Több napelemet akar Budapest, rendet raknak a szabályozási káoszban

„A fővárosi önkormányzat nincs olyan pénzügyi helyzetben, hogy lakossági célú napelem-telepítéseket finanszírozzon vagy társfinanszírozzon. Viszont nagy mozgástere van abban, hogy segítsen elhárítani a bürokratikus akadályokat a családi és társasházak megújuló energia projektjei elől” – mondta Karácsony Gergely az április 5-i Budapesti Szolárkonferencián.

A 24.hu beszámolója szerint a főpolgármester arról beszélt, az a céljuk, hogy lebontsák a fővárosi napelem-beruházások előtt tornyosuló adminisztratív és jogi akadályokat.

„A fővárosban jelenleg mintegy 150 megawattnyi napelemes kapacitás létesült, a budapesti klímastratégia ambiciózus célja, hogy 2030-ra 1500 megawattra növeljék a városban működő napelemek teljes kapacitását és a távhőellátás legalább felét megújuló energiából fedezzék” – mondta.

A városvezetés több módon is próbál tenni a főváros napelemesítéséért:

• Létrehozta a Budapest Szolár Térképet, amin bárki megnézheti ingatlanra lebontva a budapesti háztetők hőtérképét-benapozottságát, és megtudhatja azt is, hogy a saját háztetőjén hány négyzetméter alkalmas napelem elhelyezésére, és az mennyi áramot tudna termelni.
• 560 millió forintos EU-támogatást nyert a Budapesti Klímaügynökség létrehozására, ami várhatóan 2024-ben kezdi meg működését.
• Megbízta a Meter Solutions Kft.-t, hogy mérje fel a budapesti elektromos hálózat terhelhetőségét.
• És felméri a lakosság hozzáállását a megújuló energia kérdéskörében.

A napelemmel rendelkezők és napelembe beruházni tervezők körében végzett 1046 fős lakossági attitűdvizsgálat során derült ki, hogy

a fővárosi társasházak közel 60 százaléka nem tervez napelem-telepítést, például azért, mert bonyolultnak látja a szabályozást, vagy nem bízik az elvárható mértékű megtérülésben.

A bonyolult szabályozást az önkormányzat is egyszerűsítené, de nincs könnyű dolga, mert a helyi szabályozásban is számtalan ellentmondás van, ráadásul kerületenként változik. Budapesten ráadásul a napelemek telepítése szempontjából a fővárosi szintű, illetve a kerületi településrendezési és építési szabályok egyaránt irányadók. A főváros és 23 kerületi önkormányzat szabályozása más és más, ami azt jelenti, hogy összesen 48-féle szabályozás van érvényben fővárosi szinten.

A főváros célja, hogy egységesítse a szabályozást, annak fogalmi rendszerét, és feloldja az ellentmondásokat, ez azonban nem hosszú ideig is eltarthat.

„Először a saját házunk táján kell rendet tenni és az eltérő nézőpontokat összeegyeztetni, a rendeletváltoztatás folyamata ugyanakkor igen hosszadalmas” – mondta a 24.hu-nak Ámon Ada, Budapest klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője.

A kormány tavaly októberben jelentette be a napelemstopot, vagyis azt, hogy nem lehet betáplálni az új háztartási nappanelek áramtermelését a villamosenergia-rendszerbe. Az indok az volt, hogy az áramhálózat nem bír el több csatlakozót. A korszerűsítésre elvileg készen állnak a tervek, de ez szerintük csak uniós pénzből lenne megoldható. A napelemstopot azonban 2024. december 31-ig vissza kell vonnia a kormánynak, ha hozzá akar férni az Európai Unió helyreállítási alapjának, az RFF-nek a vissza nem térítendő forrásaihoz. Ha ez nem történik meg, 5,8 milliárd eurótól, vagyis mintegy 2320 milliárd forinttól esik el az ország. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.