„Veletek vagyunk” – üzenték a Fasori Evangélikus Gimnázium diákjai tanáraiknak

A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium épülete előtt reggel körülbelül 200 diák állt ki tanáraikért, akik a béreik növelését, a munkaterheik csökkentését, és a sztrájkjoguk visszaállítását követelik.

A „Reggeli a tanárokért” című eseményt a diákok szervezték csütörtök 7:45-re az iskola épülete elé.

Az egyik diák beszédet mondott, amit úgy kezdett:

„Bár a mi korunkban élvezni kéne csak az életet, felszabadultan játszani, új barátságokat kötni, s a legnagyobb problémánknak a tanulás gyötrelmei és a szerelmi vívódásainknak kéne lennie, messze elkerülve felnőtt korok nyomasztó súlyát”.

Ehhez képest azt érzik, hogy nem ebben az álomvilágban élnek, és ki kell állniuk a jövőjükért. Szerinte vannak nyertes emberek és vannak vesztesek, a kettő között az a különbség, hogy a nyertesek soha nem adják fel. Éppen ezért tanáraitól egyet kért: ne adják fel.

A diákok ezután egy fehér lepedőre felfújták a szolidaritást jelképező „Veletek vagyunk” feliratot, és erre színes festékbe mártott saját kézlenyomatukat nyomták rá. Ezután elénekelték az utóbbi hetekben a diákok tiltakozásának szimbólumá vált „Mi vagyunk a Grund!” című dalt. Majd az iskolát körbe állva alkottak élőláncot és elénekelték a Kossuth nótát. Az esemény végén az iskola bejárata elé kiálló tanáraiknak azt üzenték:

„Büszkék vagyunk rátok!”

Ezen a héten a tanárok országszerte folytatták a tiltakozásukat a gördülő sztrájk keretein belül. A pedagógus-szakszervezetek azt javasolták, hogy először „A” héten hétfőn, szerdán és pénteken, majd „B” héten kedden és csütörtökön legyen az első egy-két órában munkabeszüntetés. Ezzel egységesítenék és hosszabb távon fenntarthatóbbá tennék a tiltakozást.

A tankerületek szerint a gyerekek tanulni járnak az iskolába, az órák elmaradása viszont korlátozza a tanulók tankötelezettségének teljesítését. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szombati kormányinfón tévedésnek nevezte, hogy a tankerületek fenyegetnék a tiltakozó, sztrájkoló pedagógusokat. Szerinte a tiltakozásnak számos alkotmányos formája van, de a törvénysértést nem lehet elfogadni. A kormány célja, hogy gyorsabban és nagyobb mértékben tudják emelni a pedagógusok bérét. Ehhez azonban szerinte arra van szükség, hogy megegyezzenek az Európai Unióval, és „a baloldali politikusok ezt ne gátolják”.

A tanárok nehezebb helyzetben vannak, amióta a sztrájktörvényt elfogadták. Ez az a törvény, ami olyan elégséges szolgáltatásokat ír elő a tanároknak, amik betartása szerintük ellehetetleníti, lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkjukat. Ennek egyik legjobban kritizált pontja, hogy a gyermekfelügyeletet minden, sztrájkkal érintett köznevelési intézményben fent kell tartani.