Tízezrekkel kevesebbet keresnek több éve pályán lévő tanárok, mint a gyakornokok

„Fájdalmas ez az egész, az van bennem, hogy ha engem ennyire becsülnek, akkor a jövő generációját is így becsülik meg. Pedagógusként a gyerekekért van az ember, szeretné nevelni, oktatni őket, és csomó akadályba ütközik”

– mondta lapunknak Bori, aki Pest megyében dolgozik tanítóként egy általános iskolában, és aki azzal szembesült, hogy a Pedagógus I. minősítése után szinte alig nőtt a fizetése ahhoz képest, mint amennyit gyakornokként kapott. Bori tapasztalata nem egyedi, több tanár is azt mondta lapunknak, hogy a minősítésük után tízezrekkel kerestek kevesebbet, mint mikor gyakornoki státuszban dolgoztak. A pedagógushiány miatt szükség van a fiatalok utánpótlására, de az általunk megkérdezett tanárok szerint ez a helyzet csak bérfeszültséget szül az idősebb kollégákkal, és inkább leminősíti a munkájukat. (A történetekben a szereplők nevét kérésükre megváltoztattuk.)

A gyakornokok heti 20 órán felüli kötött munkaidejét túlóraként kifizetik

A cikk elején idézett Bori három éve végzett a tanítóképzőn, és egyből elkezdett dolgozni gyakornoki státuszban. Akkor heti 20 tanórája volt, 160 ezer nettót keresett havonta. A gyakornokoknak heti 20 óra a kötött munkaidejük, ez kevesebb, mint a már Pedagógus I. fokozatban lévő tanároknak, mert nekik 22–26 tanórát kell tartaniuk. Ez a különbség azért van, mert a gyakornok tanároknak még több idő szükséges ahhoz, hogy felkészüljenek az óráikra.

Tavaly májusban Bori megcsinálta a minősítését, ami ahhoz szükséges, hogy Pedagógus I. fokozatba kerüljön. A minősítéshez szükség van egy portfólió összeállítására, ami elmondása szerint nagyon sok munkával, adminisztrációval járt. Viszont hiába csinálta meg ezt tavaly, hivatalosan csak idén január elsejétől került át a magasabb fokozatba. A tanév elejétől, azaz szeptembertől heti hat túlórát kapott, tehát heti 26 tanórája lett.

A gyakornokok heti 20 órán felüli kötött munkaidejét túlóraként kifizetik, azonban a több éve pályán lévőknek a heti 26 óra sem számít túlmunkának, hiszen a munkaidőkeretük része.

Éppen ezért történhetett meg az, hogy Borinak szeptembertől megnőtt a fizetése a heti hat túlóra miatt, hiszen hivatalosan még gyakornoki státuszban volt, így havi 250 ezer forint nettót keresett. Idén januártól a Pedagógus I. fokozatban az ágazatnak járó egységes 10 százalékos pótlékemeléssel együtt a fizetése 258 ezer forint lett, amiből ötezer forint az utazásra járó fizetési kedvezménye volt.

Tehát a fizetése mindössze háromezer forinttal nőtt a minősítéssel, de ha nem lett volna a 10 százalékos béremelés, még kevesebbet is keresne.

Másoknak több tízezerrel csökkent a fizetésük

A Telexnek nyilatkozott két pedagógus, akik több tízezer forinttal keresnek kevesebbet, amióta nincsenek gyakornoki státuszban. Zita alsós tanítóként dolgozik egy vidéki megyeszékhelyen lévő iskolában, 2020-ban diplomázott. Heti 25 tanórája volt, mikor elkezdett tanítani. Zitának is a 20 órán felüli munkaidejét túlóraként kifizették, így gyakornokként 300 ezer nettót keresett. Viszont másfél év után idén januárban ő is átkerült Pedagógus I. fokozatba, és igaz, ugyanannyi órát tartott, de

a fizetése csökkent: havonta 275 ezer nettót visz haza úgy, hogy ahhoz már hozzájött a 10 százalékos pótlékemelés.

Abban az iskolában, ahol ő tanít, majdnem minden pályakezdőnél ugyanez a helyzet. Az azonos fokozatban lévők közti fizetéskülönbségek abból adódhatnak, hogy nem mindegy, valaki milyen pluszfeladatokat vállal a kötött munkaidején kívül: például osztályfőnök, esetleg szakkört tart az intézményben.

Zita lapunknak azt mondta, nem tudja, mikor lesz újra ugyanannyi a fizetése, mint gyakornokként volt. Tapasztalata szerint azok is 280 ezer nettó körül keresnek, akik 10-15 éve vannak a pályán. Ráadásul szerinte bérfeszültséget okoz, hogy ő gyakornokként jobban keresett, mint a tíz éve tanító kollégái.

Fanni egy vidéki kisvárosi iskolában tanít felső tagozaton, de mesterfokú egyetemi végzettsége van. Ő két évig volt gyakornoki státuszban, 2020 szeptemberében kezdett el tanítani. Már 2020 decemberben meg kellett csinálnia a portfólióját a minősítéshez, de a megvédéshez szükséges óralátogatást mindig lemondták. Végül máshol is dolgozott, és idén márciusban kapta meg a tanúsítványt, amit visszamenőleg január 9-ei dátummal kellett aláírnia.

Mikor átkerült a Pedagógus I. státuszba, 45 ezer nettóval keresett kevesebbet havonta, mint gyakornokként, miközben végig 26 órája volt hetente.

Ő ezt úgy értékeli, hogy leminősítették, az igazgató pedig azt mondta neki: örüljön, ha nem fizettetik vissza januárig visszamenőleg a gyakornoki státusz miatt már átutalt pluszpénzt, és legalább eddig jó fizetése volt. Fanni ráadásul a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programban vett részt, ami azt jelenti, hogy egyetemi évei alatt kapott pénzt az államtól, amit nem kell visszafizetnie, ha a végzés után legalább annyi évig tanít a közoktatásban, mint ahány évig az ösztöndíjat kapta. Így Fanninak nincs is lehetősége most otthagyni a pályát, a bevezetni tervezett státusztörvényre sem tud nemet mondani, különben vissza kéne fizetnie az ösztöndíjat, amit a fizetéséből nem tud kigazdálkodni.

PDSZ: A fizetések alsó határa alig mutat különbséget

Megkerestük az ügyben Nagy Erzsébetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagját, aki szerint végtelenül igazságtalan ez a rendszer, és már régóta problémát jelent a fizetések ilyen típusú megoszlása. Lapunknak Nagy Erzsébet azt mondta, hogy a gyakornokok bére ugyanúgy a garantált bérminimumból és az ágazati szakmai pótlékból származik. Szerinte a kialakult bérkülönbség oka a rossz előmeneteli rendszer lehet, és az, hogy az alapbérek régóta nem változnak. „A fizetések alsó határa alig mutat különbséget” – mondta lapunknak. Viszont azt gondolja, a státusztörvény bevezetése ennél még hátrányosabban érintené a pedagógusokat.

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetet. Több bevezetni tervezett változtatásról már korábban is lehetett hallani. Ilyen például a bérrendezés kérdése vagy a teljesítményértékelés bevezetése.

A státusztörvény tervezetéből az is látszik, hogy a jövőben a pedagógusok és tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg. A tervezet szerint a státusztörvénnyel megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni az ágazatban. A változtatás ellen tiltakozó petíció indult.

Kérdéseinkkel megkerestük az oktatásért felelős Belügyminisztériumot. Arra voltunk kíváncsiak, mit gondolnak arról, hogy a minősítés után csökken a tanárok fizetése, mennyire elterjedt problémáról van szó, és a státusztörvény bevezetésével hogyan változnának a bérkülönbségek. Amint válaszolnak, beszámolunk róla.