„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – új sztár született Boldog István korrupciós ügyének tárgyalásán

„Nem tudom értelmezni”

– hangzott el egy tanútól, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés volt fideszes alelnökétől péntek délelőtt a Fővárosi Törvényszéken a bíró kérdésére. Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyét tárgyalták, és pénteken kiderült: ha valaha a Boldog-ügyet színpadra viszik, egészen biztosan nem a volt országgyűlési képviselő lesz a darab legérdekesebb, legszínesebb szereplője.

Az ország minden bizonnyal legfeledékenyebb fideszesét hallgatták meg a törvényszéken: Berec Zsolt, egykori fideszes megyei közgyűlési alelnök, aki a terület polgármestereivel egyeztetett a települések különböző pályázatairól, mára sajnos semmire nem emlékszik, feladatai leginkább protokollárisak voltak, az arc- és névmemóriája rettentően rossz, de egy dologra viszont tisztán emlékszik: egy fontos megbeszélésen ő nem a megbeszélésre figyelt, ezért nem tudja, mi hangzott el ott. De az sem tiszta számára, miért hívták el oda egyáltalán.

Az ügyben hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér az ügyészség Boldogra, akit többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolnak. Az ügy lényege röviden: a vád szerint előre lezsírozták a települések TOP-os pályázatait, ki csinálja a közbeszerzést, kiket kérnek fel, kik nyernek, kik a kivitelezők. A vád szerint pénz is csorgott vissza pályázatnyertesektől Boldogékhoz.

A pénteki tárgyaláson tanúkat hallgattak meg: az egykori fideszes megyei közgyűlési alelnök mellett Cibákháza polgármesterét is. A tárgyaláson leginkább azt próbálták meg tisztázni, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programoknál hogyan zajlottak a települések pályázásai, mikor, ki döntött arról, hogy melyik pályázat nyer és melyik nem, illetve, hogy volt-e például Boldog Istvánnak országgyűlési képviselőként beleszólása ebbe a folyamatba.

A ma meghallgatott Berec elmondta, megyei közgyűlési alelnökként sok település vezetőjével tárgyalt pályázatokról, már előzetes terveket is bekértek a településektől, hogy lássák, körülbelül milyen tervek vannak. Berec tagja volt a megyei döntéselőkészítő bizottságnak is, ahonnan mentek a pályázatok a közgyűlés elé, ahol szavaztak róla. Amikor a bírónő arról kérdezte, hogy a valóban érdemi, részletes viták a projektekről az előkészítő bizottságban zajlottak-e, Berec azt felelte:

„Nem emlékszem már, hogy mi volt, hogy ott konkrétan mi volt, nem emlékszem, nagyon távoli, ködös.”

Elmondta, hogy volt egy megyei fejlesztési terv, ami az alapja volt a döntéseknek. A települések fejlesztési terveit ők, a megyei önkormányzat előzetesen bekérték. „Volt aki elküldte, volt aki nem, nyilván látni akartuk, milyen terveik vannak az önkormányzatoknak, hogy az mennyire fér bele, vagyis mennyire illeszkedik az integrált területi programba” – mondta, tehát a településektől volt információ, hogy mit szeretnének fejleszteni.

A bírónő megkérdezte, hogy volt-e arról egyeztetés, hogy ki, mire pályázhat egyáltalán, amire Berec azt mondta:

„nem tudom.”

Berec korábban operatőrként dolgozott a mezőtúri televíziós csatornánál, majd a Kőrös TV-nél. „Egy 2017-es interjúban teljes természetességgel beszélt arról, hogy abban a választási kampányban is tudósítóként dolgozott a helyi tévében, amikor a Fidesz megyei listáján indult, ez szerinte ugyanis nem összeférhetetlen az objektivitással” – írta róla kollégám korábban.

De ami ennél is tökéletesebb, hogy Berec Zsolt ugyanebben az interjúban ezekről a pályázatokról elmondta, hogy bár a pályázati igények helyből indulnak, de ahogy ő fogalmazott,

„komoly konszenzust alakítottunk ki a polgármesterekkel, hogy ezt a pénzt, hogyan használják fel. Hogy lehetőleg ne 80 milliárdra pályázzanak, hanem egy kis rátartással ugyan, de senki ne lépjen a másik lábára, és hogy szépen mindenkinek jó legyen, mindenki örüljön, és kicsit mosolyogjon a csoportképen a végén.”

A mostani tárgyaláson arról beszélt, lehettek ugyan ajánlások, de a bírónő konkrét kérdésére, hogy nem volt tehát informális egyeztetés, hogy össze kellene hangolni ezeket a pályázatokat, Berec azt válaszolta:

„én nem emlékszem ilyenre. Nem tudom, nagyon távoli ez nekem már.”

Az ügyben korábban többen is elmondták, hogy több alkalommal is volt találkozó Boldog Istvánnal Kétpón, ahol a polgármesterekkel egyeztettek a pályázatokról, és ahol a telefont le kellett tenniük a településvezetőknek kint. Az egyik ilyen, 2017-es egyeztetésről is kérdezték Berecet, miről volt szó, TOP-os pályázatokat egyeztettek-e, stb. Azt mondta „nem tudom megmondani, ezen a napon, miről volt szó (…) nem tudom, hat éve volt, annyi egyeztetés volt abban a 4 évben, azóta is dolgozom, élem az életem, nem tudom, mi volt.” További kérdésre sem fejtettük meg a múltat:

„Nem tudom, én csak vendég voltam, igazából már akkor sem értettem emlékeim szerint, hogy miért vagyok ott, talán a szakmai kérdésekre választ tudok adni (…), igazából nem emlékszem ezekre a megbeszélésekre”

– mondta Berec.

Később felvetette a vád és a bíróság, hogy hiába döntött a megyei közgyűlés a pályázatokról a folyamat egy pontján, nehéz lenne azt mondani, hogy a szakmai vita itt dőlt el, hiszen volt nap, amikor 45 perc alatt több mint 300 pályázatról szavaztak, de Berec azt mondta, nem tud mások nevében beszélni, ő azért már ismerte a pályázatok nagy részét korábbról.

Az ügyészség rákérdezett, hogy mennyire ismerhették a közgyűlésben a szavazók ezeket a pályázatokat, illetve mennyire volt ez inkább formális döntés, de Berecen semmi nem fogott pénteken ki, azt felelte:

„Nem értem.”

Sőt, volt egy pillanat, ahol kicsit tudta színezni is:

„nem emlékszem, nincs még a kép sem előttem, hogy milyen formában kaptam ezeket a pályázatokat.”

A tárgyaláson ezután visszatértek újra arra a kétpói megbeszélésre, ahol Boldog István és Fehér Petra fogadta a településvezetőket, hogy a pályázatokról egyeztessenek. Berec Zsolttól a következőket tudtuk meg:

• „én leginkább kívülállónak éreztem magam”;
• „a beszélgetéseknek nem én voltam a főszereplője”;
• „nem nagyon emlékszem, hogy a beszélgetésekben bármilyen szerepem lett volna, nem is nagyon figyeltem oda”;
• „tartalmakra nem nagyon emlékszem. Annyira nem volt szerepem, olyan emlékképem maradt meg, hogy a laptopom mögött ülök és teljesen mást csinálok”.

De annyi megvolt Berecnek, hogy a beszélgetéseket érdemben Boldog István irányította.

A bíróság ismertette egy azóta elhunyt tanú korábbi tanúvallomását is. A Szolnok megyei önkormányzat Térségfejlesztési és Külügyi Irodájának egykori irodavezetője ebben arról vallott, hogy volt pár alkalom, amikor Bereccel, valamint a közgyűlési elnökkel és Boldoggal pályázatokról beszéltek, ahol elmondása szerint Boldog orientálta a döntéseket, elmondta, hogy mit támogatnak és mit nem, volt, hogy nem indokolták, hogy miért nem.

„Boldog István egyéniségéből adódóan határozottabban képviselte álláspontját, de nem mindig tudta végigvinni akaratát”

– nyilatkozta 2020-ban a férfi. Berec az ismertetett vallomásra úgy reagált, hogy Boldog ezeken valóban elmondta a véleményét, ami bír ugyan jelentőséggel, de nem olyan súllyal, hogy az ő döntését befolyásolja. A többiek nevében viszont nem tud nyilatkozni.

Cibakháza polgármestere saját településének pályázatairól és a Boldoggal, Fehér Petrával történt beszélgetéseiről beszélt. Elmondta, hogy két nagyobb pályázati ötletét elvetették, de azt mondták neki, majd később kompenzálni fogják. Ahogy arról is beszélt, hogy Fehér Petráék ajánlották neki azt is, kit kérjen fel az önkormányzat a közbeszerzések lebonyolítására, ahogy azt is jelezték, ők milyen cégeket szeretnének, ha a kivitelezéseket csinálnák.

Egy konkrét projektnél elmondása szerint felkeresték őt Fehérék, hogy miért nem fizeti ki az aktuális részletet a kivitelező cégnek, de elmondta nekik, hogy kifizetik majd, ha a cég teljesíti a vállalt feladatokat. Mire azt mondták neki, hogy Boldogot ezért felelősségre vonhatják felülről, amit nyilvánvalóan senki sem szeretne, szóval fizesse ki a cégnek a pénzt.

Itt is visszatért a bíróság Berecre, hogy néhány állításról megkérdezzék, de döbbenetes dolog derült ki: Berec nem emlékszik semmire. Volt egy pillanat, amikor érezhette, hogy lassan egy Eugène Ionesco-darab szereplője lesz, ezért kicsit szabadkozva azt mondta:

„tényleg megmondanám, ha emlékeznék.”

De nem emlékezett. A polgármester említette, hogy az egyik ilyen beszélgetésen azt mondták neki, hogy azt a pályázatot nem támogatják, amire ő gondolt, azt inkább átcsoportosítják Mezőtúrra. A bíróságon feltették tehát a kérdést Berecnek – aki ott volt ezen a megbeszélésen –, hogy mit jelent ez, hogy átcsoportosítják Mezőtúrnak. Berec azt felelte:

„nem tudom értelmezni.”

A tárgyaláson tanúként meghallgatott Berec nem járult hozzá, hogy fotó készülhessen róla. Ezen a képen épp Boldog István mellett állva vágják át a szalagot Kunszentmártonban, ahol átadták épp a Földhivatali Osztály korszerűsített épületét. A tárgyalás jövő pénteken folytatódik, további tanúmeghallgatásokkal.

Néhány érdekesség az előző tárgyalás tartalmából, ahol a vádlottakat hallgatták meg, és bár senki nem tett vallomást, a korábban tett vallomások ismertetéséből egy kifejezetten érdekes volt: Fehér Petráé, az ügy másodrendű vádlottjáé, akire az ügyészség ugyanúgy hat évet kér, mint Boldog Istvánra, és aki Boldog mindenese volt az ügy kirobbanásáig. Fehér azt írta többek között:

• Beleállhatott volna, hogy ez így nem jó, de annak csak az lett volna az eredménye, hogy kiveti magából az egész rendszer.
• Boldogot úgy írta le, mint akinek nem is számít igazán a pénz, nincs nagy háza, drága autója, ő csak jóban akart lenni a pártvezetéssel, a nemzetirock-zenekarok érdekelték, és arra vágyott, hogy három napig betyárgúnyában sétálgathasson a fesztiválján.
• Boldog azt kérte tőle, ne utasítsa vissza K. Péter (harmadrendű vádlott, Boldog másik »táskás embere« – szerk.) próbálkozásait, mert kell neki az az ember, majd később az ügy másik vádlottjával, az egyik lezsírozott módon közbeszerzést nyert cég vezetőjével akarta összeboronálni őt Boldog István, vagy legalább valahogy kihasználni azt, hogy az illető is „bepróbálkozott” Fehérnél.
• Boldog István egy nap úgy érkezett haza Budapestről Fehér vallomása szerint, hogy elmondta, lehallgatják őket, majd megkérte őket, hogy ne hívják a telefonban többé főnöknek.
• A jegyzőkönyvbe beleírták a Rolex óráját, pedig az hamisítvány, amit azért vett, mert azokban a körökben őt egy „komolytalan csajnak” tartották, akivel nem érdemes beszélni, mert ő csak a „Boldog kiskutyája”.

Hivatali vesztegetés

Hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér Boldog István fideszes parlamenti képviselőre az ügyészség, illetve a közügyektől öt évre tiltanák el, hangzott el a bíróságon 2021 júniusának végén, Boldog ügyének előkészítő tárgyalásán, amiről hosszabban ebben a cikkünkben számoltunk be. Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot Boldog István és nyolc társa ellen.

A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az első részben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.

A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.

Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:

• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.

Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Boldog januárban úgy fogalmazott: „ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van”.

Az ügy részleteiről, a többi vádlottról, és azok szerepéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

2021 szeptemberében egyébként az ügy ötödrendű vádlottja minden ellene hozott vádat beismert a bíróságon, ezért első fokon felfüggesztett büntetést kapott. G. Vanda Boldog István fideszes országgyűlési képviselő táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense, és a vád szerint bűnsegédként kenőpénzeket vett át és juttatott célba, ezt pedig az előkészítő ülésén most be is ismerte. Azt mondta, sajnálja, ami történt, már megbánta, és fel sem fogta a helyzet súlyosságát, amikor átvette a pénzeket. Mindezért a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban miatt két év szabadságvesztésre ítélte, öt évre felfüggesztve. Az ügyészség súlyosabb ítéletet kért rá.

Boldog Istvánról írt portrénkat itt tudja elolvasni.