Kübekházáról kéthetente írnak levelet Lázár Jánosnak, mert az út nagyon rossz, de választ még nem kaptak
2022. december 23. – 10:45
A Csongrád-Csanád megyei faluban jövőre csak a közvilágítás 18 millió forintot vihet el a 250 milliós költségvetésből, és az önkormányzatnál még nem tudják, miből fizetik ki a megemelt energiaárakat. Közben a rászorulókat egyre több támogatással segítik, és próbálják megtartani a munkahelyeket is.
A Szeged-Szőreg és Kübekháza közötti tíz kilométeres főút toldozott-foldozott, a széle töredezett, kátyúkkal van tele, lassan lehet rajta haladni. Molnár Róbert húsz éve a falu polgármestere, azóta egyszer sem sikerült teljesen felújítani az állami utat. Szeged és a falu között nincsen másik út, a távolsági buszok is ezen járnak. 2019-ben Kübekházán volt Szijjártó Péter miniszter, ő megígérte az út kijavítását, de nem történt semmi. A falu önkormányzata sokszor kérte már hiába az útjavítást minden lehetséges intézménynél, a képviselők pedig idén ősszel úgy döntöttek: kéthetente írnak levelet az ügyben, mostanában Lázár János minisztert próbálják írásban meggyőzni. Ilyen levélből eddig tizenkettőt postáztak Kübekházáról.
A faluban mintegy hetven vállalkozás működik, főként a mezőgazdaságban, sokan Szegedre járnak a dolgozni, a nagyobb diákok pedig iskolába utaznak be a városba. Az 1500 fős falu átlagéletkora 38 év, ami ritkaság az elöregedő hazai kistelepülések mezőnyében, a munkanélküliek aránya pedig évek óta nem haladja meg a 8 százalékot. Igaz, az elmúlt évtizedben negyven fiatal ment el a faluból külföldre dolgozni. Sokan költöznének ide, de az ingatlanárak nőnek, és nehéz eladó házat találni.
Kübekháza alapítását 1843-ban határozták el Bécsben, a falu névadója Kübeck von Kübau báró, a Bécsi Udvari Kamara elnöke volt. A két világháború között főként a dohánytermesztésből éltek, akkor a lakosság fele még német származású – azaz sváb –, a másik fele magyar volt. Az 1940-es évek végén kitelepítették, illetve elüldözték a svábokat, de az utóbbi évtizedekben a faluban próbálják feltárni és feltámasztani a német hagyományokat.
Pestről is jönnek enni, és kifizetik a villanyt is
A falu egyre híresebb étterme a Kübecker Manufaktur, az önkormányzat üzemelteti. Szegedről sokan járnak oda hétvégéken, sőt, Molnár Róbert szerint Budapestről is gyakran érkeznek vendégek, akik kedvelik a német konyha ételeit, mint a sváb vagy a bajor csülök, a legvonzóbb pedig a rántott köröm. Ezenkívül télen mázsaszámra adják el a magyar és a német kézműves süteményeket: kekszeket, mézeskalácsokat, linzereket.
Az energiaárak megugrása miatt az öt éve megnyílt étterem működése az idén veszélybe került: augusztus 1-től 312 százalékot emelkedett az áram ára, így a villanyszámlájuk 150 ezerről 480 ezer forintra nőtt, amit nem tudnak fedezni, mert alacsony árakkal dolgoznak. A falu egyik legnagyobb munkaadója az önkormányzat, nem akarták veszni hagyni a Kübecker Manufaktur hat állását sem. Azt találták ki, hogy talán nem kell bezárni az éttermet, ha minden vendégtől kérnek az étel árán felül fejenként 550 Ft villanyszámla-hozzájárulást. Ezt a bevezetése, október 21. óta a több száz vendég közül csak egy ember nem akarta kifizetni, de ő meg sokkal több borravalót adott. Az étterem így sem üzemelhet folyamatosan, január elején kéthetes, februárban egyhetes szünetet tartanak majd, a szabadságok kiadása és az energiaköltségek csökkentése céljából.
Az energiaár emelkedése többféle gondot is okoz annak ellenére is, hogy ahova csak tudtak, már korábban napelemet szereltek fel, sőt, a polgármesteri hivatal kertjében egy külön kis napelemerőmű áll – azért a földön, hogy a hagyományos épületet ne csúfítsák el a panelek. Napelem van az óvoda tetején is, de minden önkormányzati intézményüket nem tudják ellátni a megújuló energiával.
A Mézeskalács Házban meleg van
A nehéz helyzetben a falu önkormányzata igyekszik még többet segíteni a rászorulóknak, mint korábban. A tűzifasegélyből 84 család kapott, és adományokból rendszeresen tartanak élelmiszerosztásokat is. Decemberben minden 18 év alatti kübeki gyermek, összesen 322 fő után kaptak a szülők 5 ezer forint önkormányzati támogatást. Karácsony előtt hatszáz ajándékcsomagot vittek ki a házakhoz a képviselők, a csomagokban édesség és kisebb ajándékok vannak, mindegyikbe raktak egy nagy kuglófot is.
A faluban önkéntesek is segítenek egymáson: a főtéren áll egy kis nyitott faház, oda a kabátokat és más ruhákat teszik ki, akiknek már nem kell, így akinek meg szüksége van rá, ingyen elvihet bármit. Van egy élelmiszer-adományozó láda is.
A télre Kübekháza központjában nyitottak egy önkormányzati melegedőhelyet, ahol fával tüzelnek egy kályhában. Valóban jó meleg van, és mint Nikodémusz Miklósné, az önkormányzat szociális gondozója, aki a Mézeskalács Ház vezetője, a Telex kérdésére elmondta, a kübekiek hamar megkedvelték a napközben nyitva tartó helyet.
A falusiak nemcsak melegedni járnak be, hanem közösen sütni-főzni, teázni, beszélgetni az ismerősökkel, emellett programok is vannak. Segítenek az ügyintézésekben az időseknek, ha kérik, vérnyomást és vércukrot mérnek nekik, ezenkívül gyermekfoglalkozásokat tartanak, szombaton délelőtt is nyitva vannak. A szociális szolgálat közben kijár a faluban az idős emberekhez, megnézni, hogy vannak.
A falu önkormányzatának kiadásai nagyot nőttek az energiaár-emelésekkel. A közvilágításra például két éve még csak 4 millió forint ment el, az idén 9-10 milliót kell rá költeni, jövőre pedig, úgy számítják, 18 millió lehet a közvilágítás ára, ezen próbálnak majd valahogy csökkenteni. Közben a gépjárműadó összege, amit a kormány elvont, idén 6 millió forintos kiesést jelent. A gáz ára a korábbinak a négyszeresére ugrott, jövőre pedig újabb, majdnem hétszeres emelés várható. Mivel Kübekháza éves költségvetése 250 millió forint, abból nagyon nehéz lesz mindent kifizetni. A falu nem kap semmilyen többlet-támogatást az emelt árú energiára.
A lelkem nem eladó
A polgármester szerint a kormány mostohagyerekként kezeli az önkormányzatokat, és minél kisebb egy falu, annál kevésbé számít, hogy ott is emberek élnek, a szavuk nem hallatszik fel Budára a Karmelitáig, és onnan alig látszanak a térképen.
Magyarországon minden rózsaszín ködbe van burkolva, de ha kijövünk egy nagyvárosból, például Szegedről vidékre, akkor kezdjük látni a valóságot, ami már nem olyan szép és kellemes.
Molnár független polgármester, ezt úgy kell érteni, hogy ő valóban független a kormánytól és a Fidesztől, ami Csongrád-Csanád megye kistelepülési vezetői között már igen ritka. Molnár Róbert hívő ember, könyvet írt a megtéréséről, egy másikat pedig az egykori Független Kisgazdapártban eltöltött időszakáról, mivel 1998 és 2002 között országgyűlési képviselő volt.
Molnár Róbert korábban a Torgyán József-féle Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országgyűlési képviselője volt, majd az Új Kezdet nevű párt egyik alelnöke, ahonnan 2018-ban lépett ki. 2002 óta áll az 1500 lakosú Csongrád-Csanád megyei község élén, de állandó rovata volt az Azonnali.hu című (már megszűnt) lapban, és gyakran nyilatkozik a sajtóban. Nyíltan kimondja és gyakran leírja a véleményét, ami nem hízelgő a kormányra nézve. Az idén szegedi fideszes körökből arra figyelmeztették, maradjon csendben, akkor majd jut pénz a falujának.
Molnár szerint a vidéki polgármestereket félelemben vagy függésben tartják: „kuss, fogd be a pofádat, vagy nem lesz pénz”. Azért Kübekházán mégis megcsináltak fontos dolgokat, mert „ha nem adta oda az állam, akkor a Jó Atya odaadta” – vallja a polgármester.
„Nekem az Istenem nagyobb, mint Orbán Viktor.”
Most 12 férőhelyes bölcsőde épül az óvoda mellett, ezt egy korábbi pályázatból tudják megvalósítani, mert néha azért sikerült nyerni is. Az idei választáson Márki-Zay Pétert támogatta Molnár, azóta még kevésbé kedvelik őt a kormány oldalán.
A polgármester szerint a kistelepülések általános támogatása csak arra elég, hogy éhen ne haljanak az önkormányzatok, de fejlesztésekre már nem jut semmi. Ha pedig a polgármester nem szerez pénzt arra, hogy fejlessze a faluját, akkor sikertelen lesz, és leváltják. Amikor egy település vezetőjét így megbüntetik, azzal a többit is figyelmeztetik arra, hogy maradjon csendben.
Az idén Kübekháza tíz pályázatot adott be a Magyar Falu Programra, de egyik sem nyert. Molnár számára a legfájóbb az volt, hogy egy halotthűtőre, amiben az elhunytakat tartják a temetésig, nem adták oda a falunak az 1,6 millió forintot.
„Kiraktam a Facebookra, hogy ezek még a halottainktól is sajnálják a hűtőt. A hír megjelent az ellenzéki és a független médiában. Azután szóltak, hogy adjunk be méltányossági kérelmet, azt beadtam, és pár óra múlva már jött is az értesítés, hogy mégis megkapjuk a pénzt a hűtőre.” Molnár úgy véli, ez is azt mutatja, hogy amire van politikai akarat, arra lesz pénz is.
„Az utakra nem tudni, miért nincs, a pedagógusokra sincs, mert azt nem lehet ellopni, az önkormányzatokra nincs pénz, és így rohad szét a rendszer, lépésről lépésre.”
A kiábrándulás pedig már közel van, és nagyon keserű lesz mindenkinek – mondta Molnár. A pénzügyi gondokon kívül szerinte az a legnagyobb baj, hogy Magyarországon nincsenek közösségek, mert azok csak addig jók a hatalomnak, amíg kiszolgálják a politikai érdekeket. Az emberekkel viszont foglalkozni kellene, melléjük kell ülni, meg kell hallgatni őket, és úgy véli, erre csak az önkormányzatoknál képesek. Kübekházán igyekeznek sok programot és közös tevékenységet szervezni azért, hogy a falu valóban közösség legyen, ne csak lakótársak csoportja.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.