Mégis pedofilozhatja a Meseország mindenkié kiadóját a kormánylap
2022. február 2. – 11:00
A Fővárosi Ítélőtábla mai ítélete szerint nem sértette meg a Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét a Magyar Nemzet azon írása, amelyben pedofilnak bélyegezte meg A Meseország mindenkié c. mesekönyvet kiadó civil szervezetet. Három hónapja első fokon ezzel ellentétes ítélet született. A Labrisz nem nyugszik bele a mai jogerős döntésbe, és felülvizsgálati eljárást kezdeményez – írja az egyesületet képviselő Magyar Helsinki Bizottság.
A támadásokat, botrányt, sőt, könyvdarálást is kiváltó Meseország mindenkié című könyv kortárs szerzők meseátiratait tartalmazza különféle hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó szereplőkkel.
„Orbán Viktor 2020. október 3-iki rádióinterjújában összemosta a pedofíliát és a Labrisz kiadványát, a kormánypárti propagandasajtó pedig azért kapcsolt fokozatot, hogy ezt a nyilvánvaló hazugságot igazolja” – írja a Helsinki. A Magyar Nemzetben október 12-én jelent meg egy cikk, amiben azt írták, a „Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó.”
A Labrisz a Magyar Helsinki Bizottság segítségével beperelte a Magyar Nemzet kiadóját. A pert első fokon a civil szervezet nyerte tavaly novemberben, erről itt számoltunk be. Az ítélet szerint a Nemzet cikke megsértette a Labrisz jó hírnevét, a lap kiadóját, a Mediaworks Hungaryt bocsánatkérésre és egymilliós sérelemdíj megfizetésére kötelezték.
A Fővárosi Ítélőtábla ma homlokegyenesen más következtetésre jutott, és megváltoztatta az elsőfokú ítéletet – írta a Helsinki február elsején, kedden.
„Szóbeli indoklásában kitért arra, hogy a miniszterelnök is lát kapcsolatot a homoszexualitás és a pedofília között, és a Magyar Nemzet cikke nem tett mást, mint erre hozott tudományos bizonyítékokat. Ez a bírói érvelés már csak azért is rendhagyó, mert a kormányfő propagandaszövege nem volt a mai per tárgya. A mai döntés indoklásban az pedig még meghökkentőbb volt, hogy a bírói tanács szerint mivel a pedofília is bántja a gyerekeket, és ez a könyv is azt teszi, ezért a párhuzam nem lehet sértő. Nem tudni, miféle bizonyítékot talált arra az eljáró tanács, hogy az elfogadást segítő könyv bármiféle kárt tenne a gyerekekben, és mindaz a pedofília bűncselekményéhez hasonlítana” – írja a Helsinki.
A másodfokú ítélet értelmében tehát a bíróság nem kötelezte bocsánatkérésre a Mediaworks napilapját, valamint sérelemdíjat sem állapított meg a Labrisznak.
FRISSÍTÉS 2022.02.09-én:
Egy nappal azután, hogy a Helsinki Bizottság beszámolt a jogerős bírósági döntésről, megjelent a Fővárosi Ítélőtábla közleménye is az ítéletről. Ebben egyrészt leírják, hogyan döntött az első fokú bíróság – erről mi ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen –, másrészt röviden ismertetik a cikk tartalmát.
Az új ítélet indokolásában – melyben megváltoztatták az első fokú ítéletet – azt írják, a cikk szövege sem becsületsértő, sem jóhírnévsértő nem volt, a szerző „közérdekű ügyben kifejtett, jelentős társadalmi vitát kiváltó témakörhöz kapcsolódóan értékítéletet fogalmazott meg, kétségtelenül túlzó és provokatív módon, ugyanakkor az írásból kitűnik, hogy milyen logika mentén, milyen célkitűzéssel és milyen indokok alapján került sor az álláspontjának közlésére”:
És figyelemmel arra, hogy a cikk közügyek vitatása során hangzott el, a felperes közszereplő, „ekként tűrési kötelezettsége fokozott, a kifogásolt összehasonlítás olyan értékítélet, amely nem lépte túl a szabad véleménynyilvánításhoz való jog kereteit. A figyelemfelkeltés érdekében a sajtó számára az erős, provokatív közlések megfogalmazása is megengedett a közügyek vitája során. A véleménynyilvánítás alapjogába való beavatkozás szükségessége nem merült fel” – írják.
A Helsinki Bizottság ítéletről szóló bejegyzése után a Fővárosi Ítélőtábla kiadott egy másik közleményt is, amelyben cáfolják a Helsinki bejegyzését, miszerint a Labrisz Leszbikus Egyesület felperes személyiségvédelmi perében eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 1. napján meghozott döntését a miniszterelnök 2020.októben 3-i rádióinterjújában elhangzott egyik kijelentésére alapította, azzal indokolta.
Cáfolják ebben azt is, hogy az ítélet kihirdetésekor a szóbeli indokolásban a Fővárosi Ítélőtábla „a pedofíliát és homoszexualitást összemosó” mondatot használt volna, továbbá, hogy elhangzott volna az, miszerint „a pedofília is bántja a gyerekeket, és ez a könyv is azt teszi”.
„Ezzel szemben a perben vitatott cikkben írtak és a kereset tárgyává tett újságírói vélemény ismertetésére került sor. A Fővárosi Ítélőtáblát az ügyhöz és a meghozott ítélethez kapcsolódó kérdéssel a sajtóközleményeket megjelentető sajtószervektől senki nem kereste meg” – írják.
A Telex is kapott az Ítélőtáblától a fenti közleményhez hasonló helyreigazítási kérelmet, amelyben az Ítélőtábla kiemeli, hogy „a Magyar Nemzet cikkében közölt miniszterelnöki nyilatkozatokat a másodfokú bíróság nem idézte, azt nem értékelte és arra döntést nem alapított. Ítéletét nem Orbán Viktor kijelentésével indokolta, az ítélet kihirdetésekor a szóbeli indokolásakor a Fővárosi Ítélőtábla a pedofíliát a homoszexualitással összemosó mondatot nem használt, ahogy az sem hangzott el, hogy a pedofília bántja a gyerekeket és ez a könyv is azt teszi”.
Az Ítélőtőtábla közleményére később hosszan reagált a Helsinki Bizottság, amiben azt írják, a bíróság szerint félreértelmezték a tanácselnök szavait, de szerintük nem így van, majd pontról pontra végigmennek, miért értelmezték jól szerintük az ítéletet és annak szóbeli indokolását.
Ebben a bejegyzésükben többek között azt írják, „továbbra is meghökkentőnek tartjuk, hogy a bíróság szerint ”semmiképpen„ nem lehetett a Labrisz lejáratása a szerzőnek és azon kijelentésének a célja, amely szerint a Labriszt egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélni. A bíróság szerint ez mindössze a ”figyelemfelhívást„ célozta”.
Ahogy azt is kiemeli, hogy „amikor a Fővárosi Ítélőtábla úgy dönt, hogy jogszerűen, a véleménynyilvánítás alkotmányos keretei között lehet párhuzamot vonni a pedofília és egy marginalizált kisebbségek iránti toleranciát hirdető mesekönyv megjelentetése között, hogy lehet a szexuális nevelésről folytatott diskurzusban tényalap nélkül pedofilozni, akkor bizony nem egyszerűen ismerteti a perben vitatott cikk tartalmát, hanem arra rányomja a megengedhetőség pecsétjét. Azt fejezi ki, hogy egy szexuális kisebbség jogaiért küzdő szervezetet lepedofilozni, ”figyelemfelhívásként„ minden további nélkül ”belefér„”.
Cikkünk korábbi verziójának címe – „Orbán pedofíliát és homoszexualitást összemosó mondatát is használta ítéletében a bíróság: mégis pedofilozhatja a Meseország mindenkié kiadóját a kormánylap” – a frissítéssel egy időben megváltozott.
„Másfél éve próbálnak besározni minket. De itt nem csak rólunk van szó. A népszavazási kampányban a miniszterelnök azóta is megtévesztő módon mossa össze az iskolai szexuális felvilágosítást, a homo- és transzszexualitást a pedofília bűncselekményével, miközben tudjuk, hogy ezen bűncselekmények nagyrésze a családon belül történik, és többségében a gyerekek heteroszexuális felnőtt hozzátartozói követik el. A bíróság mai ítélete felmentést és biztatást ad ennek az aljas, manipulatív hazugságnak és ezeknek az elkövetőknek. Nem igaz, hogy a homo- és transzfób népszavazás és politikai kampány gyerekeink védelmét szolgálja. A gyerekeket éppen attól a bántalmazástól és kirekesztéstől kell megvédeni, amit az ő védelmükben színleg fellépő gyűlölködő és felelőtlen politikusok képviselnek” – értékelte a bíróság mai ítéletét Rédai Dorottya, a Labrisz ügyvivője.
„Nehéz nem látni az összefüggést a mai ítélet és az április 3-i homofób népszavazás között. A Fővárosi Ítélőtábla ítélkezési színvonala hasonló tárgyú ügyekben az utóbbi időszakban látványosan zuhan” – mondta Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje.
A Meseország mindenkié című mesekönyv azután került a figyelem központjába, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa ledarálta a könyv egy példányát, de fideszes politikusok is felszólaltak ellene, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint felmerülhet kiskorú veszélyeztetése az óvodákban, ahol bevezetik a mesekönyvet. Nagykátán és Csepelen be is tiltották a helyi óvodákban a mesekönyvet. A botrányok hatására a könyv a sikerlisták élére került. Rédai Dorottyát, a Labrisz ügyvivőjét, a Meseország mindenkié című mesekönyv projektvezetőjét pedig a TIME magazin 2021-ben az év legbefolyásosabb emberei közé választotta.