Több buszsáv, autómentes Lánchíd, parkolók helyett fák – íme a budapesti közösségi gyűlés javaslatai

A közlekedés okozta légszennyezés csökkentésének témájában tartott közösségi gyűlést a főváros. Ennek a napokban ismertetik konkrét, a közösségi gyűlésen részt vevők 50 százaléka által támogatott javaslatait. A gyűlés úgy jött létre, hogy budapesti lakosok nyilvántartásából véletlenszerűen kiválasztottak tízezer-egyszáz nevet és lakcímet, majd ezt ötven emberre szűkítették, figyelve arra, hogy nemre és például közlekedési szokásokra is reprezentatív felmérést tudjanak készíteni. Az eltérő korú és változatos háttérrel rendelkező résztvevők vállalták, hogy a gyűlés négy hétvégi napján beszélgetéseken vesznek részt, szakértőket és civileket hallgatnak meg a témában, akik sok esetben eltérően vélekednek arról, hogy a közlekedésből eredő károsanyag-kibocsátást milyen intézkedésekkel vagy szokásokkal lehet csökkenteni.

Előfordult, hogy az Autóklub képviselői is jelen voltak, akik a Járókelő és a Levegő Munkacsoport tagjaival is vitáztak. Volt, aki az útpálya lefedésével őrizné még az autópályát a rakparton, míg a másik fél lezárná és befüvesítené az egészet. A négy nap eseményei végén a résztvevők szavaznak bizonyos témákról és kérdésekről, ami pedig végül javaslatként is megjelenik, abban a többség – legtöbb esetben a tartózkodásokat is figyelembe véve – egyetértett. „Egy közösségi gyűlésen az élet minden területéről érkező emberek gyűlnek össze, hogy fontos ügyekről beszéljenek” – fogalmazza meg a gyűlés honlapja, hogy pontosan mi a lényege ennek a fórumnak.

Ahogy a most lezárult közösségi gyűlés összefoglalójából kiderül, szó volt a közlekedésbiztonságról, a zöldterületek növeléséről, a parkolási és behajtási tilalmakról, továbbá az ehhez szervesen kapcsolódó szemléletformálásról és oktatásról. A résztvevők a rövidebb távon is megvalósítható ötletek és elképzelések mellett akár 2030-ig megvalósítható terveket is felvázoltak. Ezeket a főváros vezetése – ígérete szerint – a fontos döntések meghozatalakor figyelembe is veszi majd, illetve a Budapesti Mobilitási Terv felülvizsgálatakor fontos adaléka lesz a társadalmi egyeztetési munkának.

Több buszsáv és a 30 km/h-s sebességkorlátozás

A közlekedésbiztonság kapcsán a résztvevők olyan ötleteket vetettek fel a biztonságosabb közlekedés érdekében, mint például a lekopott jelzések visszafestése vagy a nagyobb figyelem a gyorshajtásra és a buszsávok használatára. De azt is kezdeményeznék, hogy a biztonság növelése érdekében tartsanak szemléletformáló képzéseket a hivatásos buszsofőröknek. Emellett a javaslatok szerint elősegítené a főváros közlekedését, ha új buszsávokat jelölnének ki, akár olyanokat is, amelyek csak csúcsforgalmi időszakban használhatók. Ezekből az ötletekből merítve a főváros már a közeljövőben tervezi segíteni a buszok könnyebb közlekedését: vizsgálják például a 9-es busz haladását a Baross utcai szakaszon, ahol a reggeli és az esti csúcsban a Kálvin tér előtt hosszú perceket áll a busz a dugók miatt.

Előkerültek olyan témák is, amelyeket a napi szinten autót használók első olvasásra talán sokkolónak tarthatnak: ilyen a maximum 30 km/h-s sebességkorlátozás kiterjesztése a város mostaninál jóval nagyobb részére. A gyűlésen megfogalmazott javaslat szerint 2030-ig Budapest területének 70 százalékára legfeljebb 30-as sebességhatárt vezetnének be – ezt a „biztonságosabb, nyugodtabb, emberközpontú” várossal indokolták. Budapesten jelenleg is a közúthálózat közel felén legfeljebb 30-as sebességhatár van érvényben, de akad olyan kerület is, ahol a lakóutcák mindegyikében 30-as korlátozás van bevezetve. Ha azonban a kerületekben egységesen szabályoznák az adott úttípusokat, azaz kiegyenlítenék a kerületek közti különbségeket, azzal önmagában növelni lehetne a 30-as útszakaszok arányát.

Városi autópályák helyett „zöld ütőereket”

Közvetett módon az eddig felsoroltak is hozzájárulnak a légszennyezettség csökkentéséhez, sokkal látványosabb elem azonban a közterek zöldítése. Javaslat a gyűlés részéről, hogy a parkolásra használt köztereken minden harmadik helyre ültessenek fát, de kezdeményezték azt is, hogy a főváros támogassa a „zöldterület-örökbefogadást”, illetve a beruházóknak írják elő, milyen arányban kell bizonyos ingatlanokat befásítani.

A javaslatok szerint akár úgy is lehetne növelni a zöldfelületet, hogy turisztikailag látványos zöldterületeket hoznak létre, ilyen lehet például egy sövényekből alkotott labirintus kialakítása. Konkrét „zöld ütőereket” is létrehoznának a városban: a Rákóczi út – Váci út – Bajcsy-Zsilinszky út – Kiskörút – Üllői út tengelyen. Ehhez a fővároson átmenő forgalom csökkentése elengedhetetlen elem. Felhasználnák a 2023 elején, az M3-as metró felújításának végén felszabaduló buszsávokat is. Utóbbi kérdésben a főváros vizsgálja a felújítást követő forgalmi megoldásokat, mivel az eredeti állapot visszaállításával egyes helyeken akár kétszeresére növekedne az autóforgalom az elmúlt években megszokottakhoz képest.

Hosszabb távú tervként javasolták, hogy az Üllői úton, a Kiskörúton és a Bajcsyn alakítsanak ki biztonságos bicikliutat, több gyalogátkelőt és zöldszigeteket is. A Váci út Nyugati tér és Róbert Károly körút közötti szakaszán támogatják a BKK által már vázolt forgalomcsillapítási terveket: kerékpárút, bizonyos helyeken párhuzamos parkolás, míg máshol zöldszigetek kialakítása. Minimumkövetelményként határozták meg a járdán való parkolás megszüntetését. A gyűlés résztvevőinek többsége – a sokszor gúnynéven a főváros autópályájának is nevezett – Rákóczi út közepére troliközlekedést javasolt, a két szélére pedig szélesebb járdákat és biztonságos kerékpársávokat, de lehetővé tennék többek között az áruszállítók parkolását is.

Autómentes Lánchíd? Csak a közterületi parkolás csökkentése után

Előkerült a Lánchíd jövője is. A főváros jelenleg azon dolgozik, hogy a buszokat mihamarabb visszaengedhesse a hídra, az autókról egyelőre nincs szó, a végleges forgalmi rendről a munkálatok 2023 őszére tervezett befejezése előtt hoznak döntést. A hídon jövő őszig munkák folynak, ezért gyalogosként is csak később lehet először átmenni a hídon. A közösségi gyűlés résztvevői azt ajánlják, hogy a felújítást követően a Lánchíd autómentes, elsősorban a közösségi közlekedés, a gyalogosok és a kerékpárosok által használt hídként nyíljon meg. Azonban ennél tovább is mentek: a Szabadság hidat és a pesti alsó rakpartot is autómentessé tennék. A rakpartot pedig zöld növényekkel és vendéglátóhelyekkel árasztanák el. Ennek kapcsán Budapestnek már van egy megegyezése, amit 16 civil szervezet is aláírt, a közösségi gyűlés reprezentatív eredménye ezt gyakorlatilag megerősíti.

Téma volt egy másik, sok konfliktust eredményező kérdés: a közterületi parkolás visszaszorítása. Az ötven résztvevő között egyetértés volt abban, hogy csökkenteni kell a közterületen parkoló autók számát. Ezt védett önkormányzati parkolókkal, bizonyos időben a parkolási díjak emelésével és a kedvezmények csökkentésével érnék el (céges vagy lakossági második, harmadik autó ingyenes parkolásának megszüntetésével). Azt javasolják, hogy a megszűnő helyek pótlására kihasználatlan telkeken, foghíjtelkeken, illetve önkormányzati parkolókban helyvásárlással hozzanak létre új helyeket. A közösségi közlekedés használatának ösztönzésére pedig egységes agglomerációs bérletet hoznának létre. Budapesten a lakossági fizetős parkolás kérdésében a VIII. kerület lépett olyat, amit eddig más nem mert: januártól a helyieknek is fizetős lesz a parkolás. A fővárosban a parkolás szabályozása kerületi hatáskör, így a VIII. kerület fontos tanulságokkal szolgálhat majd.

A közösségi gyűlés résztvevőinek többsége továbbfejlesztené a nemrég Futárból Budapest GO-vá átalakuló alkalmazást is. Bevonnák a MÁV-ot és a Volánt is, a cél pedig az lenne, hogy mindent egy appban lehessen elérni. Ennek része lenne egy új bérletcsomag is, ami kor és használati igény szerint változna. De javasolták azt is, hogy a megújult app a járatok telítettségét is mutassa. A közösségi gyűlés tagjai ösztönöznék az agglomerációs településeket is, hogy a fővárossal együtt dolgozzanak ki terveket az ingázásból származó légszennyezés csökkentésének érdekében. Olyan javaslataik vannak, mint az otthoni munkavégzés támogatása, későbbi iskolakezdés, MÁV-, Volán- és BKK-menetrendek összehangolása és kötöttpályás fejlesztések. Itt a kormány figyelmét is felhívták, mivel az agglomerációs régióban él Magyarország 30 százaléka.

Előkerültek egyszerű biztonsági és komfortjavító ötletek is: vandálbiztossá tett megállók, folyamatos karbantartás, csomagmegőrzők és fedett kerékpártárolók kialakítása. A kényelmet növelnék a klimatizált járművek beszerzésével, illetve a meglévők klimatizálásával vagy egyszerűen USB-töltők és wifi telepítésével az állomásokon és a járműveken. Végül az ingyenes közterületi mosdók örökös hiánya is előkerült. Ezekből sokkal többet szeretnének a fővárosba a közösségi gyűlés résztvevői.

Az összefoglalt javaslatok fontos iránymutatásként szolgálhatnak a jövőben a városvezetésnek bizonyos döntések meghozatalához. Nem véletlen, hogy Belgiumban, Írországban és Lengyelországban is tartanak közösségi gyűléseket. Fontos azonban, hogy ezek egyelőre csak javaslatok. A főváros azt ígéri: szem előtt fogják tartani a gyűlés résztvevőinek javaslatait. A közösségi gyűlésen megfogalmazott javaslatok részletesen ezen a linken olvashatóak.

A közösségi gyűlés utolsó napjáról készült beszámolónkat, amiben a legfiatalabb résztvevő arról mesélt a Telexnek, hogy elég „radikális” ötletét is felhozta a gyűlésen, ezen a linken olvashatják.