Szijjártó: Ami Németországban jó, azzal szemben Magyarországon egyeseknek kifogásuk van

A Boysen-csoport 60 milliárd forintos beruházással 400 új munkahelyet hoz létre Nyíregyházán, ahol a cég elektromos autókhoz kapcsolódó alkatrészeket fog előállítani a BMW debreceni gyára számára – jelentette be hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető a zöldmezős beruházás budapesti bejelentésén arról számolt be, hogy a német vállalat akkumulátortartó-takaró lemezeket fog gyártani a BMW-nek. Ez lesz a cég első olyan üzeme, amelyben kizárólag elektromos autókhoz szükséges alkatrészeket állít elő. A legmodernebb technológiára épülő gyárat megújuló energiára alapozzák.

A nagyjából 60 milliárd forint értékű projektet az állam 5,6 milliárd forinttal támogatja, így segítve 400 új munkahely létrejöttét.

A miniszter szerint az utóbbi években a világgazdaság kétszer is a feje tetejére állt, így minden bizonytalan, csak egyetlen folyamat zajlik rendíthetetlenül: az elektromos autók térnyerése. Ez nem pusztán üzleti-gazdasági törvényszerűség, hanem politikai döntés eredménye is, aminek meghozatalában az Európai Unió hatalmas szerepet játszott.

Az EU az egyik élharcosa a 2050-es klímasemlegességi célok elérésének, az elektromos autóipari átállás határozott EU-s politikai döntéssorozat eredménye, ugyanis a közlekedés a környezetszennyezés egyik legfőbb forrása, átalakítása nélkül nem csökkenthető hosszú távon és nagy mértékben az ágazat károsanyag-kibocsátása.

„Ezért is furcsa, amikor önmagukat zöldnek nevező politikusok az elektromos autóiparral szemben érvelnek, és azt próbálják meg felhasználni valamifajta zavarkeltésre és balhézásra” – vélekedett. Fontosnak nevezte az elektromos autók gyártásához szükséges kapacitások létrehozását, mert az ilyen beruházásokért őrületes európai verseny indult.

„Aki beruházásokat tud magához vonzani, annak lehet esélye arra, hogy elkerülje a recessziót és a tömeges munkanélküliséget. Hazánk is benevezett ebbe a versenybe, és e téren a világ legjobbjai között van.”

Példaként azt hozta fel, hogy mindhárom prémium német autógyár Magyarországra helyezte elektromobilitási stratégiája egy jelentős szeletét, és részben ennek köszönhetően számos beszállító is idetelepült keletről. Magyarország már ma is a világ harmadik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója.

„Ha valaki valamifajta titokzatos, új, veszélyes fogalomként kíván hivatkozni az elektromos akkumulátorgyártásra, annak a szíves figyelmét felhívom arra, hogy Magyarországon hatalmas elektromos akkumulátorgyárak működnek már most is, és a hatásuk közel sincs olyan, mint amit egyes, önmagukat fantasztikus szakértőknek minősítő, alapvetően ellenzéki politikusok próbálnak itt összehazudni.”

A nyugat-európai országok mindent megtesznek azért, hogy minél több náluk épüljön meg az elektromos autóiparhoz kapcsolódó gyárak közül, így Németországban is nemrég avatták fel a kínai CATL új üzemét. „Úgy látszik, hogy ami Németországban jó, azzal szemben Magyarországon egyeseknek kifogásuk van, csak nehogy kiderüljön, hogy az inspiráció is máshonnan érkezik.”

Az elmúlt nyolc évben összesen 183 nagy német beruházásról született döntés Magyarországon. Ennek is köszönhető, hogy tavaly 13 százalékos növekedést követően ismét csúcsot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom, volumene már október végére elérte az 56 milliárd eurót.

Debrecenben szombaton is tüntettek a gyár ellen, de már előtte is érezhető volt az ellenszenv. Egy január 9-én tartott közmeghallgatáson kifújolták és percekig nem hagyták megszólalni a kínai akkumulátorgyár képviselőjét Debrecenben. Aztán mint beszámoltunk róla, január 20-án ismét hatalmas indulatokat váltott ki a Debrecen mellé tervezett CATL akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyeztetéséről szóló közmeghallgatás. A fórumon többször hazaárulónak nevezték a főispánt.

Tavaly augusztusban jelentették be, hogy Debrecen mellett építi meg második európai akkumulátorgyárát a globális piacvezető CATL. A projektet azonnal nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánították, az állam csak az ipari park áramellátásának fejlesztésére 88 milliárd forintot szán.

A beruházással számos problémájuk van a helyieknek, amelyekre a hatóságok eddig nem tudtak megnyugtató válaszokat adni:

• Az akkumulátorgyár vízigénye önmagában nagyobb lesz, mint a teljes városé. A környezeti hatástanulmány szerint ez nem probléma, de a civilek szerint a város környékét évek óta egyre nagyobb aszályok sújtják
• A gyártás során nagyon sok veszélyes és mérgező anyagot használnak, kérdés, hogy ezekből mennyi kerül ki a környezetbe.
• A gyárnak 9000 dolgozóra lesz szüksége, ennyi álláskereső pedig Debrecenben nincsen, főleg, hogy az épülő BMW-gyárba is most vesznek fel 1500 embert. A tervek szerint a környékről és Romániából is szerződtetnének munkásokat.
• Sokan tartanak attól is, hogy a kínai CATL nem feltétlenül fog minden jogszabályt tökéletesen betartani.