Egy csaló miatt kétszer fizettük ki a lakást, most meg nézhetjük a szeméthegyet és hallgathatjuk a légkalapácsokat

Egy veresegyházi anyukás Facebook-csoportból szaladt szét a hír, hogy a város decemberben hulladékhasznosításra kért engedélyt a Gyermekliget utcában lévő hulladéklerakó telephelyére. Az engedélyt a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz nyújtották be, ahol január végén megállapították, hogy a nem veszélyes hulladékokat hasznosító telep létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért nem kell lefolytatni környezeti hatásvizsgálati eljárást.

A veresi szülők ezen eléggé kiakadtak, ugyanis az utcában van a Misszió Egészségügyi Központ, a hulladéklerakótól pedig légvonalban 150 méterre van egy bölcsőde (nagyjából 130 gyerek), 170 méterre egy óvoda (kb. 300 gyerek), és mintegy 110 méterre egy százlakásos lakópark (kb. 300 ember érintett), aminek a felépülését amúgy is borzasztó botrányok kísérték.

Csukott ablaknál sem lehet élni

A Gyermekliget utca egyik oldalán házak, intézmények vannak, a másik oldalán pedig egy erdősáv. A hulladéktelepet onnan lehet csak észrevenni, hogy a bölcsőde gazdasági bejáratával szemben, az erdősávban egyszer csak van egy földút, aminek a végén már hatalmas sitt- és szeméthalmokat látni. A telep valóban siralmas látványt nyújt. Nincs körülötte kerítés, de nincs még egy őr sem, csak a földút közepén egy sorompó, ami mellett simán be lehet menni – de azért kértünk erre engedélyt Cserháti Ferenc alpolgármestertől, aki Pásztor Béla lemondása után a május 21-i időközi polgármester-választásig átmenetileg látja el a városvezetői feladatokat.

A bejáratnál egy tákolt bódé áll, mellette egy felborult toi-toi, körülöttük sitt, szétszakadt zacskók, műanyag flakonok. Beljebb a telepen a kisebb szeméthalmoktól a tízméteres szeméthegyekig különböző kupacok, bennük a sitten kívül például pelenkázó, ajtók, kád, autógumi, bojler, műanyag kuka, ruhák, könyvek, kerti szerszámok, és minden, amit csak el lehet képzelni. Lehangoló látvány, elég egyértelműnek tűnik, hogy ennek a telepnek nem sok keresnivalója van ebben az amúgy csendes, kertvárosi hangulatú utcában.

Az utcában élők először 2019-ben vették észre, hogy a régi homokbánya területére építési hulladékot szállít, majd le is darálja azokat a városüzemeltetésért felelős szervezet, a Gamesz. Állításuk szerint hétköznaponként 5-6 teherautóval hozzák az építési hulladékot, majd amikor megtelik a terület, akkor évente kétszer-háromszor jön egy darálógép, a szemetet pedig nagyjából egy hét alatt ledarálják. A darálékért aztán újra jönnek a teherautók, felpakolják és elviszik, hogy útalapba építsék be – úgy tűnik, hogy mind ez idáig engedély nélkül. Egy helyi lakos, aki csak név nélkül szeretett volt nyilatkozni, erről azt mondja, hogy

„miután elkezdtünk a különböző hivatalokban utánakérdezni, elég hamar kiderült, hogy itt nem az zajlik, ami az engedélyekben le van írva.

A Gamesznek csak arra van engedélye, hogy a régi homokbánya területére hulladékot vigyen, azt ledarálja és szétterítse, majd amikor a terület eléri az utcaszintet, arra termőföldet vigyen, befásítsa, és visszaadja a természetnek. Ehhez képest bár már rég elértük az utcaszintet, folyamatosan hozzák a szemetet, ledarálják, majd pedig elviszik.”

A lakók az ügyben 2020 óta leveleznek a kormányhivatalokkal és a különböző zöldhatóságokkal, sőt elmentek egészen az Innovációs és Technológiai Minisztérium Hulladékgazdálkodási Osztályáig. Bár már többször kaptak olyan választ, hogy találtak ugyan szabálytalanságot, mégis tovább folytatták ezt a tevékenységet a területen. Mígnem az önkormányzat most télen megkérte az engedélyt évi 25 ezer tonna hulladék hasznosítására, amelyet építőipari és útépítő cégeknek akarnak értékesíteni.

Miután az eljárásban a kormányhivatal idén január végén azt állapította meg, hogy a hulladékhasznosító telepnek jelentős környezeti hatása nincs, a lakók már nagyon kiborultak.

„Nyilván nem akkor jöttek ki vizsgálódni, amikor ment volna a darálógép és szállt volna a por. Azt állítják, hogy itt csak termőföldek vannak, ezért nem aggályos a tevékenység. De hát nem tudom, hogy nem vették észre, hogy itt emberek laknak, intézmények vannak. Ez elég furcsa számomra, meg mindenki számára”

– mondta egy lakó a Telexnek. Most szeptember óta nem volt darálás, de amikor kinéz a lakása ablakán, szemmagasságig ér a hulladék.

„Ez egy zöldövezeti kilátás maga szerint?! Mindenki el tudja képzelni, hogy milyen hangja van annak, ha egy mosógép nagyságú betontömböt légkalapáccsal kalapálnak, majd utána bemegy az aprítógépbe.”

Ilyenkor állítása szerint az ablakokról és teraszokról centi vastagon álló rózsaszín téglaport törölnek le, miközben akkora zaj van, hogy csukott ablaknál sem lehet élni. Most abban bíznak, hogy amíg az engedélyezés tart, addig nem állnak neki újra a darálásnak.

Eljött ide bárki megnézni személyesen a hivataloktól?

Szintén nem akart bemutatkozni az a nő sem, aki következőként szóba állt velünk az utcán. „Nekem itt egy kis vállalkozásom van, akarja a fene, hogy megjegyezzék a nevem, aztán rám állítsák a hatóságokat, hogy hátha találnak valami szabálytalanságot.” Szerinte aki itt lakik a Gyermekliget utcában, és otthon van a gyerekével, vagy idős, naponta látja, hogy több teherautó is jön megpakolva sittel.

„Nekünk ez itt élhetetlen. Amikor azokat a nagy betondarabokat törik légkalapáccsal vagy mivel, meg amikor bemegy a gépbe, és darálják, meg lehet bolondulni még a lakásban is.

Aztán meg ki akarja, hogy itt szétmorzsálódjon a hungarocell, mert az beborít mindent. Vegyszerekre, vagy ilyesmikre már nem is gondolok. Most meg jött valami engedély, hogy minden jó. Eljött ide bárki megnézni személyesen a hivataloktól? Nem hiszem, mert ha látta és rábólintott, akkor rossz irányba haladunk.”

A nő azért is volt nagyon felháborodva a hulladékhasznosító telep miatt, mert ő egyike azoknak a károsultaknak, akiknek egy csaló kivitelező miatt kétszer kellett megvenniük a lakóparki lakásukat. „Most meg, hogy túl vagyunk rajta, nézhetjük a szeméthegyeket, meg hallgathatjuk a légkalapácsokat.”

Egy kétgyerekes apuka 2017 szeptembere óta lakik a lakóparkban, és azt állítja, hogy azóta folyamatosan hordják oda az építési törmelékeket. „A lakópark egyik hátsó épületében lakom, és napközben bőven lehet hallani a darálást. Az a hidraulikus kalapács, amikor több tíz tonnával töri ezeket az óriási betontömböket, az azért nem piskóta.

Ezt hallgatjuk altatás közben, de a bölcsiben, az oviban is ezt hallgatják, és higgye el, hogy nem egy jó altató. Meg hát viszi a szél a port, a parkoló kocsik mintha a Szaharából jöttek volna. Hogy ez bemegy a gyerekekhez is, az tuti.

Meg viszi a szél a műanyag zacskókat be az erdőbe, azért az se nagyon szép látvány. A telep szélén van a Sződrákosi-patak, abba is beleszivároghat, ami a telepre hordott szemétben benne van.”

A férfi azt mondja, hogy ez egy elég értékes belterület. „Nyilván nem várja senki, hogy itt ne legyen semmi, de azért egy szeméttelep még akkor sem jó hasznosítás, ha nem nulla forintot hozó erdőt tesznek ide. Akkor parcellázzák fel, hozzanak közműveket, legyenek az utca túloldalán is házak.

De ennek itt semmi értelme, csak a mi bosszantásunk. Mert én nem hiszem, hogy ebből a hulladékdarálásból olyan nagy biznisze lenne az önkormányzatnak.”

Azonban minél több embert szólítottunk meg, egyre inkább úgy tűnt, hogy ez az egész ügy csak azokat bosszantja, akik az utcában laknak. A telep bejáratával szemben lévő Meseliget bölcsődébe érkező szülőknek például fogalmuk sem volt róla, hogy ilyen üzem van a közelükben. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a Gyermekliget utcára csak a bölcsőde gazdasági bejárata nyílik. A főbejárat és a parkoló jóval feljebb, a Bölcsőde utcában van, a szülők pedig abban a pár percben, amikor kora reggel vagy délután ki- és beültetik a gyerekeiket az autókba, már vagy még nem érzékelik a teherautók mozgását.

A Meseliget bölcsőde vezetőjét telefonon értük el, szerettük volna megtudni, hogy ők is érzékelik-e a zajt és a darálásból keletkező port, de azt mondta, hogy a bölcsődét fenntartó önkormányzat nem engedélyezte számára a nyilatkozatot. Az utcában távolabb lévő Kéz a kézben óvoda vezetője pedig – aki mivel ezen kívül Veresegyházon öt óvodának is a vezetője, és helyileg nem a Gyermekliget utcában dolgozik – egyáltalán nem is hallott a telepről és az ott folyó darálásról. Amikor utánakérdezett, azzal hívott vissza, hogy

„ugyan, ez semmiség, az a hulladéktelep már harminc éve ott van”.

Itt erdőnek kellene lennie

Az utcában lakóknál azonban a kormányhivatali határozat után elszakadt a cérna. Úgy érezték, egyszerű civilként nem tudnak már többet tenni az ügyben, ezért megkeresték a helyi Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesületet, amelynek Veresegyházon már több sikeres környezetvédelmi ügye volt az önkormányzattal szemben.

Dr. Tatár Sándor, a Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület alelnökének elmondása szerint a 70-es években bezárt homokbánya területére még a rendszerváltás környékén kezdett az önkormányzat részben sittet, részben kommunális hulladékot szállítani. Sokáig nem zavart ez senkit, de aztán szépen lassan benépesült a környék, körbenőtte a város a hulladéktelepet, és 2011-ben jött egy előírás, hogy a területet rekultiválni kell 2017-es határidővel, de ez nem történt meg.

„Már hat éve, hogy ezt a területet át kellett volna adni a természetnek, inert (építési-bontási) hulladékkal és földdel feltölteni a bányagödröt, utána termőréteget tenni rá, és befásítani.

De az önkormányzat kitalálta, hogy lehetne máshogy is hasznosítani ezt a területet, olyan tevékenységgel, ami pénzt is hoz: hiszen ha bármilyen építkezésből ide hoznak sittet, azzal pénzt takarítanak meg, aztán, ha ezt a sittet ledarálják, és később útalapként értékesítik, az szintén pénzt hoz az önkormányzatnak. A probléma az, hogy ezt a tevékenységet az önkormányzat már jóval korábban megkezdte, mint hogy engedélye lett volna rá.”

Tatár, aki végzettségére nézve biológus, kifejezetten problémásnak tartja ráadásul, hogy a meg nem valósult erdő területére nemcsak sittet visznek, hanem például műanyagot is, ami a házbontásokból származik. „Ezeket külön kéne válogatni, el kéne kell szállítani a területről, mert ezek eltemetésére nem kaptak, illetve nem kaphatnak engedélyt.”

Azt mondja, hogy a darálás része lehetett volna a rekultivációnak, de a darálékot helyben kellett volna a terep feltöltésére használni.

„Idén januárban elindult egy hatósági eljárás a hulladékgazdálkodási jogszabályok megsértése miatt, úgy tudjuk, hogy azért, mert kiszállították a darálékot a területről, amire nem volt engedélye az önkormányzatnak. Ez az ügy is bírsággal fog zárulni valószínűleg, ahogy már sok más hasonló ügy is Veresegyházon. Nemrég megnéztem az Országos Környezeti Információs Rendszer adatbázisát, és 2004–2021 között, hét ügyben már negyvenhatmillió forint bírságot kapott az önkormányzat hulladékgazdálkodási szabálytalanságok miatt.”

Véleménye szerint az a kormányhivatali határozat, amely megállapította, hogy a hulladékhasznosító telep létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért nem szükséges részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, egyébként nem olyan problémás, mint ahogy az ott lakók látják. „Jogszabály szerint ilyen részletes vizsgálatokat általában csak a hulladékhasznosítónál is nagyobb kapacitású/hatású tevékenységek, vagy veszélyes üzemek létesítésekor írnak elő.” Ez a dokumentum csak azt mondja ki, hogy nem szükséges részletesebb vizsgálat annál, mint ami az előzetes vizsgálati dokumentációban van. Az persze másik kérdés, hogy álláspontjuk szerint ez a szakértői anyag elég problémás.

Tatár szerint aggályos például, hogy a dokumentum szerint a hulladéktelepnek száznyolcvan méter sugarú kör a hatásterülete, de meglátása szerint a kör középpontját nem a telep közepén kellett volna kijelölni, hanem a szélén, ahol sokszor maguk a darálók is állnak. „Ha megfelelően jelölték volna, akkor még több épület esett volna bele a hatásterületbe, ugyanis a terület szélétől a lakóházak száztíz, a bölcsőde százötven, és az óvoda százhetven méterre van. A porterhelés elég nagy probléma, mert Veresegyházon amúgy is magas a porszennyezettség a homokos táj miatt.”

Ráadásul az előzetes vizsgálati dokumentációban az szerepel, hogy az építési hulladékot szállító teherautóknak 89, a törőgépnek pedig 107 decibel a hangnyomása. Ez Tatár szerint nagyon magas, mert általában a zajvédelmi határérték lakott terület környékén 50 decibel körül szokott lenni. A lakosság tehermentesítése érdekében akár zajvédő falat is fel lehetne húzni, de persze ez a porterhelés problémáját nem oldaná meg.

Ugyanakkor a dokumentáció szerint a teherautók nemcsak a Gyermekliget utcában tudnának közlekedni, hanem a telep másik kijáratán keresztül is, de ott Tatár szerint jelenleg nem elég széles az út ahhoz, hogy elférjenek a teherautók, tehát azt ki kéne szélesítenie az önkormányzatnak.

„Másrészt viszont hiába lenne itt zajvédő fal, vagy közlekednének a teherautók a másik úton, az nem fogja megoldani azt a problémát, hogy ezeknek a zöldövezeti, lakóparki lakásoknak az értéke emiatt jelentősen csökkent. Éppen ezért a mi elsődleges célunk az, hogy a hulladékhasznosítót vigyék el innen egy távoli külterületre.”

A kormányhivatal által kiadott előzetes vizsgálati dokumentációnak áprilisban jár le a véleményezési határideje, utána kaphatja meg a hulladékhasznosító a végleges engedélyt. A Tavirózsa Egyesület ennek megakadályozására ügyfélként sikeresen bejelentkezett az eljárásba a kormányhivatalnál. Ennek köszönhetően az egyesület minden adatot, információt folyamatosan megkap az eljárás során, és egyes határozatokat így idejében meg tud támadni. Tatár Sándor szerint kérdés, hogy figyelembe veszik-e majd az egyesület és a lakosok véleményét, mert „általában azt tapasztaljuk, hogy a kormányhivatalok az önkormányzattal karöltve működnek”.

„Meglátásunk szerint mivel a telephez közel egy lakópark és közintézmények is vannak, csak annyit szabadna darálni, ami az engedélyes rekultivációhoz szükséges, és nem kellene belőle üzletet csinálni,

mert akkor még évekig el fog húzódni a terület rendezése. A rekultiváció határidejét 2028-ig hosszabbították meg, de a lakosságnak az lenne a legjobb, ha ez már sokkal hamarabb befejeződne.”

Nincs olyan környezet- és természetvédelmi bírság, amelyet ne kapott volna már meg az önkormányzat

Tatár elmondása szerint ha úgy alakul, hogy végleg megkapja az engedélyt a hulladékhasznosító, akkor az marad az egyetlen lehetőségük, hogy a lakosok érdekében birtokvédelmet kérnek. Ha bírósági szakaszig jut az ügy, és nyernek, akkor a bíróság például előírhatja az önkormányzatnak azt is, hogy csak a rekultivációt csinálják meg, a területet ne használják üzleti célra.

Tatár Sándor szerint egyébként sok ilyen ügy van Veresegyházon, amikor az önkormányzat ipari üzemeket a lakosság nyakába húzott. „Rengeteg konfliktust fel tudnék sorolni az elmúlt húsz-harminc évből, hogy felépült egy lakóövezet, és utána úgy döntött a polgármester, hogy onnan számítva kétszáz méterre ipari üzemeket telepít. Ennek a telepnek sem egy város közepén lenne a helye, hanem valahol külterületen, és ebben a veresegyházi önkormányzatnak sokkal nagyobb a mozgástere, mint más agglomerációs településeknek, ugyanis itt a külterületek jelentős része önkormányzati kézben van.”

Az egyesület most tavasszal lesz 27 éves, és Tatár Sándornak nincsenek pozitív tapasztalatai az önkormányzattal. Most lehet, hogy változás történik, mert polgármester-választás lesz májusban, miután 58 év után lemondott Pásztor Béla. Szerinte a kampánynak a környezetvédelmi kérdések biztosan témái lesznek, mert a városban a hulladékhasznosítónál nagyobb fajsúlyú dolgok is történtek. Például az Álomhegyi-tározónál, aminek kapcsán 40 milliós bírságot kapott az önkormányzat, mert középkori sírhelyeket markolt el. „Gyakorlatilag nincs olyan típusú környezet- és természetvédelmi bírság, amelyet ne kapott volna már meg az önkormányzat, ezek nagyságrendje pedig már eléri a százmillió forintot.”

A Tavirózsa Egyesület saját képviselőjelöltekkel csak a 2024. évi választáson fog elindulni, de addig is az egyesület megfogalmazott egy ajánlást a leendő polgármester számára, ebben többek között azt kérik, hogy azonnal függesszék fel az építési telkek értékesítését az új városfejlesztési koncepció elfogadásáig; ne növeljék a város eladósodottságát; és készítsenek koncepciót Veresegyház fenntartható vízgazdálkodási és klímastratégiájára.

„Aki itt a következő polgármester lesz, az nagyon nagy terhet vállal a nyakába, mert hiába volt egy adósságkonszolidáció 2012 környékén, amikor a kormány nyolcmilliárd forintot elengedett a városnak, mostanra megint több mint hatmilliárdos adósságot halmoztak fel.”

Mindezt úgy, hogy Magyarországon Veresegyház az egyik legnagyobb egy főre jutó iparűzési adót beszedő önkormányzat. Tatár szerint tehát egyértelmű, hogy itt pénzszórás megy. Korábban volt itt már állami számvevőszéki vizsgálat, de hiába állapítottak meg szabálytalanságokat, semmi érdemi változás nem történt.

Az alpolgármester szerint nem zavarja a bölcsőde és az óvoda működését a hulladékdarálás

Cserháti Ferenc alpolgármester a Telex kérdésére írásban azt válaszolta, hogy az egykori homokbánya miatt 7-8 méter mély gödör volt a területen 2005-ben. Az önkormányzatnak 2006-tól van a területre környezetvédelmi működési engedélye inert lerakó üzemeltetésére, melyhez talajvíz-monitoring rendszer is kiépült 2005–2008 között. A telephelyet a Veresegyházi Gamesz hulladékgazdálkodási engedély birtokában üzemelteti, amely 2008-ban egészült ki a terület egy részének, majd 2011-ben a teljes terület végleges rekultivációjáról szóló engedéllyel 2018-as határidővel, amely időközben 2028. december 31-re módosult. A rekultivációs engedély szerint a gödör kiegyenlítése előkezelt és darált építési-bontási hulladékkal történhet meg.

Állítása szerint a területen 2006-tól folyik az építési hulladék gyűjtése, és 2011-től engedélyezett a hulladék helyszíni hasznosítása a kiegyenlítő réteg kialakítása érdekében. Mint írta, „a beszállított hulladékmennyiség függvényében évi maximum 1-2 alkalommal történt darálás”, de szerinte „a közelben elhelyezkedő intézményeink működését az inertlerakó működése nem befolyásolja”.

Az alpolgármester szerint a terület 2018-as határidővel előírt rekultivációja azért nem történt meg, mert „a 2011 és 2017 között a beszállított, kezelt inert hulladékból származó elterített darálék/másodnyersanyag nem volt elegendő a rekultivációs terv szerinti rétegrend kialakításához”.

Cserháti Ferenc arra a kérdésünkre azonban többszöri megkeresésünkre sem válaszolt, hogy elismeri-e az önkormányzat, hogy utólag kértek engedélyt a darálék kiszállítására útépítésekhez, ami miatt most hatósági eljárás folyik az ügyben.

Azt viszont kategorikusan tagadta, hogy a darálékot értékesítenék. Mint írta, „a terület feltöltése történik és esetenként a városi utak járhatóvá tételére használja a város”.

Állítása szerint „a területre vonatkozó hulladékhasznosítási engedélyre a terület rekultivációjának meggyorsítása céljából van szükség (a hulladékdarálás megrendelése egyszerűbb lesz). A rekultiváció lezárásához a terület lakott résztől távol eső részét is fel kell tölteni a telepszintre. Továbbá a jelenlegi gazdasági helyzetben kedvező lehet, hogy a területen keletkező másodnyersanyagot a város területén felhasználhatjuk és értékesíthetjük.”

Arra a kérdésünkre, hogy a ledarálandó hulladékból kiválogatják-e a veszélyes anyagokat és a szemetet, azt felelte: a terep rendezésekor a Gamesz különválogatja a fémet, a vegyes települési hulladékot és a lomokat, amit elszállítanak. De azt elismerte, hogy azért lehet most sok szemét a területen, mert ilyen válogatás és tereprendezés tavaly január óta nem történt, amit a gazdasági helyzettel indokolt.

Cserháti arra a felvetésre, hogy kerítés és őr hiányában bárki beviheti a saját szemetét is a területre, azt felelte: a területnek van egy megbízott felügyelője, aki rendszeresen körbejár. Az pedig „aki a lezárások, kiírások ellenére a területre engedély nélkül belép, illetve hulladékot helyez el, az szabálysértést követ el”.

Ugyanakkor ígérete szerint a rekultiváció következő lépéseként a terület Gyermekliget utca felőli részén talaj- és termőréteg elterítését tervezik, ezért erről az oldalról megszűnik a bejárás, és várhatóan 2028 végéig a teljes terület rekultivációját elvégzik. „Az inert hulladék darálása 2024-től a lakóházaktól kb. 250-300 méterre, az erdősáv túloldalán fog történni, ami csökkenti a por- és zajterhelést.”

Az alpolgármester kérdésünkre elmondta, hogy indulni kíván az időközi polgármester-választáson. „Ha bizalmat kapok a veresi polgároktól, akkor a rekultiváció felgyorsítását, a Gyermekliget utca felőli bejárat lezárását és a tervszerű, évente maximum kétszeri darálás lakossági tájékoztatás melletti elvégzését tudom ígérni, azzal, hogy ez a tevékenység folyamatosan távolodik a lakott területtől.”