Freund Tamás: Veszett fejsze nyele, hogy a kutatóintézetek visszakerüljenek az MTA-hoz

Interjút készített az MTA újraválasztott elnökével a Népszava. Ebből kiderült, hogy Freund Tamás szerint azért is választhatták meg újabb három évre az akadémia elnökének, mert nehéz időszak ez, „egymást érték, érik a különböző krízishelyzetek – fenntarthatóság, klímaváltozás, háború, energiaválság, a Covid utóhatásai –, amelyek mindennapos feladatokat adnak az MTA-nak is”. Ráadásul elvesztették a kutatóhálózatot, ami szintén magyarázhatja, hogy „nincs nagy sorban állás az elnökségért”.

Freund elnöksége elején sikeresen elért egy 53 százalékos emelkedést a költségvetési támogatásban, ami plusz 7,3 milliárd forintot jelentett. „Egyszerre ilyen mértékű emelkedésre még nem volt példa” – mondta, arra a kérdésre, hogy milyen pénzügyi helyzetben van éppen az akadémia, hiszen a kutatóhálózatok elcsatolásával az állami támogatások jelentős részét is elvesztette.

„Szerintem a kormány is belátta, hogy az MTA, mint nemzeti intézmény, nemzeti büszkeségünk egyik alapja, kétszáz éves Akadémiája nem sok országnak van Európában. Egy olyan kormánynak, amely a nemzettudatra, nemzeti értékekre építi a politikáját, nem lehet célja egy ilyen intézmény ellehetetlenítése, kiüresítése” – mondta a Népszavának.

A kutatóhálózatok elcsatolásáról is beszélt: szerinte az Eötvös Loránd Kutatóhálózat (ELKH) egy stabil intézménnyé vált, nem kapott panaszt arra, hogy sérült volna a kutatási szabadság bármelyik vonalon. „Sokan féltek attól, hogy a kiszervezés egyik fő oka, hogy majd bezárják a társadalomtudományi intézeteket, amelyek kritizálták a kormányt. Ilyen végül nem történt, és egyetlen kutatócsoport sem lett megszüntetve” – mondta, hozzátéve, hogy úgy tudja: a kormány egyáltalán nem gondolkodik abban, hogy a hálózat visszakerüljön az akadémiához. „Úgy érzem, ez már egy veszett fejsze nyele.”

Freund beszélt Palkovics Jánosról és Csák Jánosról is, utóbbi a kulturális és innovációs miniszter jelenleg. Az MTA elnöke elmondta: Palkovicsnál „elég gyakori volt, hogy valamiben megegyeztünk, majd egy nappal később már más emlékei voltak a megegyezésről”. Csákkal többet tud találkozni, és ugyan nincs könnyebb dolga az eredmények elérésben, kiszámíthatóbbnak tartja. Azt is elmondta, hogy a kormány gyakran kéri ki az MTA segítségét, legutóbb például abban, „hogyan lehetne a Paksi Atomerőmű hűtővizét mezőgazdasági célokra felhasználni. Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel is jó a kapcsolatunk, az energiapolitika kialakításánál számít az Akadémia véleményére” – mondta Freund.

Az interjúban kitértek arra is, hogy oktatásügyben miben kérik ki az MTA véleményét. „A Közoktatási Elnöki Bizottságunk elnöke, Csapó Benő professzor állandó meghívottként van jelen a közoktatási államtitkári értekezleteken, sokszor kérik a véleményét, de sajnos ezen a téren nem vagyunk elég eredményesek” – mondta Freund, hozzátéve, hogy szerinte ahhoz, hogy a közoktatás színvonala emelkedjen, a módszertannak is javulnia kell.