Az atlétikai központra már 238 milliárdot, a nyíregyházi focistadionra még plusz 4 milliárdot szán a kormány

A közelgő válság miatt 861 milliárd forintnyi állami beruházás elhalasztását tervezi a kormány. Hogy pontosan milyen építkezéseket állítanak le, azt még nem tudni, 117 kiemelt beruházást vizsgálnak felül. A szerda esti Magyar Közlönyben viszont azt is közzétették, melyek azok a beruházások,

amik biztosan nem állnak le, sőt, még több pénzt is szánnak a megvalósításukra.

A beruházások között iskolák, egészségügyi intézmények, uszodák, rendőrkapitányság, kastély, könyvtár és levéltár, mentőállomás és konyhaépület is szerepel, de természetesen szép számmal találni sportlétesítményeket (stadionokat, kézilabdacsarnokokat) is a listán.

Ezekről jellemzően az elmúlt 1-2 évben döntött a kormány, ám a mostani határozat értelmében összességében több tízmilliárd forinttal költ majd többet ezekre a beruházásokra az állam, a költségnövekedés mögött pedig a rekordmagas infláció és az építőipari árak megugrása állhat.

Sport

A legnagyobb tétel az új Nemzeti Atlétikai Központ, amire a Budapesten rendezendő 2023-as atlétikai világbajnokság miatt van szükség. Az új atlétikai stadionra, a gyalogos és a kerékpáros hídra, illetve a kapcsolódó egyéb létesítményekre és az infrastruktúra eredetileg 203,5 milliárdot szánt a kormány. Erről még két éve döntöttek. Ezt az összeget most 35 milliárddal toldották meg, így a beruházás összköltsége

238 milliárd forint lesz,

de ne kiabáljuk el, messze van még 2023, a forrásokat ráadásul a jövő évi költségvetés hivatott biztosítani.

Szintén jelentősen drágul egy másik sportcélú beruházás, a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, aminek részeként szabadtéri atlétikai edzőpályák és egyéb létesítmények épülnek. Erre 24,5 milliárdot különített el korábban a kormány, ám a szerdai határozat 6,5 milliárddal, 31,1 milliárdra növelte a rendelkezésre álló forrást. A szövegben az új Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítását említik, tehát ez a beruházás is kapcsolódik a 2023-as budapesti vb-hez.

A nyíregyházi futballstadion csak 4 milliárddal kerül majd többe, mint amennyivel eredetileg számoltak, a keret 23,9 milliárdra növekedett. Nem először növelik meg ugyanakkor az erre a stadionra szánt pénzösszeget: eredetileg 10,32 milliárdért építették volna fel a pályát, de végül egy 13,7 milliárdos ajánlat nyert a 2020-ban kiírt közbeszerzésen, ebből lett a 19 milliárdos keretösszeg. A győztes ajánlattevő a Puskás Aréna építésében is résztvevő Épkar Zrt. volt, valamint a nyíregyházi székhelyű Nyír-Wetland Generál Zrt. konzorciuma. A tervek szerint az UEFA II-es stadionnak fedett nézőtere, 8150 férőhelye, pályafűtése és automata öntözőberendezése is lesz.

Nem lesz olcsóbb a budapesti Honvéd létesítményfejlesztési programja sem: 1,89 milliárd helyett 2,84 milliárd forintot ad erre a kormány 2023-ban. Tovább épül-szépül Kisvárda is: a helyi multifunkciós sportcsarnokra is talált plusz 600 milliót a kormány, így 6,9 milliárdra emelkedett a beruházás keretösszege.

200-300 millióval drágult a vecsési és a komlói kézilabda csarnok, míg a demecseri csarnok 150 millióval, a makói pedig nagyjából 100 millióval kerül majd többe.

Uszodákra és strandokra is költenek az adófizetők; a berettyóújfalui strand, uszoda és gyógyvizes fürdő fejlesztésére előirányzott keretet 500 millióval, 1,85 milliárdra növelték. A mosonmagyaróvári tanuszoda pedig 1,06 milliárd helyett 1,44 milliárdból épül fel várhatóan.

Iskola

Iskolafejlesztésekre is jutott azért többletforrás. A felcsúti Endresz György Általános Iskolára például így már 600 millióval többet, összesen 8,2 milliárdot költött a kormány a központi költségvetésből. Azért a múlt idő, mert noha a határozat most jelent meg, az iskolát szeptemberben átadták, és talán az sem meglepő, hogy az Átlátszó szerint Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégei építették a felcsúti iskolát.

De a budapesti Márton Áron Szakkollégium fejlesztésére, felújítására szánt keret is nőtt, mégpedig több mint 2 milliárddal, 9,8 milliárdra. A Szent István Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola épületének felújítása is többe kerül majd, mint amennyivel terveztek tavaly novemberben; közel 1,4 milliárddal kellett megemelni a keretösszeget, ami így már 4,6 milliárd.

A Dunakeszin épülő gimnázium, technikum, szakképző iskola és uszoda sem jön ki 49,6 milliárdból. Idén februárhoz képest már 56,5 milliárdra lesz szükség a beruházás – reményteli – befejezéséhez 2023-ban.

Egészségügy

Jelentősebb drágulások észlelhetőek a kormányhatározat nyomán a kormányzati – sokszor kiemelt – egészségügyi fejlesztéseknél is:

• a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika műtéti épületének rekonstrukciója: +1,1 milliárdban részesül, így most már 5,1 milliárdos a keretösszeg.
• A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztése +3,5 milliárdot kaphat, így 15,1 milliárdos a keretösszeg.
• A Szent Imre Kórház konyhaépületének felújítása szintén +1,3 milliárddal többe kerül majd, így már 2,9 milliárdos a keretösszeg.
• A Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézet Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központjának megvalósítása pedig +1,5 milliárddal 2023-ra 22,5 milliárdos keretösszeggel büszkélkedhet.

Kultúra

Drágább lesz az Országos Széchényi Könyvtár archívumainak elhelyezését szolgáló raktár fejlesztése is: erre több mint 2 milliárd forinttal kell többet költeni 2020-hoz képest, amikor eredetileg még 23,3 milliárddal számoltak.

A Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár megvalósításához is több pénz kell majd: ez 9,6 milliárd helyett 13,1 milliárdot visz el.

A geszti Tisza-kastély rekonstrukciós beruházása is jelentős drágulást mutat: 7 milliárd helyett közel 11 milliárd forintból jön majd ki az építkezés. Ahogy a kőszegi volt MÁV Gyermekotthonban kialakítandó új tudásközpont sem 12,5 milliárd lesz, hanem inkább 16,5 milliárd, legalábbis a mostani határozat értelmében.