Kölcseys tanárok, diákok, szülők közösen vitték el petíciójukat a Belügyminisztériumba

A Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt hétfő délután körülbelül 100-an gyülekeztek, hogy a kölcseys tanárokkal, csatlakozó diákokkal együtt elvigyék a szülők által kezdeményezett petíciót és a kölcseys tanárok nyilatkozatát a Belügyminisztériumhoz. A petícióban és a tanárok nyilatkozatában is azt követelik: helyezzék vissza állásukba az iskolából pénteken kirúgott pedagógusokat.

A vonulás alatt a demonstrálók csak a járdán közlekedtek szabályosan, nem akadályozták a forgalmat. Helyszíni tudósítónk azt mondta, egy ponton a vonuló tömegbe tévedt véletlen Deutsch Tamás, fideszes európai parlamenti képviselő is. Így kis ideig a tanárokkal együtt ment, de aztán távozott egy szó nélkül. Több ellenzéki politikus is részt vett az eseményen. Többek között Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője, Tordai Bence, Jámbor András, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselői.

A lapunknak nyilatkozott egy szülő, aki szerint az iskola nem tudja pótolni a kirúgott tanárokat, és a Belügyminisztérium sem tudja megoldani ezt a helyzetet. Igaz arra számítanak, hogy Pintér Sándor nem fogja fogadni őket, de megpróbálják mégis kézbesíteni neki követeléseiket. A tömeg négykor megérkezett a Belügyminisztérium épületéhez, ahol először a tanárok olvasták fel nyilatkozatukat, amit 43 kölcseys pedagógus írt alá. Azt mondták, nem fogadják el a kollégáik kirúgását, mert az rendőrállami intézkedést idéz fel. Ezután a szülők is felolvasták többek között Pintér Sándor, belügyminiszternek címzett levelüket, amit cikkünk írásakor több mint 6000-en írtak már alá. Ebben a tanárokról azt írták:

„Számunkra ők elsősorban tanárok, és emberek, az pedig csak becsületükre mondandó el, hogy elsősorban nem önmagukért, és nem a saját a havi fizetésükért, hanem alapjogokért, hivatásrendjükért, gyermekeinkért, és – még inkább távlatilag – az oktatás jövőjéért felemelték hangjukat, arcukat adták”.

A petíciót és a nyilatkozatot valóban nem sikerült a belügyminiszternek átadni. Az ajtóban először a rendőrök útjukat állták a demonstrálóknak, de azt tanácsolták, menjenek a Nádor utca felöli bejárathoz. Ott a rendőrök két tanárnak megengedték, hogy a küszöbön átlépjen, és egy dolgozó a papírjaikat lepecsételte, és átvette a petíciót és a nyilatkozatot is. Ezután becsukták az ajtót.

Hétfőn reggel több százan vállaltak szolidaritást a kirúgott tanárokkal

Pénteken több tanárt kirúgtak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, a tankerülettől kapott levélben indokként az állt: mert részt vettek a polgári engedetlenségben. A polgári engedetlenség a sztrájkkal ellentétben egy jogilag nem szabályozott munkabeszüntetési forma. A tanárok azért így tiltakoznak az alacsony béreik, magas munkaterheik miatt, mert a sztrájktörvény lényegében láthatatlanná tette a jogszabályban rögzített munkabeszüntetésüket.

Hétfőn reggel fél nyolcra a noÁr Mozgalom és a Tanítanék Mozgalom „Ne rúgjátok ki a tanárainkat!” címmel szolidaritási akciót szervezett az iskola elé. Itt jelentette be Törley Katalin, a gimnázium egyik tanára, hogy délután háromkor levelet visznek a Belügyminisztérium épületéhez.

A tankerületek már korábban is jelezték, hogy szerintük a gyerekek tanulni járnak az iskolába, az órák elmaradása viszont korlátozza a tanulók tankötelezettségének teljesítését. Minden tanár, aki részt vesz a polgári engedetlenségben, kirúgással fenyegető levelet kap a tankerületektől. Ezért lehet az, hogy sok pedagógust megfélemlítettek, és ezért nem meri folytatni a további tiltakozást.

A pedagógus-szakszervezetek a jogszabályban is meghatározott sztrájkot javasolják. Éppen ezért gördülő sztrájkot hirdettek, aminek az a lényege, hogy előre meghatározott napokon legyen a munkabeszüntetés, ezzel egységesítve a tiltakozást.

Ugyanakkor a tanárok nehezebb helyzetben vannak a sztrájktörvény elfogadása óta, mert az olyan elégséges szolgáltatásokat ír elő, amiknek betartása mellett a törvényes munkabeszüntetés lényegében láthatatlanná válik.