Gulyás Gergely szerint az olajszankció miatt drága a gáz, de a két energiahordozó ára teljesen külön mozog

A földgáz és a kőolaj ára láthatóan együtt mozog – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azzal kapcsolatban, hogy miért csökkenne a földgáz ára, ha a kőolajra kivetett szankciókat eltörölnék. A valóságban ez azonban nem igaz.

Egész pontosan a következő párbeszéd zajlott le Dobos Zoltán, az Mfor.hu újságírója és a miniszter között:

• A földgázra nincsen uniós szankció, ugye?
• Nincsen.
• Akkor mitől csökkenne az ára, ha eltörölnék a többi szankciót?
• Attól, hogy a földgáz és a kőolaj ára láthatóan együtt mozog. Tehát onnan, hogy bevezettük a szankciókat, mind a kettő megemelkedett.

Gulyás Gergely érvelése szerint tehát azért magas ma Európában a gáz ára, mert az unió szankciót vetett ki az orosz kőolaj importjára. Az első probléma ezzel az, hogy ez a szankció csak 2023. január elsejétől érvényes. Persze lehet, hogy a piac valahogy beárazza előre a szankció hatásait, de az utóbbi hónapokban éppen csökkent a kőolaj világpiaci ára.

De maga az állítás is érdekes, miszerint együtt mozog a földgáz és a kőolaj ára. Azt, hogy ez világszinten igaz-e, nem nehéz leellenőrizni, egész egyszerűen meg lehet nézni egy táblázatban a két energiahordozó piaci árát. Ebből pedig elég egyértelműen látszik, hogy bár néha van valamennyi összefüggés az árak változása között, ettől még elég különbözően mozognak.

Régen tényleg együtt mozogtak

A kérdés viszont kicsit bonyolultabb, ezért megkérdeztük Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét, hogy magyarázza el, mire gondolhatott pontosan Gulyás. Valamennyi igazságalapja ugyanis van a miniszter állításának, az egy létező jelenség, hogy a kitermelők a kőolaj világpiaci árához kötik az eladott gáz árát. Ez Ázsia bizonyos piacain most is így van, az oroszok viszont már nagyon rég leszoktak erről.

Pletser szerint az 1970-es évek olajárrobbanásáig a kőolaj és a gáz többé-kevésbé egymás kiegészítő termékei voltak, azaz ha valahol hiányzott az egyikből, ki lehetett pótolni a másikkal. Akkoriban ugyanis még az áramtermelés területén is meghatározóak voltak a kőolajjal működő erőművek, vagyis ha gázból nem tudtak áramot csinálni, csináltak inkább kőolajból.

Ezek az erőművek ma viszont már nem működnek, a kőolajat 70 százalékban közlekedésre használjuk, 20 százalékot visz el a petrolkémiai ágazat, és 10 százalék jut minden másra. A két energiahordozó ára a 2000-es évek elejéig még valóban együtt mozgott, azóta viszont fokozatosan elváltak egymástól, mostanra szinte teljesen.

Össze is voltak kötve, de ennek már vége

Mivel a földgázpiac jóval kisebb a kőolajnál, mindig is sokkal jobban ki volt téve spekulációknak vagy hirtelen kilengéseknek. Ezért, és azért is, mert a földgáznak nincsen igazi világpiaci ára (minden kontinensen kicsit különböző), a kitermelők egy része az eladott földgáz árát a kőolaj világpiaci árához kötötte.

Így tett a Gazprom is, a Magyarországra küldött gáz árát 1997-től két kőolajszármazék, egyfajta fűtőolaj és egyfajta gázolaj európai árának 9 havi mozgóátlagához kötötték. Ez a szerződés azonban a 2010-es évek közepén lejárt, és az utolsó ilyen árazású gázszállítás 2018–2019-ben volt.

A Gazprom ebben az időben azzal is játszott, hogy a különböző országoknak különböző áron adta el a gázt, amit az EU egy ponton megelégelt, és együtt kezdett el tárgyalni az oroszokkal. Ennek lett az a vége, hogy az új megegyezés szerint nincs külön árazás, a Gazprom ma már Európában mindenkinek a holland TTF gáztőzsde árai alapján számláz – beleértve Magyarországot is.

Pletser kérdésünkre elmondta, hogy a Magyarországon most is érvényes gázszerződést tavaly kötötték, és bár a földgáz vételára nem nyilvános, a számlák végösszegéből elég jól leolvasható, hogy azokat kéthavi csúszásban a TTF ára alapján állítják ki.

Ma tehát már sem a Magyarországra importált orosz gáz ára, sem a földgáz piaci ára nem mozog együtt a kőolaj árával.

Ezzel összefüggésben az Orbán-kormány az utóbbi időben nem győzi hangsúlyozni, hogy a szankciókkal igazából Oroszország jár jól, de ez az állítás sem igaz – erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.