtt. A hazai lakásépítés mélypontja egészen 2013-tól 2020-ig eltartott ezután kezdődött élénkülés. Ezeknek az ingatlanoknak valamivel kevesebb mint negyede – 21 százaléka – az 1,7 milliós fővárosban van, 52 százalékuk vidéki városokban, a többi pedig községekben található.

A száz lakott lakásra jutó lakók száma 2022-ben 237 fő volt. A népesség csökkenése, illetve a lakásállomány növekedése miatt 2011 és 2022 között tovább mérséklődött Magyarországon a laksűrűség: 11 fővel.

A lakások közül a legtöbb – nagyjából kétharmad – téglaépítésű, 13-13 százalék pedig vályogház és panel. A panelból Budapesten és a megyei jogú városokban van sok, míg nem meglepő mód vályogházból a kisebb településeken van többlet.

Ezek közül az ingatlanok közül a legtöbben három szoba van (32 százalék), ezt szorosan követik a kétszobás lakások (31 százalék), a maradék négy, vagy annál több szobás. 2011 óta bár nem sokkal, de nőtt a lakások átlagos mérete: ez négy négyzetméterrel lett több, így az átlagos négyzetméter 82 volt. Többeknek lett 100 négyzetméteresnél nagyobb ingatlana 2011-hez képest: már a népesség 28 százaléka birtokol ilyet.

Magyarországon a lakott ingatlanoknak csak nagyon csekély számát tulajdonolja például az állam vagy önkormányzatok, 97 százalékuk magánkézben van. Az önkormányzati lakások aránya minimális, 2022-ben 2,4 százalék volt, a 2001-es majdnem 4 százalék óta csaknem megfeleződött.

Több a komfortos lakás, de rengeteg ingatlan épült a II. világháború előtt

Sok volt a lakásfelújítás, és szintén sok új lakás épült az elmúlt egy évtizedben, így javuló tendenciát mutat a komfortosság. 2011-ben még alig érte el a 60 százalékot az összkomforttal rendelkező lakott ingatlanak száma, 2022-re viszont már meghaladta a 70 százalékot is. Az ingatlanok legnagyobb részét már cirkókazánnal fűtik az emberek, távfűtés a nagyvárosokban, helyiségfűtés pedig a kisközségek lakásaiban jellemző.

Energiaellátás tekintetében kiderült, hogy legtöbben vezetékes gázzal fűtenek. Minél kisebb egy település, annál jellemzőbb, hogy a gáz mellett más fűtőanyagot is használnak. De nagyot nőtt az elmúlt 11 évben azon ingatlanok száma, ahol a háztartások áramot használnak fűtésre, ez az arány a fővárosban már 10 százalék, a vidéki városokban pedig 9 százalék körüli.

Nőtt a lakások fenntarthatósága is: 2022-ben több mint 68 ezer háztartásban volt hősszivattyús fűtés, 165 ezer ingatlannak napeleme, 28 ezer lakásnak pedig napkollektora volt. Utóbbi kettő előfordulása a vidéki városokban jellemzőbb.

Vezetékes internettel a lakások 73 százaléka rendelkezik, kiemelkedő a főváros, az agglomeráció, a közép-dunántúli országrész és az észak-nyugati országrész. A legrosszabb arány az észak-keleti országrészben jellemző.

A lakásállomány a fővárosi agglomerációban, a Balatonnál és a régióközpontokban emelkedett, de többen építkeztek az észak-nyugati határ mentén, itt vélhetően Ausztria közelsége játszott szerepet. A lakott lakások több mint harmada a 60-70-80-as években épült, 2000 után mindössze 14 százalék.

Viszonylag sok olyan lakás van, ami még a II. világháború előtt épült, arányuk 16 százalék; a legrégebbi és a legújabb lakások is Budapesten vannak. Ha újabb építésűt keres az ember, akkor a megyei jogú városokban érdemes keresni, ezekből ott van a legtöbb.

Nőtt a nem lakott lakások száma 2011-hez képest,

599 ezer ingatlan nem laknak életvitelszerűen, az arányuk jelenleg 13 százalék.

Ennek oka, hogy változtak a lakáshasználati szokások: több az idényszerűen használt ingatlan, de sokan valamilyen turisztikai célra adják ki tulajdonuk.

Több az ingatlan, de fogy és egyre öregebb a magyar

A 2022-es népszámlálás első körös előzetes adataibólmár kiderült, hogy Magyarország népessége csökkent, 9,6 millió fő, ami 334 ezerrel kevesebb, mint 2011-ben. Az időskorúak száma megközelíti a kétmillió főt, az aktív korú népesség aránya jelenleg 65 százalékos, 6,2 millióan vannak, a gyerekek száma pedig 1,4 millió. A csökkenés egyébként az 1980-as évek óta tart, ez az elöregedő társadalomnak köszönhető: a születések száma nem tudja ellensúlyozni a halálozásokét.

Az országban továbbra is a nők vannak többen, igaz az előző népszámlálás óta arányuk valamivel csökkent a férfiakéhoz képest, 52,5 százalékra. Érdekes, és egyébként jellemző más országokban is, de különösen Magyarországon: fiatalabb korosztályokban férfitöbblet van, ez kitart egészen 55 éves korig, innentől viszont a nők aránya egyre nagyobb mértékben felülmúlja a férfiakét, ami azt jelenti, hogy jóval tovább élnek, mint a férfiak.

Nemcsak a vidéki lakosság, hanem a fővárosi is fogyóban van: 47 ezerrel kevesebben vannak a fővárosiak, mint 11 évvel ezelőtt. Érdekes tendencia, hogy a nagyvárosok népessége csökken, miközben a vonzáskörzetüké folyton növekszik. Egyre több az elnéptelenedő település is:

A magyarországi települések több mint egyharmadában 500-nál kevesebb lakos él.

A települések többségét egyébként is népességfogyás jellemzi, de a gyermekkorúak aránya 2011 óta nem változott. Az észak-kelti országrészben és a főváros agglomerációban az átlagot meghaladó a gyermekkorúak száma, az aprófalvakban, illetve a dél-keleti országrészben pedig kiugróan magas az időskorúak száma.

A KSH most ismert adatai, illetve az azokról készült infografikák a Statisztikai Hivatal honlapján kiadvány formájában is elérhetőek. A 2022-es népszámlálás korábbi, előzetes adatairól készült cikkünk, ami leginkább a népességfogyással foglalkozik, itt olvasható.