Földbe temetett veszély: villanyoszlopok leszerelésével védik az áramütéstől a túzokot

2022. november 25. – 19:34

Földbe temetett veszély: villanyoszlopok leszerelésével védik az áramütéstől a túzokot
Fotó: E.ON
Cséfalvay Attila
Cséfalvay Attila
Győri tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Kiszedi az oszlopokat és újabb hét kilométernyi távvezetéket fektet földbe az áramszolgáltató, hogy óvja költőhelyének közelében a túzokot és az itt fészkelő madarakat. Ma a 86-os főút mellett, Mosonszolnok közelében indult meg a munka, ahol egyébként is több szélkerék-beruházástól óvták meg korábban az állományt.

2020 januárja és 2021 májusa között több mint négyszáz bejelentés érkezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) 522 elhullott állatról, amelyek áramütés miatt pusztultak el. A szervezet emiatt tavaly kérvényezte a területileg illetékes természetvédelmi hatóságoknál üzemeltetőknél, áramszolgáltatóknál, alakítsák madárbaráttá a veszélyes vezetékszakaszokat.

Itt érdemes megjegyezni, akkor már az E.ON például 3 és fél kilométer hosszan elkezdte föld alá vinni a meglévő légvezetékeit Dévaványa és Túrkeve között, majd tavaly csaknem 30 kilométer légvezetéket cseréltek földalatti kábelre a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén is.

Idén nyáron számolt be róla a BBC egy videóriportban, hogy megugrott a fehér gólyák elhullása Kelet-Magyarországon. A szigetelés nélküli középfeszültségű villanyoszlopok ugyanis sok madárpusztulásért felelősek. Ezt erősítette meg Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelmi államtitkára a MAVIR Madárvédelmi Konferencián csütörtökön Tatán.

Európa legnehezebb röpképes madara

Pénteken Győr-Moson-Sopron megyében, Mosonszolnoknál, a 86-os főút mellett az E.ON Hungária lebontotta az első oszlopokat, a túzok védelmében ott hét kilométer hosszan viszi föld alá hálózatát. Az E.ON a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal közösen előkészített madárvédelmi beruházásra 265 millió forintot költenek. A nemzeti park területén, Rajkánál már elkészült egy három és fél kilométeres, a túzokpopuláció megóvása szempontjából fontos szakasz földkábelesítése.

Kapcsolóállomás és földkábel létesítése Mosonszolnoknál – Fotó: E.ON
Kapcsolóállomás és földkábel létesítése Mosonszolnoknál – Fotó: E.ON

A túzokok esetében a hagyományosan alkalmazott madárvédelmi megoldások, mint a légvezetékes hálózat szigetelése, madárvédő burkolatokkal való ellátása nem nyújtanak kellő védelmet. Európa legnehezebb röpképes madara számára ugyanis az jelent veszélyt, hogy nem képes jól manőverezni a levegőben, így nekiütközhet a vezetéknek, emiatt szükséges teljesen átépíteni, a föld alá vinni a kábeleket. Egy ilyen átépítés azonban nem csak jelentős anyagi beruházást igényel, számos műszaki és egyéb feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a légvezetéket földkábelre cserélhessék a szakemberek.

Minden újonnan épülő villamosenergia-hálózatunk a madarak számára biztonságos módon épül, és folyamatosan dolgozunk azon, hogy a már meglévők is mind madárbarátok legyenek. A nemzeti parkok szakembereinek útmutatása, partnersége kulcsfontosságú a számunkra, hiszen ők ismerik legjobban a madárpopulációk fészkelési és vonulási szokásait, melyet hálózati munkáink tervezése és időzítése során figyelembe veszünk – mondta Mosonszolnokon Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója.

A kisalföldi túzokállomány hazai élőhelyein lassan az összes vezeték föld alá kerül – tette hozzá Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője.

A Mosoni-síkon egyébként is komoly védelmet élvez a túzok: télen mintegy 50, tavasszal 120–140 túzok fordul meg itt, ez az elszigetelődött nyugat-pannon túzokpopulációnak a magyarországi része.

Kaffogott a repcében

Török Sándor mosonszolnoki polgármester kérdésünkre úgy reagált: bár a túzok rejtőzködő állat, de ő is többször találkozott már velük, 15-18 példányos csoportokat látott, korábban még felvételeket is készített róluk. Úgy látja, valamelyest alkalmazkodott már a környezetéhez, mert az akkor még a kamionok miatt rendkívül forgalmas 86-os főút mellett és a szélkerekek árnyékában is kaffogott a repcében egy szeptemberi napon.

A Mosoni-sík különleges madárvédelmi terület, a Kisalföld egyetlen túzok-élőhelye: a Natura 2000 terület kijelölése lehetőséget nyitott különböző túzokvédelmi támogatások, pályázatok megvalósítására, elősegítette a természetvédelmi érdekek érvényesítését különböző tervezési, szabályozási, engedélyezési folyamatokban. Az évezredforduló után ugyanis jónéhány szélkereket állítottak volna beruházók erre a részre, folyamatosan voltak érdeklődők, de a madárvédelem előnyt élvezett. Nem mindenki örül azonban ennek.

Túzok – Fotó: E.ON
Túzok – Fotó: E.ON

A Mosonszolnokkal szomszédos Várbalogon előbb a helyi gazdák verték az asztalt, mert a túzok miatt nem tudtak annyit öntözni, amennyit szerettek volna, majd az akkori polgármester jelezte, hogy komoly iparűzési adóbevételt hoznának a szélkerekek a falunak, de nem kap engedélyt a beruházás, közben látóhatárukon belül, pár kilométerre, az osztrák oldalon pörögnek a lapátok, pedig a túzokvédelem ott is prioritás.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága idén tavasszal jelentette be, hogy működési területén a Mosoni-sík különleges madárvédelmi területeken megfelelő táplálkozó- és költőhelyek kialakításával rendszeres, stabil túzok költőállomány alakulhat ki. Ennek érdekében költőládákat helyeznek ki, és a gyeprekonstrukción túl a gazdálkodókkal együttműködve intenzív szántón ugarsávokat alakítanak ki élő- és táplálkozóhelynek.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!