Az orosz háborús jelképet használó fideszes polgármester ellentmondásos világa

Kilenc hónappal ezelőtt indított háborút Vlagyimir Putyin Oroszországa az inkább a Nyugathoz tartozni vágyó Ukrajna ellen. A kormányközeli magyar médiumok egyértelműen oroszpárti narratívát képviselnek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt többnyire félnótás zenebohócként, követelőző, összevissza beszélő, sértődött, hazug alakként jelenítik meg, akit e narratíva szerint már alapból az is hiteltelenné tesz, hogy korábban színészként is tevékenykedett, ezzel pedig valamiféle színjátékot sejtetnek ezek az újságok, azt a látszatot akarják kelteni, hogy ebben a konfliktusban semmi nem az, aminek látszik, hanem valójában a „tudjukkik” szövik a ragacsos hálójukat a háttérből, és az ukrán elnök csak az ő bábjuk.

Ezzel szemben Oroszországról csakis a méltóság nyelvén beszélnek. Büszke, nagy, erős, a tradicionális értékeit kemény kézzel őrző, a gonosz, álnok Nyugat által igaztalanul bántott, de ennek felemelt fejjel ellenálló, tiszteletet parancsoló hatalomként ábrázolják a gyilkos rezsimet. Ezek a médiumok a Nyugatot 0–24-ben kritizálják, de Oroszországról és más keleti hatalmakról szinte soha nem közölnek mély kritikát, nem szentelnek a működésüknek hosszabb cikkeket, vagy elemzőműsorokat, nem foglalkoznak túl sokat azzal, hogy milyen az élet ezekben az országokban. Nem törik magukat, hogy részletesen feltárják a putyini rezsim magatartásformáit, nem szeretnek azzal foglalkozni, hogy megmutassák, az orosz elnök hogyan mérgezteti meg politikai ellenfeleit, hogyan gyilkoltatja le őket fényes nappal az utcán, hogyan raboltatja el vagy börtönzi be őket, hogyan nem tűri az övétől eltérő véleményt, és hogyan törekszik információs monopóliumra az oroszországi nyilvánosságban.

A magyar kormányközeli médiumok hatása sokak gondolkodását meghatározza, és ez természetesen nemcsak az átlag polgárokra igaz, hanem egyes politikusokra is. A Heves megyei Novaj fideszes polgármesterének közösségi médiás aktivitásában is tetten érhető mindez, ennek alátámasztására mutatunk két képet Demkó Gábor Facebook-oldaláról. (Cikkünk megjelenése után pár órával Demkó törölte – vagy elérhetetlenné tette – az érintett Facebook-posztjait, így az eredeti tartalmak beágyazásként már nem elérhetőek, de képként lementettük őket.) Az elsőn Zelenszkij látható:

A Putyint cári ruhában ábrázoló photoshopolt képet pedig az orosz elnök 70. születésnapja alkalmából posztolta a novaji polgármester, és arról is írt a kép mellett, hogy Putyinnak „nem volt más választása”, amikor elindította a háborút.

Demkó egyébként Trump-rajongó is, a magyar kormányfőhöz hasonlóan úgy véli, ha még mindig a most 76 éves amerikai milliárdos lenne az Egyesült Államok elnöke, nem tört volna ki a háború. Szerinte Trump a háttérhatalom ellen harcol, és a polgármester egyik Facebook-posztja alapján ebben a küzdelemben szerinte Isten is segíti a volt elnököt:

A novaji polgármester oroszpárti hozzáállása azonban nemcsak a közösségi médiában mutatkozik meg, hanem a való életben is.

Orosz háborús jelkép a kisteherautón, orosz zászló a házon

Amikor a Telex Novajon járt, épp nem volt kint Demkó Gábor házán az orosz zászló, de helyi források szerint a háború kitörése óta időnként kirakja, hosszabb-rövidebb időre.

Megkérdeztünk jó pár novajit, hogy mit gondolnak a polgármesterük háborúval kapcsolatos viselkedéséről. Akiket megkérdeztünk – egy-két kivételtől eltekintve –,

az égvilágon semmit nem gondolnak erről.

Inkább azt rótták fel, hogy Demkó szinte rögtön tiltja a Facebook-oldalán azokat, akik kritikus hozzászólásokat írnak, még akkor is, ha semmi trágárság vagy durvaság nincs a leírtakban. „Csak a pozitívumokat szereti látni” – mondta egyikük. Demkó ezt a Facebook-oldalt használja a privát dolgaira is, de időnként az önkormányzat működésével kapcsolatos tudnivalókat, polgármesteri közleményeket is megoszt rajta.

Néhányan nehezményezték, hogy az ifjúsági körrel, néhány polgárőrrel és a focicsapattal is nézeteltérései voltak, de abban a legtöbben egyetértettek, hogy sokkal több fejlesztési pénz érkezik Novajra, amióta ő a polgármester. Az előző önkormányzati ciklus alatt kis túlzással „még a fű se nőtt” – mondták, és ezt többen annak tulajdonítják, hogy akkor párt nélküliként induló jelölt lett a polgármester, viszont a körzetnek fideszes országgyűlési képviselője volt akkor is, és az van most is. A pályázati pénzek azután kezdtek érkezni nagyobb mennyiségben, miután Demkó – a Fidesz színeiben – került a polgármesteri székbe.

Volt, aki arról beszélt, hogy a környék összes kormánypárti polgármestere alkalmazza a központi fideszes kommunikációs paneleket, de ilyen egyértelműen oroszpárti narratívát és háborús jelképet, mint Demkó, senki nem használ.

Megkérdeztünk két önkormányzati képviselőt is, de igazából sem Újvári Katalin, sem Tóth Gábor nem foglalkozik ilyesmivel, nem is tudják pontosan, miket posztol Demkó, és egyébként is szennyoldalnak tartják a Facebookot. A párt nélküli Újvári másoktól hallott már a polgármester megnyilvánulásairól, és gondolkodtak is azon, hogy megkérik a településvezetőt, ne nagyon csináljon ilyet, de „felnőtt ember, neki kell tudnia, hogyan kell viselkednie egy közösség élén lévő embernek”. Nem tudnak olyan nyilvános, önkormányzati eseményről, amelyen Demkó ilyen jellegű dolgokról beszélt volna. „Amit tesz a faluért, azt jól csinálja, kijárja a lehetőségeket.” Kicsit hirtelen haragúnak tartják, volt példa arra, hogy összevesztek, és Demkó két hónapig nem állt szóba vele.

A szintén párt nélküli Tóth Gábor arról beszélt, hogy a politikai beállítottságuk nagyon eltérő Demkóval, ezért kerülik az ilyen témákat, így a szomszédban zajló háborúról sem szoktak beszélni. „Tudatosan, mivel nem értünk egyet, ezeket a témákat kerüljük.” Nem is akar véleményt nyilvánítani ebben a témában. Szerinte Demkó polgármesterként nagyon igyekszik megfelelni az embereknek, saját eszközeivel is – például a Z betűs kisteherautóval – végez önkormányzati munkát, amiért nem kér külön pénzt.

„Nem vagyok oroszpárti”

Személyesen felkerestük Demkó Gábort is, aki a polgármesteri hivatalban fogadott minket. Elmondta, hogy nincs semmilyen családi kötődése Oroszországhoz, és a háború előtt nem használta sem a zászlót, sem a Z betűt, csak az invázió kitörése után kezdte el kirakni őket. Sőt, a nagyapja harcolt a második világháborúban, és orosz hadifogságban is volt.

„Nem vagyok oroszpárti, elítélem a háborút”

– szögezte le rögtön az elején. Az Ukrajnával kapcsolatos felháborodása akkor kezdődött, amikor egy idős ismerőse mesélte neki, hogy kint lakott a Donbaszban, és atrocitások érték az orosz kisebbséget, fizikai atrocitások is. (Sok cikk foglalkozott már azzal, hogy hamis az a putyini narratíva, hogy Kelet-Ukrajnában az orosz kisebbség ellen népirtás zajlana, de az igaz, hogy atrocitások érhették őket, viszont jogvédő szervezetek szerint a szakadár területek környékén élő civil lakosságot mindkét oldalról érte atrocitás már a mostani invázió megindulása előtt is, nem ritka, hogy valakit jogtalanul börtönbe zárnak, megkínoznak – ez azonban nemcsak orosz, hanem ukrán származásúakat is érintett.)

És az ukrán nyelvtörvény is felháborította a polgármestert. „Egy ország akkor erős, ha felemeli a kisebbségeit” – mondta Demkó. (A magyar kormány és kárpátaljai szervezetek által bírált ukrán nyelvtörvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé tette az ukrán nyelv használatát. A kisebbségellenes törvényekkel – nyelvtörvény, oktatási törvény, közigazgatási átszervezés – az elmúlt években rendszeresen élő ukrán politika joggal kritizálható pártpolitikailag független szakértők szerint is, bár a magyar kormány tagjai többször megemlítették már, hogy nem most, háború idején van itt az ideje megtárgyalni ezeket a konfliktusokat.)

Demkó Gábort az orosz kisebbség ukrajnai helyzete azért is foglalkoztatja ennyire, mert párhuzamba állítható a határon túli magyarok sorsával, szerinte mindkét esetben hátrányos megkülönböztetés éri a történelmi okokból az anyaországokon kívül rekedteket. A novaji polgármesteri hivatal előterében Nagy-Magyarország-térkép van, de Demkó azt is hangsúlyozta, hogy nem ért egyet például a Mi Hazánk-os Toroczkai László álláspontjával. Az elcsatolt magyarlakta területek esetleges visszaszerzésével kapcsolatban ugyanis azt mondta:

„Ez az álom sose valósulhat meg. Ha fideszes, ha ellenzéki, ha Mi Hazánk-os, aki azt hiszi, hogy a régi ország újjáépülhet, az álomvilágban él. Nagy-Magyarország soha nem lesz már. Illetve lesz, a képzeletünkben.”

Ez számára inkább hagyományőrzésről szól, és nyilván az a legfontosabb, hogy ápolni kell a kapcsolatokat a kint élő magyarokkal – mondta.

Különösen fáj neki, hogy az EU szerinte lesöpörte a székely autonómia ügyét. Úgy véli, ha az unió többet foglalkozna az őshonos kisebbségek ügyével, kevesebb tere lenne a nacionalizmusnak és a háborúpártiaknak. Az őshonos kisebbségek méltatlan európai helyzete szerinte Trianonig, sőt még annál is korábbra vezethető vissza. De Trianonnal kapcsolatban szerinte az akkori magyar nemességet is komoly felelősség terheli, mert betelepítettek más nemzetiségű embereket, amiért olcsóbban dolgoztak, mint a magyarok, de sokkal több jogot kellett volna nekik adni, már csak azért is, mert az ország népességének majdnem felét ők adták. „Magunkban is látni kéne a hibát” – vezette le.

Inkább Ukrajnával legyen határos Magyarország

Megkérdeztük, mit tartana jobbnak, Magyarország Ukrajnával legyen határos, vagy Oroszországgal. Azonnal rávágta: „Ukrajnával.” Nem szeretne közös határt Oroszországgal. De szerinte nagyon jól döntött a kormány, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának, mert akkor a szállítási útvonal miatt a kárpátaljai lakosság veszélybe kerülne. Felvetettük a polgármesternek, hogy ha csak és kizárólag ez lenne az oka a fegyverszállítások ellenzésének, akkor ki lehetne küszöbölni ezt a problémát úgy is, hogy azzal a kikötéssel szállítana Magyarország, hogy ne Kárpátalján keresztül vigyék a fegyvereket, hanem valamilyen más útvonalon, például Lengyelországon vagy akár Románián át.

De persze vélhetően nem ez a fő oka annak, hogy a magyar kormány ellenzi a fegyverszállításokat. Ha küldene a magyar kormány fegyvert, „akkor eszkalálódna a helyzet” – mondta Demkó. Viszont ha mindenki így gondolkodna, és senki nem küldene fegyvert, akkor Oroszország valószínűleg lényegében a szomszédunkká válna, amit szintén el akarnak kerülni – vetettük fel. „Maradjon meg Ukrajna, de tegyenek engedményeket az oroszoknak” – mondta Demkó, aki szerint nagyon fontos, hogy békét kössenek a felek.

A Z betűt nem azért rakta ki, mert háborús jelkép, hanem mert az „orosz igazságot” szimbolizálja

„Lehet, hogy sokan félreértik a posztjaimat, és lehet, hogy tényleg úgy indult a dolog, hogy bíztam abban, lesz igazságtétel Ukrajnában, de utána rájöttem, hogy túlságosan elharapódzott az egész. Eleinte azt hittem, ha átengedik a kelet-ukrajnai megyéket Oroszországnak, akkor megoldódik a konfliktus.” Erre felvetettük, hogy a konfliktus idei eszkalációja előtt ezek felett a területek felett az oroszok befolyása érvényesült, de ez nem volt elegendő Putyinnak, aki tovább akart menni. „Igen, ezt már nem tartom jónak, mert Ukrajna többi részén már inkább Nyugat-barát ukrán népesség él” – mondta.

De ha elítéli a háborút, miért van az oroszok háborús szimbóluma a kisteherautóján? – kérdeztük.

„Én azt olvastam, hogy ez az igazságot jelképezi az orosz mitológiában

– érkezett a válasz. – Abban bízom, hogy békésen megegyeznek majd a felek, és az orosz kisebbség kap egyfajta autonómiát.” Már amennyien megmaradtak ezeken a brutális pusztítás alatt álló területeken, mert sok helyen a háború kitörése előtti lakosság negyede, hatoda, nyolcada maradt csak a folyamatos lövések, bombázások és terror miatt – vetettük fel. „Igen, és ez sajnos Kárpátaljára is igaz, azt hallani, hogy a háború előtt ott élő százhúsz-százötvenezer magyarból már legalább hetvenezren elmentek onnan február óta” – tette hozzá Demkó.

Felvetettük neki, hogy a kisteherautójához hasonlóan ilyen Z betű látható orosz tankok, ágyúk és katonai teherautók ezrein, és ezekkel a Z betűs eszközökkel tízezreket öltek már meg, és milliókat üldöztek el otthonukból, köztük gyerekeket, nőket, időseket. Ez egyértelműen a pusztítás szimbóluma lett. „Én az orosz igazságra értettem. Történelemtanárnak készültem, ez ősi orosz szimbólum. Az, hogy ezeket a területeket Putyin háborúval veszi vissza, azt elítélem.

Ha ezen múlik, eltüntetem a kisteherautó elejéről a Z betűt, de nem a háborút jelképezi”

– válaszolta a polgármester. Arról is érdeklődtünk, hogy miért néz fel ennyire az orosz elnökre. „Putyinban az tetszik, hogy erőskezű vezető, de azt, hogy háborút fog indítani, el sem hittem volna.” Demkó kirakott februárban egy gúnyolódó posztot, ami arra utalt, hogy nem lesz itt semmilyen háború, aztán három nap múlva megindultak az orosz tankok. Mint mondta, valószínűleg Putyin is meglepődött azon, hogy sok ukrán, és orosz–ukrán vegyes házasságban született ember nem felszabadítóként tekint az orosz hadseregre.

Ő is tart a háborútól

„Vannak posztjaim, de ezzel nem azt sugallom, hogy a háborút kell erőltetni. Kedvelem Putyint, de elítélem a háborúját. Nem az a célom, hogy tüzeljem az embereket. Jobb lett volna ha az oroszok puccsal intézik el az ukrajnai problémát, nem háborúval.” Az a „kivéreztetés” elfogadhatatlan szerinte, hogy erőműveket lőnek az oroszok, hiszen így tényleg a fagyhalálnak van kitéve több millió ártatlan civil. „Sajnálom szerencsétlen ukrán népet, két testvérnép harcol egymás ellen.”

A polgármesteri irodájának falán van egy bekeretezett oklevél, amit azért kapott, mert 1200, Közép-Ukrajnából származó kisgyereknek vitt kocsival adományt. (Nem a Z betűs kisteherautóval.) Voltak, akik kérdezték tőle, hogy biztosan jó-e az, hogy nem kárpátaljai magyar gyerekek kapták az adományt, „de mondtam, hogy egy kisgyerek nem tehet arról, hogy magyarnak, ukránnak, zsidónak vagy négernek született”.

Attól tart, hogy már olyan helyzetbe jutott az orosz–ukrán konfliktus, hogy „ez a probléma már örökké megoldhatatlan marad”, és a mi generációnknak így kell leélnie az életét. És megosztotta velünk azt is: annyira tartanak attól, hogy még jobban kiterjed a háború, hogy a feleségével azon gondolkodnak, várnak még a családalapítással.