24.hu: Több jut a kuratóriumok kéthavonta ülésező tagjaira, mint a hallgatók ösztöndíjaira

Többet költenek saját vezetőikre a kormány által modellváltásra rávett egyetemek vagyonkezelő alapítványai, mint amennyit a hallgatók ösztöndíjprogramjaira fordítanak – írta a 24.hu.

A lap úgy tudja, hogy a vagyonkezelők működésére évi 10 milliárd forint közpénzt fordít az állam – miután az állami vagyon alapítványba helyezése után is költségvetési forrásokból működnek az egyetemek –, ebből kétmilliárd forint megy az alapítványok kuratóriumainak tagjaira. Az átlagosan kéthavonta ülésező kuratóriumba kinevezettek – köztük több miniszter – egy-másfélmillió forintos havi javadalmazással számolhat.

A 24.hu számításai szerint összesen 1617 milliárd forintnyi állami vagyont adott át a kormány az általa alapított 33 vagyonkezelő alapítványnak 2020–2021-ben, amikor az egyes állami feladatok kiszervezésével létrehozta ezt a konstrukciót.

Az egyetemeket irányító alapítványok kuratóriumaiban kormánytagok, fideszes politikusok és kormányközeli üzletemberek sora ül.

Ez nem tetszik az Európai Bizottságnak, ezért döntött úgy a testület, hogy kizárja a modellváltó egyetemeket az Erasmus+ és a Horizont programokból, ami hatalmas érvágás lenne a hazai felsőoktatásnak mind a hallgatókra, mind az oktatókra nézve. Navracsics Tibor a legjobb példája annak, hogy mivel van baja az EU-nak: a miniszter úgy tárgyal a Bizottsággal, hogy közben a veszprémi Pannon Egyetem alapítványi kuratóriumának elnöke – írtuk korábbi cikkünkben.

Bizottsági javaslatra még tavaly december 15-én döntöttek az Európai Unió Tanácsában ülő nemzeti miniszterek bizonyos magyar támogatások visszatartásáról a 27-ből 25 tagállam igen szavazatával.

Az alapítványi konstrukció átláthatatlanná tette az átadott állami vagyon kezelését is: a 24.hu közérdekű adatigényléssel kérte ki az alapító okiratokat, ám ezekből nem lehetett feltárni az induló vagyonelemek értékét, több alapítvány pedig nem is reagált a lap megkeresésére. Így az egyetemek éves beszámolóiból lehet felmérni az alapítványok által kezelt vagyon értékét. A három legnagyobb alapítvány a következő:

• Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány – saját tőkéje 2021 végén 341 milliárd forint;
• a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány vagyona 151 milliárd forint;
• a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány vagyona 113 milliárd forint.

Az ösztöndíjak és a kuratórium tagjaira kifizetett összegek összevetése azt mutatja, hogy az utóbbiakra jóval több jut:

• A Varga Judit igazságügyi miniszter vezette Universitas Miskolcinensis Alapítvány 35 millió forintot fordított „hátrányos szociális helyzetű, kiemelkedő tanulmányi, illetve tudományos, szakmai eredményt elért hallgatókra” – míg a kuratórium tagjaira 65 milliót – úgy, hogy Varga fel sem vette saját tiszteletdíját.
• Az Állatorvostudományi Egyetem fenntartója, a Marek József Alapítvány által 2021 őszén indított Marek József Ösztöndíj jelenleg 39 állatorvostan hallgató tandíját fedezi, ez 2022-ben 78,3 millió forint volt. Idén további 45 fő felvételét teszi lehetővé az ösztöndíjprogram, amelynek várható költsége így 2023-ban 121,8 millió forint lesz. (A cikk eredeti verziójában azt írtuk, hogy az Állatorvostudományi Egyetem fenntartója, a Marek József Alapítvány 21,75 millió forinttal támogatott 15 Marek-ösztöndíjas hallgatót, miközben a vezető tisztségviselők 108 millió forintot vettek fel. Az egyetem kommunikációs osztályának kérésére az adatokat pontosítottuk, mivel azok csak 2021 őszi félévére, azaz a program indulásának időpontjára terjedtek ki.)
• A Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által vezetett Pannon Egyetemért Alapítvány 81 milliós tiszteletdíjat osztott ki – Navracsics a magáét nem vette fel –, eközben saját ösztöndíjprogramjára az egyetem 9,4 millió forintot fordított.

A Transparency International szakértője szerint az egyetemek alapítványi kezelésbe való helyezésének módja igazi NER-találmány. A 24.hu-nak nyilatkozó Ligeti Miklós szerint kérdés, hogy a kuratóriumok egyáltalán végeznek-e bármilyen érdemi tevékenységet, vagy csak annak kiszolgálására jöttek létre, amit a korrupcióval foglalkozó szakirodalom egyszerűen járadékvadászatnak nevez.