Orbán az Erasmus-ügyről: Azért akarják ütni a gyerekeinket, mert nem tudnak mire menni a kormánnyal

Orbán Viktor együttérzését fejezte ki a csütörtök este megkéselt rendőr és családja felé. „Gondoskodni fogunk róluk, természetesen” – mondta a miniszterelnök a Kossuth rádióban péntek reggel. Orbán szerint jó hír, hogy a magyar rendőröknek ritkán kell használniuk a fegyvereiket, de amikor kell, használják.

Úgy látja, „egy rendőrgyilkosság módfelett ritka” esemény Budapesten, ezért ez a hír most „megráz és megrendít minket”. De mindez azt is jelenti szerinte, hogy a rendőrök jól végzik a munkájukat Magyarországon, és az élet itt biztonságos.

Míg más megdermed, ő cselekszik

Ezután arról beszélt, „lehet, hogy az derül majd ki néhány év távlatából, hogy 2022 volt az az év, amikor mi, európaiak beléptünk a veszélyek korába”: előbb koronavírus-járvány volt, aztán háború, aztán háborús szankciók, és közben még itt a migrációs válság is, sorolta.

Orbán szerint előbb azt kell tisztázni, hogyan viszonyul a magyar a veszélyekhez: vagy sündisznó módjára összegömbölyödik, és védekezni fog – de szerinte ez önveszélyes stratégia, mert megbénít, ez pedig a politikában nagy hiba. Ő látja, hogy vannak olyan politikusok Európában, akik pontosan így dermednek meg. Közben Magyarország minden veszélyre aktívan reagált, mert „mi nem hagyjuk magunkat”, és közben „védelmi állásokat jelölünk ki”, ilyen például a rezsivédelmi alap, mondta Orbán, aki szerint „nem engedtük, hogy családok milliói menjenek tönkre”. De ő már most tudja, hogy 2023-ban újabb veszélyek jönnek a már meglévők mellé.

Kevés a bátor ember, de ő az

A háború miatt kivetett, általa egyébként rendre megszavazott uniós szankciókról is beszélt. Szerinte itt az idő, hogy „jöjjön végre valaki Brüsszelből, aki elég bátor, akinek nagy a bicepsze, széles a válla, és mondja ki, hogy ezt elszúrtuk”, és a szankciókat meg kell szüntetni, mert akkor az árak rögtön lecsökkennének, az infláció pedig minimum megfeleződne. Ez szerinte csak egy politikai döntés lenne Brüsszelben, de ő maga ilyen széles hátú embert nem lát.

Bátorságot azért itt-ott igen, például „itt vagyunk mi, személy szerint én is”. Egyedül azért ő kevésnek látja magát a változáshoz, szerinte a nagyhatalmak döntéseit egyedül nem tudja megváltoztatni, de „én egy dolgot tudok tenni: fékezni a kártételt”.

A nyugati kormányok szerinte nem tudják begyűjteni azt a pénzt, amit ő extraprofitként begyűjt Magyarországon a cégektől, más országok nem tudják úgy visszaadni a pénzt az embereknek, mint ő, mondta. Orbán ezt úgy summázta, a háború „az egyedüli, de legalábbis legnagyobb vesztese Európa”.

A magyar fiatalok elleni bosszúhadjárat

Az Erasmus-ügyről is beszélt. Nem kaphatnak ugyanis friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+-csereprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.

Orbán erre most úgy reagált, „nem fogjuk megengedni, hogy a diákok kárvallottjai legyenek bármilyen brüsszeli döntésnek”, Magyarországnak ugyanis nemzeti érdeke, hogy a fiatalok tanuljanak, járjanak külföldön, a tudást meg hazahozzák.

„Micsoda dolog ez, hogy a magyar fiatalokon akarnak bosszút állni Brüsszelben”

– mondta Orbán, de állítja, ha nem tudnak megegyezni az Európai Bizottsággal az ügyben, a magyar költségvetés majd állja ezt a programot – erről már Gulyás Gergely is beszélt a csütörtöki kormányinfón.

Orbán szerint Brüsszel elképzelése más a jövőről, mint a magyaroké: ők azt mondják, jöjjenek a migránsok, legyünk színesek, de „mi egyáltalán nem akarunk együtt élni a migránsokkal, mi védekezünk ez ellen”. Aztán itt az LMBTQ-téma is, de „nekünk feláll a szőr a hátunkon” attól, hogy „marhaságokat” beszélnek az iskolákban a gyerekeknek az ehhez a csoporthoz tartozó emberek, mondta.

Orbán szerint Brüsszel kormányváltást akart Magyarországon 2022-ben, de ez nem jött össze, és azóta is, „megpróbál minket rászorítani arra, amit ők helyesnek gondolnak, választási eredménytől függetlenül”, így a menekülteket vagy az LMBTQ-propagandát is. A magyar kormány viszont nem hagyja magát. Így aztán „mi mindent ebben a kontextusban értelmezünk”, így az Erasmus-ügyet is. „Azért akarják ütni a gyerekeinket, mert nem tudnak mire menni a kormánnyal” – mondta.

A magyar kiskakas Brüsszel nélkül is kukorékol

Az államháztartásról ezután Orbán azt mondta, „történelmi csúcson vannak a pénzügyi tartalékaink: részben a rezsialap miatt, részben azért, mert felkészültünk a veszélyek korára”. Orbán szerint „nemhogy nem lehet Magyarországot sarokba szorítani, boldogulunk egyedül is”, és most Brüsszel azzal szembesül, hogy nélkülük is felkel a nap, és kukorékol a kiskakas itt nálunk.

„A magyar gazdaság, köszöni szépen, jól van” – summázta Orbán, aki szerint bár vannak veszteségek, de nem volt nagy munkanélküliségi hullám Magyarországon. A miniszterelnök szerint a 2022-es és 2023-as évet „egy időszaknak bekönyvelve, a bérek reálértéküket véve is nőni fognak”.

Végül arról beszélt, a magyar kormányt „sok mindennel lehet vádolni, nem is hibátlan egyébként”, de azzal nem lehet vádolni, hogy lusta lenne, mert az övé cselekvő és ambiciózus kormány.