Lázár János: Magyarországon fegyvergyárak fognak épülni
2023. február 16. – 12:44
2023–2025 között kevesebb lakás fog épülni, az infrastruktúra fejlesztése mellett azonban Magyarország intenzíven be akar szállni a fegyvergyártásba – derült ki abból az interjúból, amelyet Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője adott az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ) podcastjában, a Spakliban.
A Népszava vette észre a műsort, amelyben Lázár arról is beszélt, hogy a napokban hagyta jóvá a kormány azt a koncepciót, hogy hogyan szeretnénk az építészetet és az építésügyet megváltoztatni Magyarországon. Lázár az interjúban egyebek mellett annak lehetőségéről is beszél, hogy az ipari fejlesztések felé fognak fordulni 2023–2025-ben, és ehhez az építőiparnak is változtatnia kell. Mint mondta, kevesebb lakásépítés lesz Magyarországon, de sokkal több közművi infrastruktúra.
Ehhez kapcsolódóan beszélt arról, hogy a fegyvergyártás vagy a fegyvergyárak építése előtérbe kerül majd.
„Beszéljünk világosan, Magyarországon is fegyvergyárak fognak épülni. Fegyvergyártás lesz, repülőgép-, harcirepülőgép-gyártás lesz. A lengyelek 10 milliárdért vesznek fegyvereket, tehát egy építőiparos gondolkodhat úgy, hogy ipari csarnokot fogok építeni, csak most fegyvergyáraknak.”
Lázár szerint Lengyelország mellett Magyarország vezető gazdasági hatalom lehet a térségben a 2030-as évekre. „Magyarország a világ kétszáz országa közül a 45-50. legfejlettebb. Az a kérdés, hogy tovább tudunk-e lépni” – mondta.
2019 novemberében Maróth Gáspár haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztosként jelentette be, hogy az Orbán-kormány megvette Hirtenberger Defence Systems (HDS) nevű, brit központtal is rendelkező osztrák fegyvergyárat. Januárban írtunk arról, hogy az Orbán-kormányok néhány évvel ezelőtt jókora haderőfejlesztésbe kezdtek, de emellett a hazai hadiipar fejlesztését is elindították és a kormány valóban készül fegyvergyártási középhatalmi szerepére.
A hazai hadi üzemeket a magyar állam nem egyedül hozza létre, néhány hazai fegyvergyár felépítésének az Európa egyik kiemelkedő hadi cégének számító Rheinmetall-lal társulva vágtak neki. Vegyesvállalatokat hoztak létre, amelyekben többségi tulajdonos – 51 százalékos tulajdonrésszel – a német fegyvergyártó vállalat, a fennmaradó 49 százalék pedig a magyar államé. Mint írtuk, hat új hadiüzem is létrejön az országban, pontosabban kettő már működik, négy pedig kivitelezési vagy tervezési fázisban van. Kiemelt cél, hogy a felépülő gyárak a hazai igények kielégítése mellett exportra is termeljenek. Cikkünkben azt is megnéztük, mekkora esély van arra, hogy bejönnek a kormány külföldi megrendelésekkel kapcsolatos számításai.
A Direkt36 az év elején a magyar haderőfejlesztés folyamatait tekintette át, például azt, hogy az elmúlt időszakban több ezermilliárd forint értékű fegyverbeszerzésekről döntöttek az Orbán-kormányok.
A „középhatalmiság” egyébként a magyar kormány egyik kedvenc aktuális szlogenje, ami azonban – ahogy azt részletesen is bemutattuk – köszönőviszonyban sincs Magyarország valódi gazdasági kilátásaival, diplomáciai helyzetével és lehetőségeivel. Orbán Viktor január elején nyilvánosságra hozott középhatalmi víziója például elemzésünk szerint „jól egyesíti a teljesen mainstream gondolatokat a tudományos-fantasztikus elemekkel és a stratégiai semmitmondással”.
