Amerikai nagykövet: Tarthatatlan, hogy Magyarország egyedüliként próbálja akadályozni a NATO–Ukrajna Bizottság magas szintű üléseit

„Cinikus dolog tűzszünetet követelni, amikor nem az Önök országa az, amelynek közel 20 százalékát egy idegen megszálló hadsereg foglalta el”

– többek között ezt mondta David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete az amerikai követségen szerdán tartott magyar-ukrán kapcsolatok panelbeszélgetésen.

Pressman a nyitóbeszédében kiemelte: az Egyesült Államok azt akarja, hogy az orosz-ukrán háború minél előbb érjen véget, és legyen béke. „Amikor azt halljuk, hogy politikusok a béke nevében hirdetik a megbékélés álcáját, akkor legyen nagyon világos: itt ma egy ember teremthet békét. Ha Putyin véget vet a harcnak, a háború véget ér. Ha Ukrajna vet véget a harcnak, az Ukrajna végét jelenti” – fogalmazott a nagykövet.

Pressman szerint nem hitelt érdemlő azt sugallni, hogy amennyiben tűzszünet lenne, Vlagyimir Putyin orosz elnök jóhiszeműen tárgyalóasztalhoz ülne, és beleegyezne, hogy visszavonja csapatait. „Az Egyesült Államok igazságos és tartós békét akar. És pontosan ezért állunk vállvetve az áldozatok mellett, Ukrajna mellett” – tette hozzá a nagykövet.

Pressman azt is mondta, hogy az Ukrajna melletti kiállás – valamint más országok ugyan erre történő bátorítása – nem jelenti Magyarország háborúba sodrásának szándékát, ellentétben azzal, amit a kormány állít.

„Nagyon sok dezinformáció kering Ukrajnáról – amelyek nagy része egyenesen a Kremlből származik –, és amelyek szerint Ukrajna nem több, mint egy romlott ország, menthetetlenül korrupt, vagy tele van szélsőjobboldali radikálisokkal. A valóság az, hogy sok demokráciához hasonlóan Ukrajna is számos problémával küzd. De Ukrajna egyúttal egy életerős társadalom is, ahol inspiráló aktivisták nemzedéke dolgozik azon, hogy megoldást találjon ezekre a kihívásokra, és tovább haladjon az Európa felé vezető úton” – mondta Pressman.

A nagykövet kitért rá, hogy többször is hallotta magas rangú magyar tisztviselőktől az ukrajnai magyarokkal szembeni bánásmóddal kapcsolatos aggodalmakat. „Mi nagyon komolyan vesszük ezeket az aggodalmakat. (…) Készek vagyunk együttműködni önökkel. Mondják el, hogy hogyan segíthetünk megoldani ezt a vitás kérdést szövetségesünk, Magyarország és szoros partnerünk, Ukrajna között. Ha ez egy komoly probléma, akkor komolyan kell foglalkoznunk vele, és erőfeszítéseket kell tennünk a megoldására. És ha van valódi politikai akarat a megoldásra, akkor tévedés ne essék, meg is lehet oldani” – mondta Pressman, hozzátéve, hogy az Egyesült Államokat nyugtalanítja, hogy a magyar tisztviselők a NATO-szövetséget eszközként használják fel ezen kétoldalú aggályok kezelésére.

„Magyarország azon politikája, hogy egyedüliként próbálja akadályozni a NATO–Ukrajna Bizottság magas szintű üléseit, tarthatatlan. És ahogy azt éppen a múlt hónapban láthattuk, a továbbiakban elfogadhatatlan is”

– jelentette ki az amerikai nagykövet.

David Pressman és a magyar kormány viszonya már a kezdetektől viharosnak nevezhető. Az alaphang már a kinevezése előtt megvolt: Pressman a szenátusi meghallgatásán kijelentette, hogy „Magyarországon hanyatlik a demokrácia, és szembe kell nézni a magyar kormány feletti orosz befolyással”, és a kínai befolyást is aggasztó folyamatként említette. Pressman – és rajta keresztül a Fehér Ház – többször is világossá tette, hogy elfogadhatatlan a magyar kormány orosz agresszióhoz való, kétlelkű hozzáállása. A magyar-amerikai kapcsolatokról ebben a cikkben írtunk bővebben.