Szétverték Budapest új traffipaxait a Váci úton, egyik sem élte túl az első évet

Négy órán belül negyven gyorshajtót fogtak a rendőrök 2021. október 29-én este, amikor felállították hordozható traffipaxaikat a Váci úton. Az Újpest és az Árpád híd közti szakasz széles és egyenes, a környéken rendszeresek az illegális utcai versenyek. Bár sok helyen nem 70, hanem 50 kilométeres sebességkorlátozás van, ezt sokszor azok az autósok sem tartják be, akik két lámpaváltás közt nem egymást akarják lenyomni, pusztán követik a forgalom ritmusát, amit viszont a gyorshajtók diktálnak. Lebukni szinte senkinek sincs esélye, aminek számos oka van.

Eleinte jó döntésnek tűnt, hogy a XIII. kerületi önkormányzat több mint 73 millió forintot adott arra a beruházásra, amelyben egy piros lámpán áthajtást figyelő kamerát szereltek fel a Váci út 127. előtt és egy traffipaxot a 175. szám elé a városból kifelé haladó oldalon, illetve egy másikat kicsit távolabb, a 182-es számnál, a befelé haladó autók sebességének ellenőrzésére.

Az eredményekre nem kellett sokáig várni, a két fix sebességmérő működése első, csonka hónapjában 222, júniusban 374, júliusban 326, augusztus 22-ig pedig 172 gyorshajtót talált összesen.

Hatékonyak voltak a traffipaxok, hamar tönkretették őket

Kár, hogy ezek a kamerák csak akkor rögzítenek képet, amikor radaros érzékelőjük elé kerül egy gyorshajtó, mert így nincs felvétel arról, hogy ki törte be 2022 novemberében a befelé vezető oldalt figyelő traffipax előtétüvegét. Mint ahogy arról sincs felvétel, hogy idén februárban szintén betörték a 175. szám előtt álló másik sebességmérőt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság kérdéseinkre adott válaszából kiderül, hogy ez utóbbi ügyben felfegyverkezve elkövetett garázdaság és rongálás bűntette miatt hallgattak ki két férfit, az első eset miatt viszont ismeretlen tettes ellen indítottak nyomozást.

Bár a második rongálás óta több mint egy hónap eltelt, az autószalon előtt álló traffipax ablakai továbbra is be vannak törve, de megszületett az átmeneti megoldás: a mögötte álló villanyoszlopra térfigyelő kamerát telepítettek.

Így most egy kamera őrzi a sebességmérő kamerát.

Ez önmagában olyan erősen szimbolikus, mintha a kivitelező így akarná beismerni, hogy elrontott valamit. A befelé vezető oldalon lévő eszközt viszont egyszerűen leszerelték, és amikor a helyszínen jártunk, nem láttuk nyomát, hogy a helyreállításon dolgoznának.

Megkerestük a Fővárosi Önkormányzat sajtóosztályát és az országos VÉDA-rendszert, valamint a több száz hordozható traffipaxot üzemeltető Országos Rendőr-főkapitányságot. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen eredményeket szállított az országos feldolgozóközponthoz csatlakoztatott két Váci úti gép, mielőtt kiiktatták őket a vandálok. Arra is kerestük a választ, hogy az egyenként 5-10 millió forintos eszközöket miért telepítették két könnyen elérhető helyre.

Érdekes volna tudni azt is, hogy tervezi-e a rendőrség, hogy a nemrég bejelentett hat budapesti traffibokszot biztonságosabb helyekre szerelik. Ezzel kapcsolatban nem jó hír, hogy a Budapesti Autósok weboldal szerint március elején festékkel fújták le a miskolci Kiss Ernő utcában lévő, egyébként üres traffipaxdobozt. Azt szintén embermagasságban helyezték el, ahogy az országban felszerelt dobozok zömét, mert ezekben csak átmenetileg helyezik el a hordozható sebességmérőket és ha magasan lennének, nehézkes volna a használatuk. Ennek kényelmi és technikai oka is van, de erről majd később.

Svédország: traffipaxkannibalizmus

A Váci úti és a miskolci esethez hasonlóan, Európa-szerte egyre nagyobb számban rongálják meg a traffipaxokat. A New York Times 2022. októberi cikke szerint 2022 augusztusában, nyolc nap alatt 70 sebességmérő berendezést törtek össze Stockholm és Uppsala megyékben a Svédországban működő 2600-ból.

A cikkben megszólaló állami tisztviselő arról számolt be, hogy egy szeptemberi szünet után októberben újabb rongálási és lopási hullám kezdődött. A Svédországban és Magyarországon rendszeresített berendezések értékes alkatrészekből állnak, hiszen a mérésekhez kell egy radaros vagy lézeres elven működő egység, egy kamera, vaku, és a feldolgozóegység, ami továbbítja az adatokat a rendőrség központjába.

Bár a nálunk elkövetett rongálásokról feltételezhető, hogy az elkövetők nem az alkatrészekre pályáznak, csupán szeretnék megszüntetni az állandó sebességmérést, a svéd példa azt mutatja, kialakulóban van a lopott traffipaxalkatrészek feketepiaca. Ott ugyanis a kamerákat vitték el a tolvajok, a többi alkatrészt csak megrongálták. A kár traffipaxonként, átszámítva így is elérheti a 7,7 millió forintot.

A helyi sajtóban kialakult elmélet szerint a traffipaxkannibalizmusnak köze lehet az Oroszországot sújtó gazdasági szankciókhoz. Az Ukrajnát egy éve megtámadó rezsim nehezen jut hozzá bizonyos elektronikai alkatrészekhez, a sebességmérők kameraegysége viszont akár drónok építéséhez is hasznos lehet.

Amit könnyű elérni, azt hamarosan leverik

A BRFK korábbi válaszaiban szerepelt, hogy a Váci útra Siemens Lynx ERS400 típusú berendezések kerültek. A két gép hitelesítési bizonyítványa nyilvánosan elérhető Budapest Főváros Kormányhivatalának honlapján, ezen a linken, és a műszaki leírásból választ kaphatunk az egyik alapvető kérdésre. Az előzőleg Ausztriában is rendszeresített készülék műszaki dokumentációjából kiderül, hogy a gép hatótávolsága 50 méter, függőleges mérési szöge 6, 8, 10, legfeljebb 12 fok lehet, ami meghatározza az elhelyezés módját is. A gyártó kikötötte azt is, hogy a gépek antennája, ez esetben a radar, maximum 4 méterrel lehet a talajszint fölött. A műszaki adatok alapján úgy tűnik, hogy ezeket a traffipaxokat nem lehetett volna úgy magasra szerelni, hogy még kellően rálássanak a forgalomra.

Így viszont kockázatot vállalt, aki döntött az elhelyezésükről. Korábban külön is rákérdeztünk az elhelyezés okaira, akkor a rendőrség a fentieket támasztotta alá, amikor leírta, hogy a Siemens-féle sebességmérőt az ellenőrizni kívánt út mellé, alacsony oszlopra kell telepíteni, hiszen a mérőjeleket az út tengelyével 18-20 fokos szögben bocsátja ki. A hozzá közelebbi forgalmi sávban közlekedők sebességét közelebbről méri, mint a tőle három forgalmi sávval arrébb közlekedő járművekét.

Tiltakozás a sebességkorlátozások ellen: több száz traffipax kuka

A traffipaxrongálások jelenségéről korábban akkor lehetett olvasni, amikor 2018-ban és 2019-ben országos tüntetési hullám söpört végig Franciaországon. A CNN korabeli cikke szerint az eredetileg az üzemanyag árába épített adó emelése miatt tiltakozó sárga mellényes tüntetők közül kikerülő rongálók összesen háromszáz sebességmérő kamerát semmisítettek meg. Az országban telepített több ezer traffipax fele, a déli megyékben 90 százalékuk hosszabb ideig működésképtelen volt. Akkoriban akár 5 év börtönbüntetés és 75 ezer euró pénzbírság járhatott az elkövetőnek. Végül a kormány 400 újabb traffipax beszerzésével oldotta meg a kiesést, de ezeket már négy méter magasra építették, hogy ne érjék el őket a rongálók.

A franciaországi traffipaxrongálásoknak az is megágyazott, hogy 90 km/óráról 80-ra csökkentették a sebességhatárt a kétszer egysávos utakon, az ország teljes úthálózatának negyven százalékán, mintegy 400 ezer kilométeren. Édouard Philippe akkori miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy évente 350-400-zal kevesebb lehet a halálos kimenetelű közúti balesetek száma a sebességcsökkentés hatására, ugyanakkor a traffipaxokban okozott károk elhárítása darabonként minimum 500 euróba, az eszköz cseréjével viszont akár 60-80 ezer euróba kerülhetett a francia államnak.

Miközben a gyorshajtások itthon az összes személyi sérüléssel járó közlekedési baleset harmadát okozzák, a rendőrségnek nincs elég embere a megállításos közúti ellenőrzésekhez, így a sebességmérések zömét az automata rendszerekre bízzák. Amint az a Telex korábbi cikkében olvashatták, a magyarországi szabályok alapvetően gyorshajtóbarátnak tekinthetők, hiszen amikor nem állítanak meg egy szabálysértő autóst, közigazgatási eljárás indul.

Az ilyen ügyek közös eleme, hogy csak jelentős sebességtúllépés után bírságolják meg az autó vezetőjét, vagy az üzemben tartót. Ezért vált teljesen általánossá, hogy ahol 50-nel lehet menni, ott a legtöbben 65 km/óra körüli sebességre állnak be, ahol pedig 80 a megengedett, ott a többség száz körül hajt. Ezen a gyakorlaton aligha változtat, ha több lesz a fix traffipax Magyarországon, különösen akkor nem, ha azokat az elhelyezésük miatt olyan könnyű megrongálni mint a rövid életű, Váci úti berendezéseket.