A Mediaworksnek adott igazat a Kúria, pedofil szervezethez hasonlíthatja a Meseország mindenkié kiadóját a kormánylap

2022. november 23. – 12:06

frissítve

A Mediaworksnek adott igazat a Kúria, pedofil szervezethez hasonlíthatja a Meseország mindenkié kiadóját a kormánylap
A Meseország mindenkié című mesekönyv – Fotó: Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szerda délben kihirdette a Kúria a döntését a Meseország mindenkié című mesekönyvet kiadó civil szervezet, a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Magyar Nemzet kiadója, a Mediaworks Hungary Zrt. közötti jogvitában. A Kúria hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla döntését, és elutasította a Labrisz keresetét, igazat adva a Mediaworksnek.

A támadásokat, botrányt, sőt, könyvdarálást is kiváltó, 2020 szeptemberében megjelent Meseország mindenkié című könyv kortárs szerzők írásait tartalmazza különféle hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó szereplőkkel. A könyv készítőit ebben a videóban mutattuk be.

A Magyar Nemzetben 2020. október 12-én megjelent egy cikk, amelyben egyebek mellett a következő szerepelt: a „Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó.” A civilek azért indítottak személyiségi jogi pert, mert szerintük a kormánylap megsértette a Labrisz jó hírnevét, amikor pedofilnak bélyegezte.

A pert első fokon a Labrisz nyerte meg, 2021 novemberében bocsánatkérésre és 1 millió forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezték az újság kiadóját. Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla másképp döntött: elutasította a civilek keresetét. A Labrisz, melyet a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviselt, nem nyugodott ebbe bele, és felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, így került az ügy végül a Kúria elé.

Az előző, október 26-i tárgyalási napon Fazekas Tamás, a Labriszt képviselő ügyvéd fenntartotta a felülvizsgálati kérelmükben foglaltakat. Arról beszélt: nem vitás, hogy a cikk egy közügyekkel kapcsolatos közéleti vitában született, és a bíróságnak szerinte nem kell állást foglalnia ebben a közéleti vitában, hanem a per tárgya csak a vita jogi keretrendszerének a megítélése. Az álláspontjuk az, hogy a cikk megsértette a vita jogszerű kereteket azzal, hogy mindenféle tényalap nélkül tett egy súlyosan dehonesztáló kifejezést a felperesre, amely egyébként egy nagy társadalmi megbecsültségű, évtizedek óta kisebbségvédő munkát végző szervezet.

Ugyanezen az előző tárgyaláson az alperest képviselő jogász az ítélőtábla döntésének helyes volta mellett érvelt, szerintük a sérelmezett szövegrész valós tartalma nem az, hogy a felperes kiskorúakkal szembeni szexuális visszaéléseket támogatna, hanem a véleménycikk írójának a szándéka az volt, hogy felhívja a figyelmet a civil szervezet tevékenységére, és hogy szükséges a fellépés a gyerekek megfelelő pszichoszexuális fejlődése érdekében.

Kúria: Tűrniük kell

A Kúria tanácselnöke szerdán röviden, mintegy tíz percben indokolta meg szóban a döntését.

A felülvizsgálati kérelem anyagi és eljárási szabálysértésre hivatkozva is támadta az előző ítéletet. Eljárási szabálysértésként azt sérelmezték a civilek, hogy a másodfokú bíróság nem engedélyezte, hogy a szervezet törvényes képviselője dokumentumfilm forgatása céljából felvételt készítsen. A Kúria álláspontja ezzel kapcsolatban az volt, hogy a másodfokú bíróság nyilvános tárgyalást tartott, azon a sajtó készíthetett felvételt, ezzel az igazságszolgáltatás működésének ellenőrzése biztosított volt, az átláthatóság nem sérült, tehát az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés szerinte nem történt.

Fotó: Janecskó Kata / Telex
Fotó: Janecskó Kata / Telex

Tartalmi szempontból a központi kérdés a véleménynyilvánítás szabadságával, annak korlátaival volt kapcsolatos. A Kúria arra jutott, hogy a sérelmezett közlés közéleti vitában hangzott el, közszereplőre vonatkozott, és nem tényállítás, hanem véleménynyilvánítás volt.

„A felperes egyesület a kifejezetten óvodás és kisiskolás korú gyermekek szexuális érzékenyítését célzó mesekönyv kiadásával olyan közügyben, olyan közérdeklődésre számot tartó kérdésben nyilvánult meg, ami széles körű vitát váltott ki, és a kérdésben közéleti, illetve hétköznapi emberek is megnyilvánultak.

Mindezekre tekintettel ebben a közéleti kérdésben a véleménynyilvánítás határai is tágabbak, a felperes tűrési kötelettsége is nagyobb az átlagnál” – indokolta szóban a Kúria döntését Böszörményiné dr. Kovács Katalin, a tanács elnöke.

A Kúria a sérelmezett cikkrészletek megítélésében a másodfokú bíróság álláspontjával értett egyet. A Kúria szerint a sérelmezett közlés a cikk tartalma alapján, a szövegösszefüggésében értékelve a szerző személyes meggyőződését közlő olyan megszólalás, értékítélet, amelyre – függetlenül attól, hogy értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletreméltó vagy elvetendő – kiterjed a véleménynyilvánítás szabadsága. A Kúria szerint a cikk szerzője nem azt állította, hogy a Labrisz pedofil szervezet, és nem tett olyan kijelentést sem, hogy a mesekönyv a pedofíliát népszerűsíti, a felperes állításával szemben nem buzdít a melegekkel, leszbikusokkal szembeni gyűlöletre, és nem ítéli el a felperes által képviselt értékeket sem.

Labrisz: De akkor hol vannak a határok?

A szóbeli indokláskor az hangzott el, hogy ennek a véleménynek a lényege az, hogy a könyvben olvasható mesékkel történő érzékenyítés az érintett korosztályra nézve ugyanolyan nem kívánatos és veszélyes, mint a társadalom által elítélt pedofília – ez a Kúria szerint egy erőteljes módon megfogalmazott, elítélő értékítélet, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét élvezi. Önmagában az, hogy a felperes az őt érintő közlések tartalmát sérelmesnek tartja, nem teszi megállapíthatóvá a jogsérelem bekövetkezését, mondta a tanácselnök.

„Arra a következtetésre jutott a Kúria, hogy bármilyen szankció ezzel a véleményközléssel kapcsolatban, különös tekintettel annak szövegkörnyezetére, a szólásszabadság szükségtelen és aránytalan korlátozását jelentené” – jelentette ki.

Az ítélethirdetés után a bírósági folyosón a Labrisz ügyvivője, Rédai Dorottya azt mondta: továbbra sem gondolják, hogy nem sértő rájuk nézve a cikkben megjelenített vélemény. Szerinte látszik az azóta történt eseményekből, hogy ez a cikk „berúgta a pedofil diskurzust”, ami rendkívül sok kárt okozott az LMBT közösségnek. Hozzátette, hogy most sem derült ki, hogy az indoklásban említett közéleti vitának, amelynek tágabbak a keretei, hol vannak végül a határai, meddig lehet elmenni.

Fazekas Tamás ügyvéd, aki a perben a Labriszt képviselte, az ítélethirdetés után a Telexnek azt mondta:

alkotmányjogi panasszal fordulnak az ügyben az Alkotmánybírósághoz, azután pedig a következő lépés az Emberi Jogok Európai Bírósága lesz.

Az Alkotmánybíróság nekik kedvező döntésében az eddigi gyakorlat ismeretében kevéssé bíznak, de Strasbourgban igen. A helsinkis ügyvéd a Kúria szerdai ítéletéről azt mondta: tartalmilag is hibásnak tartja, szerinte káros a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából a határokat ennyire kitágítani, arra számít, hogy ennek már rövid távon is következményei lesznek.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!