Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem alaptörvény-ellenes az EU egyik korrupcióellenes kérése

Az Alkotmánybíróság egyhangú döntése alapján nem alaptörvény-ellenes, ha állampolgárok is felléphetnek korrupciós ügyek gyanúja esetén, mivel ez nem sérti az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét. Az erről szóló törvény így most Novák Katalin köztársasági elnök elé kerül, és kihirdetésre vár – írja a Hvg.hu.

Az Országgyűlés október 3-án fogadta el a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, aminek a legfontosabb pontja, hogy a jövőben bárki számára elérhető lesz az úgynevezett vádkikényszerítés intézménye a kiemelt korrupciós ügyekben. Ha az ügyészség eddig ejtett egy korrupciós ügyet, a szabályozás szerint az érintettek csak pótmagánváddal kényszeríthették ki a bírósági eljárást, és más nem is értesült a nyomozás megszüntetéséről. A módosítás után azonban bárki kérhet jogorvoslatot korrupciós ügyekben. Ez volt az első javaslat, amit a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a nyáron.

Az elfogadott törvénymódosítást aztán maga az országgyűlési többség küldte felülvizsgálatra az Alkotmánybírósághoz, mert kérdéses volt, hogy az nem ütközik-e az alaptörvénnyel, az ugyanis kimondja, hogy az ügyészség „mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”. Az Alkotmánybíróság azonban most úgy döntött, maradhat a törvény megszavazott szövege.

Az Alkotmánybíróság egyhangúlag döntött, de három párhuzamos indoklást is fűztek a döntéshez. Ezek egyikében Czine Ágnes alkotmánybíró azt írta: kiemelt közérdekből fakad az új eljárási lehetőség, „amely a közhatalom gyakorlásának, illetve a közpénzek elköltésének társadalmi kontrollját szélesíti, annak érdekében, hogy fokozza az esetleges visszásságok hatékony felderítését és szükséges esetben szankcionálását”.