Hendét lecseszte Orbán, Fellegi előremenekült, de távozó miniszterek soha nem kerültek szembe a kormányfővel
2022. november 11. – 15:33
Ritka, de nem példa nélküli az Orbán-kormányok történetében, hogy egy miniszter ciklus közepén lemondjon. Hende Csabát úgy lecseszte a miniszterelnök 2015-ben a kerítésépítés csúszása miatt, hogy azonnal távozott a honvédelmi tárca éléről, Réthelyi Miklóst viszont hiába marasztalta 2012-ben. Fellegi Tamás fejlesztési miniszterként előremenekült, majd az IMF-es tárgyalások beindítása után vissza akart térni az üzleti életbe, míg mások magasabb tisztség miatt hagyták ott Orbán kormányát. Összeszedtük, hogy Palkovics László előtt kik mondtak le ciklus közben 2010 óta.
Szerdán benyújtotta lemondását Palkovics László technológiai és ipari miniszter, és információink szerint Orbán Viktor elfogadta azt. A távozás hátterében, úgy tudjuk, energiapolitikai véleménykülönbségek állnak. A kormányfő az energetikai válsághelyzet miatt külön Energetikai Minisztériumot akar létrehozni, a többi területet pedig más tárcákhoz osztanák szét. „Nem erre szerződtem” – mondta a miniszter munkatársainak a 24.hu cikke szerint, állítólag már az átadás-átvétel is megkezdődött.
Tavaly januárban már egyszer benyújtotta lemondását Palkovics a 444 cikke szerint. Az előző Orbán-kormány innovációs és technológiai minisztereként állítólag megelégelte, hogy a miniszterelnök sorra vette el tőle a fajsúlyos területeket. Az innovációs tárcától előbb az uniós pénzek felügyelete került el, majd egymás után építették le Palkovics fontos embereit. Köztük volt az egyik legrégebbi barátja, bizalmi embere és korábbi üzlettársa, Fauszt Zoltán, akit a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsból (NHIT) hívott vissza Orbán. A 444 információi szerint a kormányfő nem fogadta el a miniszter lemondását, azt mondta neki: felejtse el. Palkovics maradt, és Orbán az ötödik, májusban felálló kormányában is pozíciót ajánlott neki. Palkovics fél év után azonban távozik a Technológiai és Ipari Minisztérium éléről.
Orbán Viktor első, 1998–2002 között működő koalíciós kormányában jöttek-mentek a miniszterek a négy év alatt. Lemondott például a kisgazda Torgyán József a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium éléről, de Kövér László és Pokorni Zoltán is távozott ciklus közben, amikor a Fidesz elnökének választották őket.
2010 óta csak ritkán volt személycsere az Orbán-kormányokban ciklus közben, és ez általában mindig a kormányfő által kontrollált körülmények között történt. Nem tudni olyan esetről, hogy valaki nagyot bukott vagy nyíltan szembekerült volna a miniszterelnökkel. Orbán például a végsőkig, 2022. májusig kitartott Kásler Miklós emberminiszter mellett, aki a koronavírus-járvány elején alaposan beégette magát a sajtó előtt, majd később gyakorlatilag szétosztották a feladatait a különböző tárcák között. Ugyanígy maradhatott a kormányban Rogán Antal a helikopterezéses balhéja után, mint ahogy Szijjártó Péternek sem kellett lemondania, amikor kiderült, hogy az állami közbeszerzéseken taroló Szíjj László jachtján nyaralt Horvátországban.
Orbán Viktor úgy leteremtette Hende Csabát, hogy azonnal lemondott
Legutóbb Hende Csaba honvédelmi miniszter került szembe a miniszterelnökkel 2015 szeptemberében, amikor minden a déli határkerítés építéséről és a menekültek megállításáról szólt. Orbán a nyár végéig adott határidőt a honvédségnek, hogy felhúzzák a 175 kilométeres kerítést, szeptemberig azonban csak az ideiglenes drótakadály készült el.
Az akkori Index információi szerint a kormány szeptemberi nemzetbiztonsági kabinetjének ülésén a csúszás miatt
Orbán Viktor úgy leteremtette Hendét, hogy a honvédelmi miniszter dühében azonnal lemondott.
A távozó honvédelmi miniszter zokon vette a miniszterelnök kritikáját, mert úgy érezte, mindent megtett azért, hogy a honvédség tartani tudja a szorosra szabott határidőt.
A vita hevében Orbán Viktor elfogadta a lemondását, és rögtön kinevezte a helyére Simicskó Istvánt, aki akkor sportügyi államtitkár volt az Emmiben. A csere olyan gyorsan történt az Index információi szerint, hogy Simicskót nem is sikerült az MTI-hír megjelenése előtt értesíteni róla.
„Vannak a politikában olyan helyzetek, amikor egy miniszternek le kell mondania” – fogalmazott Hende pár héttel később egy szombathelyi rendezvényen a hvg.hu cikke szerint. Arról beszélt a közönségnek, hogy a honvédséget ért súlyos kritika után úgy érezte: miniszterként neki kell vállalnia a felelősséget, mint ahogy Japánban is lemond a közlekedési miniszter, ha késnek a vonatok.
A politikától azonban nem távolodott el Hende: maradt országgyűlési képviselő, és pár héttel később a törvényalkotási bizottság alelnökének nevezték ki. Hende 2018-ban és 2022-ben a szombathelyi (Vas megye 1.) választókerületben nyert egyéni mandátumot, négy éve a törvényalkotási bizottság elnöke.
Réthelyi Miklós csak két évre vállalta, de már az első év után le akart mondani
Palkovicshoz hasonlóan állítólag Réthelyi Miklóst, az egykori Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) vezetőjét sem engedte először lemondani Orbán Viktor 2011-ben.
A Semmelweis Egyetem korábbi rektora embert próbáló feladatot kapott a miniszterelnöktől 2010-ben. „A magyar emberek azt várják Réthelyi Miklós professzor úrtól, hogy mentse meg a magyar egészségügyet, építse újra a szociális biztonságot, és teremtse meg a jövő kibontakozásának lehetőségét a fiatal nemzedékek számára.” Így mutatta be Orbán a 70 éves orvosprofesszort a kormány megalakulásakor.
Az Origónak fideszes politikusok úgy jellemezték a minisztert, hogy nem egy erőskezű vezető, kerüli a konfliktusokat, és túl nagy önállóságot hagy az államtitkárainak, például Hoffmann Rózsának, aki a köznevelésért felelt. Réthelyi csak két évre vállalta a miniszteri posztot, de alig egy évvel a kormány megalakulása után majdnem lemondott, amikor összetűzésbe keveredett a miniszterelnökkel.
Talán az első alkalommal állt igazán a sarkára, amikor a miniszterelnök határozott tiltakozása ellenére 2011 júniusában kinevezte Horváth Ádámot az Operaház főigazgatójának. Pár órával a kinevezés után a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közlemény adott ki, amelyben azt írták, hogy a miniszterelnök felkérésére érvénytelennek nyilvánították a miniszter döntését. A KIM szerint ugyanis
Réthelyi annak ellenére nevezte ki Horváthot, hogy Orbán Viktor kifejezetten megkérte: a következő kormányüléséig ne hozzon döntést a főigazgatói pályázatról.
Réthelyi benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, Orbán Viktor azonban akkor nem fogadta el, és végül azt is elérte, hogy a miniszter a Duna TV akkori főigazgatóját, Ókovács Szilvesztert nevezze ki az Operaház élére.
Egy évvel később már távozhatott Réthelyi. „A Nemzeti Együttműködés Kormányának minisztereként a kormány megalakulása óta minden erőmmel, gondolatommal és cselekedetemmel szolgáltam a kormány célkitűzéseit azon minisztérium vezetőjeként, amely – Miniszterelnök úr szavait idézve – a kormány szinte felének működését jelenti” – fogalmazott Réthelyi a levelében. A távozó miniszter szerint a rábízott feladatot munkatársaival megvalósította, de úgy érezte:
„a jövőben a minisztérium vezetése a napi politikai életben tevőlegesen részt vevő személyt kíván”.
Az addig társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Balog Zoltán váltotta a poszton. Balog neve már az operaházas csörte idején felvetődött Réthelyi utódjaként, az államtitkár azonban az Origo cikke szerint csak azzal a feltétellel vállalta volna el a feladatot, ha a tárca kettéválhatott volna egy oktatási, kulturális, illetve felzárkóztatási és szociális ügyekkel foglalkozó humán-, valamint egy önálló egészségügyi minisztériumra. Orbán a lap szerint nem akarta szétbontani az intézményt, önálló egészségügyi minisztérium pedig azóta sem lett.
Lemondása után Réthelyi arról beszélt az Indexnek, hogy már a kezdetekkor csak két évre vállalta a miniszterséget, és Orbán Viktor több alkalommal is megpróbálta rávenni arra, hogy maradjon tovább a poszton.
Előremenekült Fellegi Tamás
Ugyanebben a ciklusban mondott le Fellegi Tamás, ráadásul pár hónapon belül kétszer is. Először 2011 decemberében jelentette be, hogy távozik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium éléről, mert kizárólag az IMF-tárgyalások vezetésére kíván koncentrálni.
Az akkori Origo cikke szerint azonban a lemondásához hozzájárult, hogy Orbán Viktor már hosszú ideje elégedetlen volt a munkájával, és a miniszterelnök szűk körben állítólag több olyan kijelentést is tett, amelyből a résztvevők azt olvasták ki, hogy Fellegi távozása a „levegőben lógott”.
A kormányfő szerint a fejlesztési miniszter nem kezelte megfelelően a csődközelbe került Malév helyzetét, de nem haladt jól a közösségi közlekedés átalakítása és az útdíjrendszer fejlesztése sem. Ezen kívül Bencsik János, energetikai államtitkár távozása is szerepet játszhatott Fellegi döntésében, aki a cikk szerint többször is vitába szált a miniszterelnök elképzeléseivel a kormányüléseken.
A lap kormányzati forrásai szerint a miniszter lemondásában „felső nyomásnak” mindenképp szerepe lehetett, de a végső döntést végül maga hozta meg.
Fellegi maradt az IMF-tárgyalásokat folytató delegáció vezetője, Orbán pedig rögtön kinevezte a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszternek. Innen aztán öt hónappal később, 2012 májusában mondott le. A miniszterelnöknek küldött levelében azt írta: vállalt feladatát – az IMF-tárgyalások megindítását – elvégzettnek tekinti, és szeretne visszatérni a nemzetközi üzleti életbe.
„A technikai akadályok elhárulását követően megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások, amelyek már a makrogazdasági és költségvetési politikánk részleteiről szólnak majd” – fogalmazott a távozó miniszter. Szerinte a további tárgyalások irányítására és összefogására olyan vezetőre van szükség, akinek átfogó és részletes pénzügypolitikai, ezen belül adóügyi és költségvetési tapasztalata van. Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter lett a befutó a posztra.
„A politikában azon ritka esetek egyikével állunk itt szemben, amikor jómagam, aki a megbízatást adtam, ellenfeleink és kritikusaink sem tehetnek mást, minthogy őszintén gratulálnak a becsülettel elvégzett munka sikeréhez” – válaszolta Orbán, és Fellegi higgadtságát, kiegyensúlyozottságát méltatta, valamint felkérte tanácsadónak. Fellegi később se került olyan messze a kályhától, nemrég a Paks II. Zrt. projektcég igazgatóságába került be.
Köztársasági elnök, jegybank elnök, uniós biztos lett a miniszterekből
„Ez a legkevésbé kockázatos döntés” – fogalmazott Orbán Viktor 2013 márciusában, amikor bejelentette, hogy az akkori nemzetgazdasági minisztert, Matolcsy Györgyöt jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére. A helyére Varga Mihály érkezett, akinek már volt tapasztalata, hiszen 2001-ben a Pénzügyminisztérium élén Járai Zsigmondot váltotta, akit szintén jegybank elnöknek javasolt Orbán.
Matolcsy kevesebb mint három évig volt miniszter, de a váltás bejött neki, immár kilenc éve vezeti a Magyar Nemzeti Bankot.
Navracsics Tibor alig pár hónapig volt külügyminiszter a harmadik Orbán-kormányban. 2014 szeptemberében távozott a posztról, amikor az Európai Bizottság oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosának nevezték ki. Nyolc évvel később fejlesztési miniszterként tért idén vissza, és egy kormányban van utódjával, Szijjártó Péterrel.
Trócsányi László igazságügyi miniszter 2019-ben ugyancsak egy jól fizető brüsszeli állás miatt hagyta ott a kormányt, a Fidesz EP-képviselője lett. Varga Judit váltotta a poszton, aki Szijjártóval és Varga Mihállyal együtt továbbra is élvezi Orbán bizalmát, mindhárman bekerültek a májusban felálló kormányba.
Legutóbb pedig Novák Katalin családügyi miniszter távozott Orbán kormányából tavaly év végén. A miniszterelnök karácsony előtt jelentette be, hogy Novákot jelölik köztársasági elnöknek. Mást nem neveztek ki a helyére, és az új kormányban is csak államtitkári szinten foglalkoznak családüggyel.